Kronológia

Lepsény története évszámokban

1226. A község nevének első említése Vespin alakban.

1256. Villa Vespin-ként említik az oklevelek a települést

1332. Az oklevelek tanúsága szerint Lepsényben már létezett egy plébánia.

1369. Lepsény neve Wepsen-ként szerepel, mint Kajár melletti possessio.

1381. A település már vásáros hely.

1382. Wepsyn a település megjelenési formája.

1469. Wepsen a falu neve.

1476.  július 10. Rozgonyi Oszvald fiát, Oszvaldot és János fia Istvánt a király elé idézik, amit a Wepsen-i vásárban is            kihirdetnek.

1488. Újra Wepsen-ként szerepel az oklevelekben a falu neve.

-Ányos faiszi Mihály lepsényi jobbágyai 2, Bothka Jánosé 21, osztopáni Zöld Istváné 7 és Bajcsi Balázsé 14 Ft, összesen 44            Ft rovásadót fizetnek. A birtok nagy rész a Bothka családé volt.

1498. Lepsen-ként először említik az oklevelek. A Botka család rendelkezik a falu földjeinek legnagyobb részével.

1511. Újra felbukkan a község elnevezése Lepsen formában.

1536-1559 között Fancsy Ágostonnak 8, Bothka Ferencnek 11, Komornyk Györgynek 10, Zichy Ferencnek 18, Phylep Pál özvegyének 4 1/2, Barthon Antalnak 1, Ányos Boldizsárnak 1, Pauernek 2 és Palota várának 6 portája volt a faluban.

1541- től Palota várához tartozott, annak szolgált. Ez időben többször összeírták. Egy részét ekkor is középkori birtokosai, a    Bothka, Ányos, Bajcsi és a Zöld család birtokolta, más részét Palota urai.

1570- es években a töröknek 17 porta volt alávetve, elhagyott 8, zsellér 4. 1573-ban a Várpalotának adózó községek között írták össze, 15 egész, 50 elhagyott telekkel. Zsellért nem említenek. A bíró Gondán Imre, az adózók: Ego Tamás, Kerédy András, Thompor Kelemen, Thakaró Péter, Thegy György, Kardomy Bálint, Cseh Lukács, Bord Demeter, Gondán Máté, Pesthy Tamás, Világh Imre, Kis Bálint, Zekeres Benedek, Kalló Miklós, mindnyájan 1-1 telekkel, 3 jobbágy Palotán és Veszprémben katonáskodott, többet a török máshová telepített át.

1573. A palotai várkapitány 4 darab rókabőrt követelt a lepsényi adózóktól.

1578. Palota várának 1578. évi urbáriuma szerint Lepsény már kb. 20 éve a várhoz tartozott, bizonyos részét Thúry Farkas és Ányos Boldizsár birtokolta. 1-1 jobbágytelket bírtak: Barthy András, Kaló Miklós, Nagy Kelemen, Kereky András, Gondan Imre, Walyak István, Cheh Lukács, Weores János, (bíró), Kardony Bálint és Gondan Máté. Két zsellért írtak össze: Gondan Gergelyt és Budan Mártont. A szokásos cenzust fizették: egész telek után Szent Mihálykor 20-20 dénárt. Húsvétkor együttesen 1 bárányt (35 d értékben) adtak. Minden vetés után kilencedet, a sertések után tizedet.

1580 táján alakult meg a lepsényi református gyülekezet. A 16. századi római katolikus templomot örökölte meg, de a mohácsi vész után ez teljesen elpusztult.

1581-ben Lepsény egyharmada a palotai váré, egyharmada Thúry Benedeké és egyharmada Ányos Boldizsáré. Lakosai: Kerbey János, Verch István, Szalay Pál, Gondán Imre, Bartha András, Kaló Miklós, Chech Lukács, Nagy Kelemen, Bor Benedek, Kardony Bálint és Újlaky István egytelkes jobbágyok. Az elhagyott telkek száma 45. Szent Györgykor és Szent Mihálykor telkenként 25 dénár cenzust fizettek. Karácsonykor telkenként egy kappant. A terményekből kilencedet adtak, ezen kívül tized címén 54 bárányt, 1 vágó tehenet és 1 rókabőrt. Zehery András tisztnek egy oldal szalonnát, minden telek után 2 kiló búzát, valamint együttesen 11 sajtot és 11 negyedpint vajat. Tizedben 2 sertést szolgáltattak be. A tisztnek szénát kaszáltak, valamint fuvarozásra és széna beszolgáltatásra kényszerítette őket.

-Komárom várkapitánya a magyar kamarához fordult: a vár íródeákja, nemes Sigmondych Péter felesége atyai és anyai javainak, Seregélyesnek, Csórnak és Lepsénynek a visszaszerzéséért már sokat fáradozott. Az említett községeket Palota várához csatolták. Felesége gyermekkorában Fehérváron török rabságban volt. Birtokjogát tanúkkal tudja igazolni. A kapitány kérte a magyar kamarát: segítsen a keresztény hit ellenségei által otthonából elüldözött deákon, hogy javait visszakaphassa.

1590 körül 8 jobbágyot és 4 zsellért írtak össze.

1590. Belozlawcz-i nemes Sigmondych Péter felesége Lepsyn (másként Wepsyn) birtokrészére tilalmat jelentett be.

1592. Bottka Ferenc a lepsényi birtokrészét a Nádasdy családnak zálogosította el. Ezt később királyi adományként kapta a Nádasdy család.

1614. évi adóösszeíró szerint Lepsény elhagyott puszta. Egy részét Bottkai János bírta.

1615. Fülöp Katalin, a győri Kovách Tamás felesége, birtokigényt jelentett be Lepsény egyes részeire.

1617. Még lakatlan területként jegyzik a települést. Palota várának ez évi urbáriuma szerint egykor a várhoz tartozott, most elhagyott.

1622-ig újra települt, ebben az évben egy részét Fajszi Ányos János bérbe adta.

1623-ban már „bizonyos nemesek” is laktak itt.

1634. nemes Szakács Ilona két jobbágytelket a hozzá tartozó szántókkal, Tóth Mihály, István, Péter és János nemeseknek 225 magyar Ft örökáron eladta.

1650- től a falu birtokosai a Zichyek. Zichy István királyi adományul kapta Lepsény egy részét.

1676. Ányos Gergely az általa birtokolt lepsényi részt eladta.

1688-1693. Kocsi Csergő Bálint a reformátusok lelkipásztora.

1688-ban Kocsi Csergő Bálint református lelkész jegyezte fel: „Voltunk ez esztendőben az egész ecclesiával együtt az rajtunk kvártélyozó Pálffy Károly hada miatt kimondhatatlan szorongattatásban, sok rendbéli kárvallásban”. A Fehérvár felszabadítására vonuló császári seregek minden élelmiszert összeszedtek. A lakosság ekkor a környező elhagyott pusztákat bérelte, ahol főleg állattenyésztést folytatott.

1690 körül 40 házban 44 jobbágy lakott. Volt még 8 zsellérház is. 80 hold szántót és 200 kapás szőlőt műveltek; 210 ökröt, tehenet és 140 juhot tartottak. A templom elhagyatott állapotban volt, a földesúr a Botka család, illetve Babocsay Ferenc.

1692. lakosok (a helység neve ekkor Leptsén-ként szerepel) Fejér megye védelmét kérték az átvonuló katonaság „kegyetlen zsarolásai „ellen.

1695. Patay András lelkész ideje alatt megkezdődik a református templom építése. A gyülekezet teljesen a maga erejéből építette fel az első templomát, minden külső segítség nélkül.

1696. 30 egész, 5 fél, 10 negyedtelek, 3 házas zsellér, 7 puszta féltelek volt. A török időkben a keresztény földesúrnak adtak 46 Ft-ot, 64 napi robotot, 27 fuvar fát, valamint kilencedet. A török császárnak 35 Ft-ot, 315 napi robotot, 70 fuvar fát, 35 pint vajat, valamint vágómarhát és terménytizedet. A községben kocsma és mészárszék működött. 2 majorsági fa- és vályogház, földesúri szántó és rét volt. A földet két nyomásban művelték: búzát, árpát és zabot termeltek. Egy nemes kurialistáról van tudomásunk. Állatállomány: 83 ló, 125 ökör, 92 tehén, 47 borjú, 172 juh, 83 sertés és 48 méhkas.

1699. pápai Botkai Ferenc és veszprémi Babocsay Ferenc a földesúr. 30 egész, 5 fél és 10 negyed lakott, 7 puszta telekkel. A községnek bor- és húsmérése volt, a földesúrnak 8 hold szántója, 7 hold rétje és két majorja. Lakói valamennyien magyarok. Cenzus, robotváltság, kilenced, bormérés- és mészárszék-bérlet címén 649 Ft 48 d-t fizettek a földesúrnak.

1702. lepsényi síkságon fekvő 80 hold földjüket a lakosok háromszor szántották, rétjüket egyszer kaszálták. A Tikacs (Tykacz) szőlőhegyet művelték, a többi szőlőt már 5 éve nem. Közepes bor terem, de nem áll el. A török földesurukat (korábban) Aga Mohomet-nek hívták. A keresztény földesurak közül Zamody Miklóst, Zándor Istvánt, Botka Ferencet, Somodi Miklóst és Sándor Istvánt említik. A községnek 40,”sem jól, sem rosszul épült” házban 44 jobbágy, és 6 zsellér lakott. 210 jószágot és 240 juhot tartottak.

1707- 1787. Gróf Berényi Erzsébet, gróf IV. Nádasdy Boldizsár felesége

1709-1783. gróf V. Nádasdy Ferenc

1712. évi összeírás a széplaki Bottka, a Keresztes és a Diskay családot említi birtokosként. Kétségtelen, hogy többen birtokolták. A földművelés értékessé tette a földeket, ennek jele a sok határvita és határper. Különösen az Enying felé fekvő puszták hovatartozásán folyt a vita.

1713. a falu úrbéri szerződést kötött Nádasdy Ferenc földesúrral. Kötelezték magukat, hogy a kaszáláson, szénatakarításon és „a rónabeli gabonának az elnyomtatásán”, a köles vetésén kívül a maguk határában 70 köböl búza és 55 köböl zab alá való földet szántanak és a földesúr magjával bevetik. Az ott termő gabonát learatják és behordják. Amikor Nádasdy a gabonáját eladás céljából Győrbe, Veszprémbe, vagy máshová akarja vitetni, annyi szekeret adnak, amennyi a fuvarhoz kell, és amennyi kitelik tőlük. Közreműködnek a veszprémi malom és a dókai major körüli javításokban.

1715. 39, 1720-ban 45 jobbágyot, 1715-ben 9 zsellért írtak össze. Mind magyar. A szántóterület 1715-ben 613, 1720-ban 533 köblös. A rét 1715-ben 96, 1720-ban 108 kaszás. A szőlő 1715-ben 146, 1720-ban 162 kapás. A kocsmából a falu évi jövedelme 18 Ft.

1719. Bottka Ferenctől elkobozzák a javait, közte a lepsényi birtokait is. Nádasdy Ferencet tüntetik fel földesúrnak az összeírók. Majorságot hozott létre, az ott épített házban két hálószoba és magtár volt. A jobbágyok a majorságban dolgoztak: 170 pozsonyi köböl búzát vetettek, 3 hosszú fuvart adtak Felsőlendvára és kettőt Veszprémbe (sajtot, búzát vittek). A Szent Györgytől Szent Mihály napig tartó kocsmáltatás ¾ része (6 Ft) az uraságé. A mészárszék után 16 Ft bért fizetett a lakosság. A majorságban 60 marhát és 300 juhot tartottak. A Tengerdi, a Tikacs és a Besnyő hegyeken jó szőlő termett. Az állattenyésztés mellett jelentékeny a méhészet is.

1722. Nádasdy Ferenc gróf majorátust alapít Lepsényben, amely ekkor több pusztával is rendelkezik.

1723-24- ben az ispán ellen panaszkodnak, aki korlátozza az állattartást. „Kénytelenek leszünk elfogynunk” – mondták a lakosok (Nosztori Pál, Tóth Mihály, Vitális István) és többen el is mentek a faluból. Mint pl. a Gondán család két tagja, akik Pápára mentek iparosnak. Talán ezzel függ össze, hogy gróf Nádasdy Lipót 1723-ban Tóth István és fiát Ádámot – 600 Ft lefizetése ellenében – felszabadította az örökös jobbágyság alól.

1723-1724. Gróf Nádasdy Boldizsár kiskorúsága miatt gróf Nádasdy Lipót kormányozza többek között a lepsényi uradalmat is.

1723. Meghal gróf Nádasdy Ferenc, a lepsényi birtokszerző. A császári végrendelet szerint a lepsényi javak Nádasdy Ferenc fiához, IV. Nádasdy Boldizsárhoz kerülnek.

1724. a község újabb úrbéri szerződést kötött Nádasdyval. Ebben vállalták a korábbi vetést, aratást, behordást és gabonafuvart. A kocsma és mészárszék megmaradt a falu kezelésében, de urasági bort is kellett mérniök (53 akót, 1 akót 90 iccével mérve). A Szent Márton-heti árat kell érte fizetniük. A mészárszékért pedig évi 90 Ft-ot.

1744- 1814. Nádasdy Erzsébet. Anyja gróf Berényi Erzsébet, apja IV. gróf Nádasdy Boldizsár.

1745- 1802. Nádasdy (VI.) Ferenc

1747. A falu végén cigányok telepedtek le. Az őrszolgálatot végző gyalogosok ellátogattak a falu szélén tanyázó cigányokhoz. Azok egy katonát agyoncsaptak; a tettesek elmenekültek. A helytartótanács országos körözést adott ki ellenük.

Önálló plébánia felállításának a gondolata 1747-ben merült fel. Ekkor fogarasi Nádasdy Boldizsár és Babocsai Ignác a földesúr. A falun kívül fekvő katolikus templomot az előbbi építette kőből, zsindelytetővel és fatoronnyal. Pap nem volt. Mezőkomáromba jártak a hívek, de a foki plébános is jogot formált, különösen házassági ügyekben, a iuris dictiora. A reformátusok temploma a falu közepén, kőből épült, kőtoronnyal és 2 haranggal. A református pap Takácsi György, a tanító Sebesi Sámuel.  18 katolikus családot írtak össze, ebből 6 jobbágy, 12 cseléd 42 gyerekkel, 9 vegyes vallású család volt, 16 gyerekkel. A felállítandó plébánia javadalmának összeírása során megjegyezték, hogy templom a templom felszerelése hiányzik, parókia épület nincs, bár Nádasdy ideiglenes használatra ígért egyet. A számítások szerint az új paróchus 12 Ft 65 d javadalomra számíthat.

1750 körül 23 egész, 15 féltelkes, örökös jobbágy és 22 zsellér élt. Ebben az összeírásban olvashatjuk, hogy 1719-ben Bottka Ferenc elkobzott javait Nádasdy Ferenc nyerte el. A legeltetés gondja nem szűnt meg: a lakosság kérvénnyel fordult az urasághoz: „ … jóllehet mi mindnyájan a méltóságos uraságnak kegyelmes birodalmában helyeztettünk, a szükséges roboti szolgálatra rendeltettünk, szabad életért, hivalkodásért nem instálunk, magunk, kevés számból álló jószágink fenn állhassunk, a szolgálatra alkalmatosak lehessünk alább írt sérelmünk megorvoslásáért alázatosan könyörgünk …”

1754. megalakul az önálló lepsényi plébánia.

1754. szeptember 12. A parochus beiktatása. Urasági házban lakott, amíg az új paróchia el nem készül. Filiája: Bozsok, Szentgyörgy és Csajág.

1756. A lepsényi majorban felhúzzák a Nádasdy- csűrt, amelyben ugyanakkor “építették a földszinti szobákat az uraság elszállásolására…”

1761-1770 között készül egy leltár a Nádasdy család épületének felszereléseiről (“Lepstényi Kastélban Lévő Mobiliaknak Inventatiója”)

1761. a Nádasdy család parancsára, Veszprém megye szolgabírája és esküdtje összeírta az uradalmat. 5 egész, 29 fél, 30 negyedtelkes és 4 zsellér volt. Az árendán kívül semmit sem fizető zsellér: 14 család (köztük a falu borbélya: nemes ember). A túri zálogos részen 2 egész 11 fél és 6 negyedtelek volt. A jobbágyok az úr kívánsága szerint robotoltak (ami a nagy allódium miatt súlyos teher), mindenféle termésből kilencedet adtak. Az uraság egész évben mérte a borát, a jobbágyok Szent Mihálytól Szent Györgyig. A rét kevés, ezért a jobbágyok muhart is vetettek, abból volt a szénájuk. A korábbi két (1713, 1724) úrbéres szerződés a lakosság helyzetén nem sokat változtatott.

-Egy feljegyzésben említés történik “két szép gyümölcsfákkal tellyes kertekk”-ről és a megelőző évtizedekben a településtől nyugatra ültetett “cseres erdő”-ről.

1762. Meghal gróf IV. Nádasdy Boldizsár. Örököse öccse, V. Nádasdy Ferenc.

1763-ban épült újjá, 343 Ft 5 kr költséggel a Nepomuki Szent János kápolna. Ebben a fehérvári Hiemer Ignác közreműködött: a fát, a vasat és a deszkát Pesten vásárolta az építkezéshez.

-V. Nádasdy Ferencnek első lepsényi dolga az volt, hogy megoldja a testvére által ráhagyott agarak problémáját, melyeket vadászatokon szokott használni.

1766. szeptember 4. Tűzeset a lepsényi Nádasdy-kúriában. “Az Stollmeister négy kanczát egy kocsissal maga commoditására Kastélnál lévő Istálóban tartván, történt 26. Sept., hogy mellettek lévő kocsis gyertyát vitt az Istállóban s azt égve ott hagyván, Majorban által ment többi kocsisokhoz, az alatt pedig gyertya le égett s tüze szénában kapván, az kastél meg gyulladott: az tetejét mind az által ott, az hol az Tisztek laktak és ettek, az Tisztartó által vágattatván, az Kastélnak több része meg tartatott, hanem az istáló, Szín, Secretarius Uram és Lakájok szobái el égtek: holnap szándékozom be mennem: de nem tudom, ha az idén építéshez lehet-e kapni.”

1767 elején folytatódik a Lepsényi Kúria helyreállítási munkálatai.

1767. április 18. A fiskális jelenti Pápáról, hogy : “Lepsénben mind a Granáriumon, mind az Kastélon dolgoznak. reméllem Kastélnál már végezték az munkát.”

1767. április végén a fiskális az írja, hogy a “Granáriumnak most rakják Lábait: jővő héten talán boltozni kezdenek. … Kastélnak el nem égett része már meg vagyon födve és sindölözve: kőmivesek is az falait, hol szükséges volt, ki foltozták és igazították: egyéb héja nincsen, hanem padlásnak és pallónak való Deszkázás: az erántis pedig most teszek rendölést.”

1768- 1808. Nádasdy (VII.) Ferenc

1768. évi úrbéri tabella 97 örökös jobbágyot, 13 zsellért és házatlan zsellért tüntet fel. Régebben 76 Ft 30 d-t adtak. Most minden ház 1 Ft-ot fizet. Szőlőjük van, kocsma fél évig az övék, a kiskovácsmalom negyed jövedelme, a saját gabonájuk után, az övék. A földet három nyomásban művelik, robotot az úr kívánsága szerint teljesíti, terményeik után kilencedet adnak. Az uradalomhoz tartozott: Dóka, Alásson, Kiss Kovácsi, Nána és Dudar.

1770. a lakosság kérvénnyel fordult a földesúrhoz. A rossz termés miatt panaszkodtak, egyeseknek alig maradt két zsák gabonája. Szőlőiket kétszer verte el a jég, marháikat dögvész tizedelte. Gabonát kértek kölcsön és a robot leszállítását, „mert a szolgálat semmit sem kissebbedett, hanem inkább nevekedett”. Az első uriszéki jgyzőkönyv.

1771. már mindkét felekezetnek volt iskolája

1773. Lepsény magyar lakosságú helyként szerepel, népe a katolikus és református hitet követi.

1775. márciusában az 1766- ban leégett Kastélynak a teteje újabb javításra szorul. Ányos Ferenc lepsényi adminisztrátor a tartósabb, az időjárás viszontagságainak jobban ellenálló zsindelyezés engedélyezését kérte.

1776 augusztus 2. Újabb javításokat végeznek a Kastély tetőzetén, ugyanis a tavaszi szél nagyon megrongálta a zsindelyeket. “… meg kellett mostis alkudonom az cserép Sündölös födő Emberrel maga és nap számos munkájokért általában 20 Ft, annyira meg szaggatta az Tavasszal a szél a Cserép  Sündölt nagy kárral, reménlem, Excellentiád méltóztatik approbálni.”

1776. decemberében Ányos Ferenc azt írja a grófnak, hogy “ha a barát a Kastélban menne lakni, …minden nap szent miséjét közel mondhatná az Kastélban.”

1777. A panaszok nem szűntek meg: 1777-ben újabb következett. Oka, hogy a tiszttartó a prédikátor és a tanító földje után is követelte a kender- és kukoricaföldek utáni cenzust, ők azonban az addigi fonási munkák vagy a kilenced mellett akartak megmaradni. A kukoricaföldek 2 pozsonyi mérős területe után másfél mérő morzsolt kukoricát ajánlottak fel. A felmérés után fennmaradó földeket kérték árendába. Az urbárium bevezetése óta a pálinkafőzésért üstönként 2 Ft cenzust fizettek. A tiszttartó azonban ennek ellenére megtiltotta a pálinkafőzést és egy görögnek adta bérbe 15 Ft-ért. Hajlandók ők is megfizetni a 15 Ft árendát. Kérték, hogy a Szentgyörgy melletti csárda maradjon náluk bérletben. Az uraság a kérvényre azt írta rá, hogy „a tiszttartóval meg kell tárgyalni.”

1777. Lepsény feltűnik egy térképen, melyen a település keleti határán a Szentgyörgyi-tó partján egy U-alakú épület van ábrázolva,melyet a környékbeli uradalmi földektől elkerített kert övez. Ettől északra kápolna látható. Ez az U-alakú épület volt a Nádasdy Kúria elődje.

1779. májusában Nádasdy Ferenc igen elhanyagoltnak találja a kastélyát.

1780. a református oskolamester, nemes Szederkényi György, évi 20 Ft-ot, búzát, fát, sót, húst, bort, gyertyát, kenderföldet, kertet, szénát, stólát, gyermekenként 1 mérce zabot, 1 csirkét és fűtőpénzt kapott.

1783. Meghal Nádasdy (V.) Ferenc. Lepsényi birtokait Nádasdy (VI.) Ferenc örökli, aki ezidáig apja második feleségének, gróf Aichpichl Mária Terézia morvaországi birtokain élt.

1783. július 16-án kelt “A Major, és Kastélybeli Mobiliák Conscriptioja”, mely a Kastélyban fellelt tárgyakat sorolja fel leltárszerűen.

1783. december. Kisebb építkezések folynak  a lepsényi Kúrián és mellette. Ugyanekkor kezdik el építeni a kastély kútját is.

1784. március 23-i levélében az építkezést felügyelő tiszttartó arról számol be, hogy: “Az Kastély Építéséhez szükséges materiáléknak öszve hordását még az múlt héten el kezdvén és két Kőmíves legént is Fehérvárrúl ki hozván, velük élőben is az el kezdet kutat csinyáltatom, de az alkalmatlan üdőnek forgása… az épületekben … gyakorta hátráltat…”

1785. 1099 a lakosok száma. Ebből pap 2, nemes 17, tisztviselő 1, polgár 11, paraszt 111, polgár és paraszt örököse 104, zsellér 100, egyéb 19, fiúgyermek 215, nő 519.

1787. Valószínűleg működik az uradalom téglaégetője, amit egy 1799-es levélrészlet meg is erősít. NT, CNT, NF jelű téglákat égetnek.

1787. május 31. Elkészülnek a kastélynál a kertészháznál lévő istállók és az új fészer, de mivel elfogyott a tégla, megakadt a munka.

1787. július 25. A kastélybeli szobák be lettek stukaturozva, az ablakokat már csupán fel kell tenni a helyükre.

1787. október 7. A lepsényi Kúria tiszttartója arról számol be a grófnak, hogy: “Az Kastélnál az új konyha és az Palláson az három szoba ablakok és ajtókon kivül készen vannak, az többi igazitásokat két hét múlva a Kőmívesek el végzik.”

1792- 1860. Nádasdy Tamás

1793. A Zichyek Lángi birtokáról Lepsénybe érkezik az uradalomba a kertész.

1794. július 3. A tiszttartó arról tájékoztatja Nádasdyt, hogy a “a kastélybeliek szűntelen viszálykodnak, a kertész és felesége éppen semmit sem csinál, amit az előző kertész épített, ez a fákat és virágokat eladogatja.”

1798. februárjában az uradalomnak bérbeadását követően még a szobákat is kiürítették.

1799- 1800. Nádasdy Ferenc.

1799. április 9-én Horváth tiszttartó leveléből kiderül, hogy a kastély átépítésekor rossz minőségű építőanyagokat is felhasználtak, és az épület karbantartását is elhanyagolták.

1801. Két marha éhen döglik, mivel a lepsényi lakosok és a legelő bérlője között viták támadtak. A vonós marhák részére elkülönített legelőkre 1801-ben ráhajttatta a birkáit, amelyek azt annyira lelegelték, hogy a marháknak nem jutott belőle. Ezért két marha éhen döglött. Egyes gazdák ezután istállóra és búzaszalmára fogták az állataikat. „Annyi a birka, mint a felhő, amely mindenütt minden zöldséget, mint a sáska megemészt, sőt a Besnyőpusztán levő árendás-vetéseket is”- írták.

1802- 1873. Gróf Nádasdy Lipót

1802. Meghal Nádasdy (VI.) Ferenc. Örököse fia, Nádasdy (VII.) Ferenc.

1803- ban az uradalmat bérlő Novotny visszaadja a bérleti jogot a Nádasdyaknak

1805-1808. Láczai Szabó József a lepsényi református gyülekezet lelkipásztora.

1805. Törvény adta lehetőséggel a Nádasdyak kijelölik az idegen nemesek részére, hogy Lepsény mely részén vadászhatnak szabadon.

1806. Veszprém megye a megyebeli hegyközségek részére szabályokat és 24 cikkelyből álló rendtartást állapított meg. Ezt adta ki a lepsényi szőlőhegy részére is.

1808 nyarán váratlanul meghal Nádasdy (VII.) Ferenc, midőn a “Lovak öszvetörték.”A Nádasdyak közül egyedül őt temették el Lepsényben, a katolikus templomban.

1810. Földrengés Lepsényben, mely által a Nádasdy uradalom kastélyának nagyrészt vályog falai nagyon megrongálódtak. Szerződéskötés készül, majd egy birtokösszeírásra is sor kerül az uradalom épületében. Gróf Nádasdy Tamás azonban lemond Lepsény és Keszi birtoklásáról a “Lepsényi Mlgos Grófné” javára. A lemondása 12 évre szólt.

1818. Gróf Nádasdy Tamás kezébe kerül a lepsényi uradalom irányítása, és így egy kézben összpontosultak újra a Nádasdy birtokok.

1822 tavaszán átalakításokat kezdenek a Nádasdy kúria épületén, de Nádasdy Tamás az építkezést elhalasztja.

1824. június-július hónapban enyingi kőműves- és ácsmesterek a kastély melletti kápolnán készülő munkákhoz készítenek költségvetést.

1825. Halász Ignátz Veszprém vármegyei rendes és hiteles földmérő elkészíti a település térképét. A községnek négy főutcája alakult ki, és minden házhoz kert tartozott. A térképen az alábbi elnevezések szerepelnek: “Kastély, Uraság Rétje, Szeder kert, Salétrom Ház, Közönség Legelője, Szent Györgyre vezető út, Kastély mellyéki földek, Kastélyba vívő út, Polgárdiból jővő út, a Rába Uraság Puszta Fundusa, Nádasdy Uraság Cseléd Háza, Nádasdy Uraság Pajtás Kertye, Nádasdy Uraság Béressei, Krumplis Kertye, Káposztás Kertek, Siófokra vívő Posta Út, Nádasdy Uraság Tábla Földei, Borjú-Legelő, Rózsa Kút, Veszprémi Út, Urbáriális Rétek, Temető, Fülére menő út, Nádasdy Uraság Kiss Keríttési Rétje, Nádasdy Uraság Kis Erdeje, Temető és Templom, Nádasdy Uraság Birkás Háza és Aklai, Nádasdy Uraság Puszta Fundusa, Nádasdy Uraság Fundusa az Istállónál, Tóth Cuziák”

1828-ban 494-en adóztak. Jobbágy 124, zsellér 50, háznélküli zsellér 49, fiú 64, lány 6, szolga 7, szolgáló 4, ház 172. Állatállomány: 84 ökör, 18 tehén, 45 meddőtehén, 28 tinó, 226 ló, 83 sertés. A faluban bába- és postahivatal működött. Pénzkereseti forrás, munkaalkalom: fuvarozás Veszprémbe és szőlőnapszám. A föld közepesen termékeny. A faluban 7 takács, 1 mészáros, 3 kovács, 5 csizmadia, 1 fésűkészítő, 1 kalapos, 1-1 asztalos és kádár, összesen 20 kézműves volt. A lakosság száma 1233. Az uraság belső fundusa 22, belső, különös birtoka 13 és kuriális fundus 40.

1834 szeptemberében a kúria padlásán dolgoznak a kőművesek.

1835 májusában a kastély általános “igazítását” végzik a szakemberek.

1835 decemberében a kastély tetőfedését javítják az ácsok.

1840-1841. 1968 forint bevételhez jut a Nádasdy gróf a postai jövedelemből.

1841 nyarán a lepsényi kastély két szobája új padlót kap.

1842 áprilisában és júniusban 7400 téglát és 10 kéve nádat használnak fel a kúria felújítási munkálataiban.

1842-1843. 2594 forint bevételhez jut a Nádasdy gróf a postai jövedelemből.

1843. Gróf Nádasdy Tamás Lepsényben tartózkodik.

1843 júniusában ismét a kastély állagán javítottak, mely munkák során téglát és meszet alkalmaztak a falazáshoz, nádat és fazsindelyt pedig a tetőfedéshez. A kertben is javítások folynak deszkák és lécek felhasználásával.

1844-1845. A nagy szélviharok miatt ismét nádazni és zsindelyezni kellett a Nádasdy kúria épületének tetejét.

1845. január a Nádasdy kúriában lévő irattár újabb négy almáriumot szerez be az iratok tárolására.

1845. évi vizitáció szerint a református iskolában 106 gyermek, 57 fiú és 49 lány tanult. Évente két vizsgát tartottak. Ebben az évben már több bába működött, akik a legelemibb orvosi ismerettel rendelkeztek, elsősegélyt tudtak nyújtani. A szegényeket a községi szegénypénztárból támogatták.

1846. Egyházlátogatás történet Lepsényben és a Nádasdy uradalomban.

1848. május. 123 nemzetőrt írtak össze: Horváth István, Lőrincze János, Pap János, Alsó Nosztori István, Somogyi János, id. Somogyi János, N. Pap István, Sebők Somogyi János, Kaszap János, Berki János, Tóth Mihály, Harsádi József, Molnár János, Mátyás János, Tóth József, Bocsor József, Mátyás Ferenc, Vitáris Ferenc, Budai József, Alsó Tóth István, Molnár Pál, Osváth János, Boka János, Dobsa Ádám, Szóládi Mihály, nemes Szalay Mihály, Pap György, Csere István, Osváth István, Vinczellér István, Decsi József, Gödri Mihály, Molnár Ferenc, Tóth Péter, Cseh János, Szente János, Kovács János, Csillag József, Pap Samu János, Kátai János, Mátyás János, Tóth Gy. János, Csillag Pál, Baranyi Péter, Vitáris Tóth János, Tóth Pál, Kaszap Mihály, Pap József, Göde Tóth János, Kolláth János, Tóth István, Tóth Mihály, Szilárd Pál, Berki János, Sziládi István, Gondán István, Laj. Somogyi János, Németh János, Majsai József, Kemén István, Dobsa János, Bencze Győző Pál, Somogyi Péter, Csapó János, R. Tóth József, Somogyi József, Szalai János, Futó István, Somogyi István, Szántó István, Nagy János, Varga István, Csapó Péter, Fehér István, Pap István, Kátai János, Horváth János, Csapó Mihály, Gondány István, Göde János, Gondány János István, Győri Tóth István, Fövenyi János, Somogyi János, Karácsony Pál, Kis Göde József, Áts János, Áts Mihály, Boka Tóth István, Gondán Pál, Gondán István, Bódai János, Szabó István, Szabó József, Mátyás István, Kovács István, Karácsony Pál, Mátyás Péter, Tóth Pál, Futó István, ifj. Kátai István, Gondán János, Béri Tóth István, Budai István, Dobsa Mihály, Molnár János, ifj. Tóth Pál, Felső Tóth János, Szilágyi Gondán János, Szabó József, Mol. Szóládi Pál, Felső Nosztori István, Szabó Pál, Pap M. János, Lőrincze Göde János, Domgyán Mihály, Hoffmann István, Koller János haszonbérlő, Pál János segédlelkész, Dobne János jegyző, Kőmives János tanító és Eberhard Ignác gazdatiszt.

1848. augusztus 30. a toborzott önkéntesek Lepsényen vonultak át. Itt Fodor Lajos szolgabíró üdvözölte őket.

1848. szeptember 19. A miniszterelnök azt az utasítást adta Csányi László királyi biztosnak, hogy a tartaléksereget Fehérvár, Lepsény és Kenese mellett kell összevonni.

1848. szeptember 21. a magyar hadtest zöme Palotára ment. Egy 2000 emberből álló oszlop, Répássy őrnagy parancsnoksága alatt, Lepsényre, a főhadiszállás pedig Fehérvárra.

1848. szeptember 22-én a Répássy-hadoszlop még mindig a községben állomásozott.

1848. szeptember 25. Móga a Lepsényben és Ercsinél álló elővéd-csapatokat Székesfehérvárra rendelte, hogy a derékhad 25-én elfoglalja az állást.

1848. szeptember 26. Jellasics Lepsény felől közeledett Székesfehérvár felé. Az átvonulóktól lemaradt csapat a határban lévő csordát erőszakkal el akarta hajtani. A mezőn dolgozó lakosok azonban ezt megakadályozták: két rablót agyonvertek, mire a többi megfutamodott. Jellasics a Nádasdy kúriában ütötte fel főhadiszállását Eötvös Károly szerint.

1848. szeptember 28. A lepsényi kocsmába betért három horvát katona, akik a Székesfehérvárra bevonult Jellasicstól sürgönyt hoztak. A kocsmában több Somogy megyei fuvaros tartózkodott, akiket Jellasics Fehérvárról engedett el. A kocsmában a katonákkal összevesztek, a parasztok felbőszültek és három katonát agyonvertek. A holttesteket kocsira rakták és gyorsan elhajtottak. A sürgöny a kocsmában maradt, ezt a helyi bíró a cs. kir. postahivatalhoz vitte. Székesfehérvárról egy kapitány vezetése alatt egy század katonaság jelent meg, de semmit sem tudtak kinyomozni a katonák haláláról.

1849. január 13- án a magyar portyázó csapatok egyik fele Lepsényen és Kenesén át vonult a Balatonhoz, a másik fele Várpalotára ment. Mindkét oszlop végcélja Veszprém volt.

1850. Birtokösszeírás, melyben a lepsényi Nádasdy kúriánál már idősebb fák is szerepelnek, mint az “Angoly kert” részei.

1850. Id. jószási Purgly Sándor megveszi a Kőkúti uradalmat, melyet később valóságos paradicsommá változtat.

1850. március 1. A lepsényi uradalmat és a hozzá tartozó Besnyő-pusztát és Kiskovácsit hat évre d”Orsay Oszkár kapja meg bérbe gróf Nádasdy Tamástól.

1851. Fényes Elek szerint  Lepsény magyar falu Veszprém vármegyében, a Buda-Kanizsa főútban. 218 katolikus, 1253 református és 5 zsidó lakossal, katolikus és református anyaszentegyházzal, postahivatallal. Határa igen termékeny, szőlőhegye szép, rétje bőséges, erdeje kicsiny. A földesúr ¾ részben gróf Nádasdy Tamás, ¼ részben a Rába és Sohár nemzetség.

1853. A Nádasdy család Veszprém megyei birtokainak a központja Lepsény, és ebből alakult meg a lepsényi hitbizomány.

1855. február közepén romba dől a település katolikus templomának egy része, emiatt a hívők évtizedekig nem látogathatták ezt. Helyette a kúria melletti kápolnát használták.

1857-ben a határ 6635 kh. Ebből szántó 3639 kh (54,8 %), kert 755 kh (11,3 %), szőlő 314 kh (4,7 %), legelő 1495 kh (22,5 %), erdő 25 kh (0,3 %), nádas 6 kh (0,4 %) és egyéb 401 kh (6,0 %).

1858-as kataszteri térképen a Nádasdy uradalomban világosan elkülönül a konyhakert a körülötte három oldalon elterülő nagyobb angolparktól, délnyugati határát a Cinca-patak képezte, azon túl továbbra is az uradalmi rét húzódott. A kert közepén fekvő szőlőt is jelölte a térképész, a feltüntetett épületek egyike a méhészeti épület lehetett, a másik a régi üvegház vagy szerszámos.

1859. A Nádasdyak szerződést kötnek a kúria, az iskola, a templom és a paplak újjáépítésére, a csődtömeggel a hátukban.

1860- as évek elején már Nádasdy Lipót irányította többek között a lepsényi birtokok bérlőktől való visszavételét. Nádasdy Lipót gépesítette a lepsényi gazdaságot, új istállók, aklok és cselédházak épültek.

Az 1860-as egyházlátogatási jegyzőkönyv megemlíti, hogy a falu szegényeiről, árváiról és özvegyeiről gondoskodtak. Felesketett bábák működtek. Az iskolának két tanítója volt, a gyerekek az írásban-olvasásban gyakorlottak. A felső tagozatban 32 fiú és 35 lány, összesen 67 gyermek, az alsóban 47 fiú és 59 lány, összesen 106 gyermek tanult. A vasárnapi iskolát 30 fiú és 38 lány, összesen 68 gyermek látogatta.

1861-ből való a református templom alaprajza, a falméretek feltüntetésével, gótikus idomú kőfaragásokkal és ablaknyílásokkal. A torony kettős ablaka, oszlop és ívtartó nélkül, gót ízlésű. A kerítés köveit Fehérvárról hordták, bevésett betűkkel. A templom kelyhe „crateri” formájú, mint a tihanyi és a füredi.

1861-ben kiépült vasútja, sőt a Győr-Veszprém-dombóvári vasútvonal keresztezési pontján vasúti gócpont jellege is kifejlődött. Hozzájárult ehhez, hogy határa Balatonaligán keresztül közvetlenül kapcsolódott a Balatonhoz.

1863-ban  Aliga és Kőkút pusztákkal 1273 lakosa volt, a divatozó nyelv a magyar.

1863. A lepsényi tiszti lakon dolgozik egy ács. Ez az épület azonban nem valószínű, hogy a kastélyt jelentette.

1864 februárban “kőporért” a “kastély szobák sikálására” fizettek ki 50 krajcárt.

1868. március 24. Horváth László lepsényi lelkipásztor és mezőföldi esperes szolgálata idején elhatározzák egy új templom felépítését.

1869- ben a házak száma 234.

1869- 1870. A “kastély tisztogatásáért” jutalomban részesül a kertész.

1870- 1915. Gróf Nádasdy Tamás

1870. szeptember 1. Leteszik a református templom alapkövét.

1872. november 24. Felszentelik a Dunántúl egyik legszebb és legnagyobb református templomát.

1877. október 12-én “olasz honból butorokért” fizetett Nádasdy Ferenc 28.85 és 71.38 forintot, melyet a kúria díszítésére rendelt.

1878. Műfaragványokat szereznek be a Nádasdy kúriába.

1880. április 4. Eltemetik Kirisics Antal fiát, Kirisics Jánost, aki tizenöt évesen öngyilkos lett. Meglehetősen szeretett mulatni. Ezért őt anyja megpirongatta. A fiú annyira megneheztelt, hogy magát agyonlőtte. 

1880. november 13. Árverésre került a lepsényi Németh Ferenc 384, – Ft-ot bíró ingatlanja.

1880. november 15. Árverésre került a lepsényi Kemény István 550,- Ft-ot bíró ingatlanja.

Az 1880-as években területe Balatonaliga Balatonfőkajárhoz való csatolásával csökkent; Riki- és Besnyőpuszták hozzácsatolása révén viszont nőtt.

1882-ben Nagy Géza jegyző az uralkodótól, „a közbiztonság előmozdítása körül tett szolgálatok elismeréséül” az arany érdemkeresztet kapta.

1895-ben a határ 6646 kh. Ebből szántó 5070 (76,3 %), kert 112 kh (1,6 %), rét 336 kh (5,5 %), szőlő 11 kh (0,1 %), legelő 758 kh (11,4 %). erdő 36 kh (0,5 %), nádas 40 (0,6 %) és egyéb 283 kh (4,0 %). A házak száma 248. A legelő és a rét területének háttérbe szorulásával a mezőgazdasági termelés intenzívebb lett.

1899. Doby Vince lepsényi ideiglenes lelkész püspökéhez írt levelében arról panaszkodik, hogy a kúria melletti kápolna nem rendelkezett keresztelőkúttal, gyóntatószékkel és szószékkel sem.

1902. Gróf Nádasdy Ferenc kőtemplomot építtetett az egyházközség számára.

1908. június 26. Vargha Kálmán református lelkész születése Kálozon.

1910- 1973. Gróf Nádasdy Pál

1910-ben 100 kh-on felüli volt 2, 20-50 kh-as 61, 5  kh-on aluli 106 gazda. Birtokos és bérlő 129, gazdasási tisztviselő 3, cseléd, munkás, napszámos 339, egyéb őstermelő 2. A gazdák 331, a cselédek, napszámosok 560 személyt tartottak el.  Őstermelésből élt összesen 1542 (75,1 %), ebből kereső 642 (74,7 %); bányászatból és iparból 369 (17,9 %), ebből kereső 135 (15,7 %); más foglakozású 144 (7,0 %), ebből kereső 83 (9,6 %); összesen 2055 (ebből kereső 860). A házak száma 347.

1913-ban Lepsény nagyközség. Hozzá tartozott Besnyőmajor, Kőkútpuszta, Lepsényi belmajor és Rikimajor. 347 házban 2055-en laktak, mindnyájan magyarok.

1919 augusztus. Lepsényt Szmrecsányi Dárius őrnagy parancsnoksága alatt 25 tiszt és mintegy 100 főnyi legénység szállja meg. Itt csatlakozott hozzájuk a szétesett Vörös Hadsereg egyik lovas alakulatának egy része és egy-két tisztje. Belőlük és más önként jelentkezőkből alakult meg az úgynevezett dunántúli huszárezred, amelynek a parancsnoka báró Török Géza alezredes lett. Szmrecsányi Dárius különítménye önálló egységként maradt fenn.

1919 augusztus vége felé a Szmrecsányi különítményt Lepsényből Tolnába irányították.

1919. szeptember 16. Dr. Bán Jenőt, az enyingi járás állatorvosát  elhurcolja  Prónay Pál különítménye és Lepsényben egy istállóban megkínozták, majd Luka Pál Bibó Dénes és testvére, Bibó Ödön segítségével 1919. augusztus 16-án hajnali négykor felakasztotta.

1920- as években ismét két részre osztották az addig egy kézben tartott hitbizományt. Az első számú, Nádasdladány központú hitbizományt Nádasdy Tamás legidősebb fia, Ferenc (1907-1944) örökölte, a másodikat Lepsényből irányították, ez gróf Nádasdy Pálnak jutott.

1927. Barta János lepsényi lakos ellen járadék iránti pert, keresetet nyújtanak be. A kereset tételszáma: 490.

1930- as években a Nádasdy kúria parkjában lévő régi kápolnát lebontják.

1930-ban a lakosok tagosítás elrendelését kérték a Földmívelésügyi Minisztériumtól.

1931-ben alakult meg a Legeltetési Társulat. Lenti György gazdasági cseléd balesetet szenved.

1932. Gróf Nádasdy Pál Lepsénybe költözik a kúriába.

1933-ban Császár János gazdasági cseléd ügye egészen a Földművelésügyi Minisztériumig eljutott. Ugyancsak sok panasszal találkozhatunk a lepsényi lakosok részéről.

1934. Nádasdy Pál feleségül veszi a polgári származású Augner Antóniát.

1934 karácsonya. A lepsényi és a mezőszentgyörgyi legációk jövedelme 167,17 Pengő volt.

1935. április 10. Medgyasszay Vince lepsényi lelkipásztort beiktatják az egyházkerület püspökévé. Ezt fogadóan fogadta a különféle helyekről érkező küldöttségeket és legutoljára a lepsényi küldöttséget. A küldöttségek sorában utolsók voltak a lepsényi gyülekezeté, melynek évtizedeken át lelkésze volt és a pápai egyházé, melynek lelkésze lesz az új püspök. Az előbbi nevében Varga József kántortanító, az utóbbi részéről a presbitérium élén Ólé Sándor lelkész mondottak meleg üdvözlő szavakat.

1935. Megszületik Nádasdy Pál és Augner Antónia első lánya, Erzsébet

1935. június 2. Pápán a dunántúli református egyházkerület püspöki hivatala az alábbi Pályázati hirdetményt tette közzé:
“A mezőföldi ref. egyházmegyébe kebelezett s lemondás folytán megüresedett Lepsény (Veszprém m.) egyházközség lelkipásztori állására pályázatot hirdetek. Javadalma díjlevél és későbbi megváltások és egyezségek alapján a következő: 1. Készpénz 97.44 P. 2. 40.32 q tiszta buza. 3. 44 magyar hold szántóföld. 4. A temető haszonvétele (szénatermése). 5. A szántóföldek minden munkájának, a temető kaszáitatásának, a tűzifa felvágásának, a szőlőföld minden munkájának, a trágya kihordásának, a malomfuvarnak, vagyis a díjlevél 4, 5, ó, 10, 13, 14. pontjaiban foglalt szolgálmányoknak és közmunkának megváltására 600 ar. korona, amely ugyanannyi pengőben szolgáltatott ki. 6. 8 öl hasogatott kemény tűzifa beszállítva, amely helyett 160 q adatik. 7. 56 kg. só, 56 kg. marhahús, 14 kg. faggyú folyó ára. 8. Szőlőföld, melynek területe 1304 •-öl. 9. Földek után az összes adókat az egyház fizeti. 10. Stóla az egyházkerület határozata szerint. 11. Egy akó bornak a folyó ára. A díjlap terhére köteles lelkész minden alkalommal az urasztalát kenyérrel és borral ellátni. Kötelesség: az összes lelkipásztori teendők ellátása. Pályázati határidő: 1935 július hó 2. Pályázók törvényszerűen okmányolt kérvényeiket a mezőföldi ref. esperesi hivatalhoz — Kálóz, Fejérmegye — küldjék.”

1935. szeptember 29. Vargha Kálmánt édesapja, veszprémi egyházmegye esperese beiktatja a lepsényi szolgálatba.

1935-ben 437 házban 2226-an laktak. 1-1 katolikus és református iskola működött. Lepsény nagyközséghez tartozott Bartacsárda, Besnyőmajor, Kiskőkútpuszta, Kőkútpuszta, Lepsényi belmajor és Rikimajor. A 6626 kh határból szántó 5129 kh (77,3 %), kert 43 kh (0,6 %), rét 313 kh (4,7 %), szőlő 168 kh (2,5 %), legelő 455 kh (6,8 % ), erdő 21 kh (0,3 %), nádas 95 kh (1,4 %) és egyéb 402 kh (6,4 %). Nádasdy grófnak 2031 kh-ja volt. Az állatállomány: 858 szarvasmarha, 330 ló, 2419 sertés, 1006 juh és 10310 baromfi.

1936. Vargha Kálmán református lelkipásztort megválasztják a Lepsényi Polgári Olvasó és Gazdakör elnökévé.

1937. Gróf Nádasdy Pál benyújt egy műszaki leírást a “lepsényi parktó vízhasználatának tervéhez”. Eszerint a tavat 400 méter hosszú szakaszának kiszélesítése útján alakították ki. Átlagos szélessége 30 méter volt, mélysége sehol sem haladta meg a 70 cm-t. Közepe táján ki sziget állt. “Két díszes kiképzésű vasbetonhíd épült a tavon: egyik a vasút mellett, egyenként 3-40 m széles nyílással, másik a Posta-utcáról a grófi kastélyhoz vezető parki-úton”.

1937. március 15.  A Hősök Emlékmű avatása a Fő utcán. Az ünnepségen Nosztory József szavalta el Petőfi Sándor nemzeti dal című versét.

1939. Megszületik Nádasdy Pál és Augner Antónia második lánya, Borbála.

1939. Gróf Nádasdy Pál megkapja az engedélyt a parktó vízhasználati tervéhez.

1941-ben már 712-en éltek iparból. 1941-ben 100 kh-on felüli 2, 50-100 kh-as 9, 20-50 kh-as 25, 10-20 kh-as 45, 5-10 kh-as 37, 5 kh-on aluli 123. Birtokos és bérlő 95, gazdasági tisztviselő 4, gazdasági cseléd, munkás és napszámos 382, egyéb őstermelő 11. Őstermelés összesen 729 (63,6 %). Az eltartottak száma 1565. Bányászatból és iparból 712 (28,3 %), más foglalkozásból 263 (10,3 %). 512 házban összesen 2540-en laktak.

A nagyközség területe 6647 kh, 5156 kh szántó, 309 kh rét (kaszáló), 201 kh szőlő, 599 kh legelő, 35 kh erdő, 41 kh nádas és 306 kh terméketlen. A járási székhely és az országgyűlési választókerület székhelye Enying, a törvényhatósági bizottsági választókerület székhelye helyben. A legközelebbi csendőrörs Enyingen, a községnek rendőri őrszemélyzete nem volt. A körorvos székhelye Lepsény, a községi bábák száma 1, okleveles magánbába 1. A körállatorvos Balatonfőkajáron székelt. A legközelebbi gyógyszertár Balatonfőkajáron, a közkórház Székesfehérvárott. Az ivóvíz, a talajvizekkel való érintkezés miatt, rossz. Artezi kút, vízvezeték, csatornázás nem volt. 4 kocsma, 2 vendéglő és 2 beszálló fogadó működött. Református és katolikus elemi népiskola 2-2 teremmel 1-1 férfi és 1-1 női tanerővel.

A katolikusok a párbéren felül iskolai adót, a reformátusok állami alapon kivetett egyházi adót, a vagyontalan hívek a lélekgabona pénzbeni értékét adják. Kisgazda és polgári olvasókör, valamint iparos olvasókör szolgálta a közművelődést. Itt vezetett át a Várpalota – Mezőszentgyörgy és Székesfehérvár – Siófok törvényhatósági közút. Posta, távírda, távbeszélő állomás volt.

A birtokos Nádasdy Pál, rajta kívül Lőrincz József még nagybirtokos 611 kh-al. 3 országos kirakodó- és állatvásárt tartottak évente; hetenként csütörtökön állatfelhajtással. A vásárjog a községé. 7 szatócs kereskedett, a Lepsény és Vidéke Takarékpénztár alaptőkéje 100 000 K.

Két szövetkezetről tudunk: a Hangya Fogyasztó és értékesítő Szövetkezet és a Magyar mezőgazdák kirendeltsége. Az iparosok megoszlása: 3 mészáros, 4 szabó, 10 cipész,

3 asztalos, 2 bognár, 5 kovács, 4 kőműves, 2 ács, 3 nyerges, 1-1 kádár és pék. Általános Ipartestületbe voltak szervezve. A község tulajdona a jegyzőlakás, az orvoslakás, a pásztorház,

21 kh szántó és rét, 4 kh legelő és 36 kh egyéb. A lakosság hasznát szolgálta a homokgödör. Közüzemként a közvágóhíd működött. A községre kivetett egyenes adók összege: földadó 24398 K, házadó 3434 K, általános kereseti adó 3630 K, társulati adó 221 K, vagyon- és jövedelemadó 9343 K. A községnek a fogyasztási adóból és a községi pótadóból volt jövedelme.

1942. Az építésügyi hatóság gróf Nádasdy Pál parktó építési engedélyét a nehéz gazdasági helyzet és a munka el nem kezdése miatt visszavonja.

1943. december 4. A német hadsereg megszállja Lepsényt.

1944 végén a Nádasdy család elhagyja a települést és a kúriát a front miatt.

1944. december 6. a front eléri Lepsényt

1944. december 7-én a Huppert német harccsoport feladta Lepsényt

1944. december 8-án Lepsény először szabadul fel.

1945. Gróf Nádasdy Pál orosz fogságba esik.

1945. január 18-án a 3. német hadosztály áttörte a frontot és Lepsény irányából két irányba bontakozva szét, előnyomult.

1945. február 7-én a Roden harccsoport Lepsény körzetébe hátrált

1945. február 11-én a szovjet hadsereg ezrederejű csapást hajtott végre a Siófok-Lepsény közötti műúton.

1945. március 14. A németek szerint a Református Templom tornyában ellenséges katonai megfigyelő tartózkodik, ezért a tornyot szétlövik. A templom teljesen leégett. Az egykori szemtanúk szerint magyar katonák lőtték szét a templomot…

1945. március 21-én szabadult fel véglegesen. A helyi hagyomány szerint is ezen a napon ünneplik. A képviselő-testület jelentése szerint a „község az elmúlt harcok viharai folytán olyan nagyméretű kárt és veszteséget szenvedett, mind a lakosság veszteségeit, mind a községet, mind erkölcsi testületet tekintve, hogy annak kiheverése hosszú esztendők békés és szabad fejlődését köti majdan le, mely idő alatt a község lakossága nemcsak, hogy az állapot támogatni nem tudja a közadókkal, de még inkább támogatásra szorul.” A képviselő-testület határozatot hozott a messzemenő takarékosságról.

1945. augusztus 5-én alakult újjá a képviselő-testület, Molnár István, a nemzeti bizottság elnöke jelenlétében. Megalakulása után a nemzeti bizottság közigazgatási ténykedése megszűnt. A képviselő-testület tagja lett Tóth Gy. István, Karácsony Gyula, Cseresnyés János, Csapó Imre, Horváth József, Kálmán Gyula, Laczi József, Molnár Vince, Márk Lajos, Nyolcas János, Szabó Gyula, Szigethy János, F. Tóth Gyula, N. Tóth János, Bartha János, Dani Imre, Vargha Kálmán, Molnár István, Adorján Imre, Mészöly János, Ludvig Sándor, Kulifai Imre, Erdős János, Lukács Mihály, Pergel János, Vörös László, Kajdi József, Vendel György, Tóth György, Zsiga Pál, Gondán István, Dalmati István, Szóládi József és dr. Medgyaszay Gusztáv körorvos. Jegyzővé Bereczky Károlyt, bírónak Szigethy Jánost, helyettes bírónak Ludvig Sándort, közgyámnak Bán Jánost, pénztárnoknak Tóth Gyulát, elöljárónak Karácsony Gyulát, Laczi Józsefet, Perge Józsefet, Lukács Mihályt és Márk Lajost választották. A korábbi bírónak, Tóth Gy. Istvánnak, köszönetet mondtak 12 évi önzetlen és felelősségteljes munkájáért. Az újjáalakult elöljáróság munkájának központjában az újjáépítés állott. A képviselő-testület villanybizottságot választott. A megrongált villanyvezetékek helyreállítása a községre 900 000 P terhet rótt, amit előteremteni nem tudtak. A bizottság az összeget államsegély útján teremtette elő. Az 1945. évi költségvetés 547 682 P szükségletet, 43 160 P fedezetet, vagyis 504 522 P hiányt mutat. A képviselő-testület 100 %-os községi pótadót vetett ki és az általános kereseti adó kivetési kulcsát 10 %-ban állapította meg.

1945. szeptember. Méry Dezsőné el kezd tanítani Lepsényben.

1945 decemberében újra indult a községi olajütő üzem, Bartha János bérlő kezelésében. Minden 100 liter olaj után 3 liter salakmentes étolajat és minden 100 kg olajpogácsából 9 kg-ot kapott a község természetben. A bérlő saját gazdaságában termelt olajos magvakat is sajtolhatta.

1945. december 16-i képviselő-testületi ülés tárgyalta az enyingi járás átcsatolását Fejér megyéhez. Hangoztatták, hogy nemcsak érzelmi szempontoknak kell érvényesülni, hanem figyelemmel kell lenni a járás, közelebbről Lepsény község és annak lakosai érdekeire is. Az átcsatolás egyetlen előnyét abban látták, hogy „békeidőben a megye székhelyét, Székesfehérvárt, vonaton többször és aránylag rövid idő alatt lehetne megközelíteni”. Ellene szólt viszont, hogy Veszprém megyéhez hozzátartozik a jól termő mezőföld. A megye iparvidék, és itt fekszik a Balaton, ami a mezőgazdasági jellegű Lepsénynek „szinte érdeke”. „Hiszen egyik megye a másiktól csaknem kínai fallal van elzárva, valamennyi az önellátás elvére helyezkedik”- állapította meg az ülés, amely nem fogadta el az átcsatolást.

1946- ban a község cselekvő vagyona 52 228 324 P, szenvedő vagyona 1 920 084 P, tiszta vagyona 50 308 220 P. A bevétel 2 070 546 P, a kiadás 1 970 333 P, a maradvány 100 213 P. A körorvosi közös költségvetés 28 900 Ft, a községi villamos üzem 26 845 Ft bevétellel, illetve kiadással dolgozott.  A mind gyakrabban előforduló éjszakai tolvajlások, egyéb vagyon-és személybiztonságot veszélyeztető események szükségessé tették az éjjeli őrszolgálat megszervezését. Minden 18-65 év közötti férfi, aki valamilyen községi tisztséget nem viselt, az elöljáróság által kijelölt napokon éjjeliőri-szolgálatot teljesített, „lelkiismeretesen, vonakodás nélkül büntetés terhe mellett”.  A községi költségvetésből támogatták a közoktatást is. Az enyingi Magyar Gazdaképző Iskola pl. 2 q búza árát kapta.

1946 július-augusztusban 29 lakos adott be panaszt a földigénylő bizottság ellen. A panaszok arra irányultak, hogy nem kapták meg a nekik járó földet, vagy kevesebbet kaptak. A bizottság elnöke, Adorján Imre, alaptalan rágalomnak minősítette.

1946 augusztusában a község a tanítók nyugdíjügyét mozdította elő. Ugyanekkor a korábbi leventeotthont (Vasút u. 5.) az ifjúságnak adta. De kulturális, politikai és társadalmi célra is igénybe vették, mivel más, nagy helyiség e célra nem volt. Az ifjúsági szervezet az épületet rendben tartotta. Felmerül újból a gabonatárház építése, amelyhez a község területet adott.

1946 szeptember-októberétől a megindult népi kollégiumi mozgalmat támogatta a község.

1946/1947. évi zárszámadás szerint a bevétel 55 114 Ft, a kiadás 55 113 Ft. A körorvosi alap bevett 579 Ft-ot, kiadott 55 Ft-ot. A villanyüzemi alap bevétele 17 785 Ft, kiadása 16 555 Ft. A közvilágítást 15 db 40 W-os egész éjjel, és 15 db 40 W-os fél éjjel égő lámpa biztosította. Fejér megye hároméves tervében Lepsénynél szerepelt a Szabadbattyán-Polgárdi vonal villamosításának a megerősítése, a MAORT-telepek ellátásának biztosabbá tétele érdekében.

1947 tavaszán Tildy Zoltán köztársasági elnök látogatást tesz Enyingre. Az útjáról tudomást szerez Németh József Veszprém megye akkori főispánja, és Lepsény határában útját állják a köztársasági elnöknek. Összehívja a lepsényi Hősi Emlékműnél az iskolákat és a község képviselőit, és Tildy Zoltán üdvözlése közben a romtemplomra mutatva az elnök jóindulatát kéri a templom újjáépítésének a megsegítésére. Még ebben az éveben a háborús károkat szenvedett magyar templomok újjáépítésére szánt 3 millió Ft-ból 150 ezer Forintot kap meg a lepsényi gyülekezet.

1948-ban változtatták meg az elavult utcaneveket. Ekkor született a Dózsa, Rákóczi, Zrínyi, Hunyadi, Széchenyi, Deák, Szentgyörgyi, Bem apó utca és Szabadság tér.

1948 januárjában a gabonaelszámoltatás miniszteri biztosa járt a községben.

1948 februárjában Záhonyi Ferenc volt siófoki vezető jegyzőt eredeti állásába helyezték vissza. A képviselő-testület köszönetét nyilvánította féléves munkájáért. A Nemzeti Bizottság tagjai: Szigethy János, F. Tóth Gyula, Szűcs György, Cseresnyés János, Remsey Sándor, Sziládi Pál, Pintér György, Galambos János, Méry Dezső, Fejes István, Vörös László, Markó Ignác, Keck Ödön, Grüll Jenő, Méhes Gyula és Szóládi István. A hároméves tervben óvoda létesült, állami támogatással. Romlakásépítőkölcsön-akció indult. Tervezték 6 mélyfúrású kút létesítését (egy kút fúrása 4200 Ft-ba került). Bekerítették a vásárteret, helyreállították a Jókai utcai hidat.

1948. március 15-én a szabadságharc 100 éves évfordulóját ünneplik Lepsényben.

1948 júniusában a képviselő-testület üdvözölte az iskolák államosítását. „Az államosítással egy csapásra megszűnik az iskolák sokfélesége, 3-4 féle jellege, az egységes tankönyvek segítségével biztosítható lesz az egységes szellemű tanítás és nevelés. Az államosítás kiküszöböli azokat a súrlódásokat és ellentéteket, amelyek a falvak többségében a külső jellegű tanítók, részben pedig a tanítók és a papok, valamint az egyházközségek vezetői között fennállottak.  Az iskolák államosítása után hozzáfogtak azok tatarozásához. Közreműködött ebben a Dolgozók az iskolákért mozgalom, valamint az ekkor megalakult szülői munkaközösségek. A község mindig támogatta a szabadművelődést. „Most a demokratikus állameszme uralomra jutásakor a szabadművelődésnek hatványozott mértékben ki kell teljesednie és a lehető legrövidebb idő alatt pótolni kell az eddigi mulasztásokat, elsősorban könyvtárak felállításával, előadások tartásával.” A közgyűlés pénzt szavazott meg könyvek beszerzésére, könyvtár berendezésére, kulturális célú tanfolyamok támogatására.  A hároméves szociális terv keretében támogatták két járási szeretetház felállítását. A szociális intézmények támogatásáról költségvetésileg gondoskodtak, (mentőszolgálat, enyingi tüdőgondozó intézet). Támogatták a Lepsényi Sport Egyesületet és az önkéntes tűzoltóságot. A lefolytatott gabonaelszámoltatás folyamán az előírt felesleges kenyérgabonából 10 722 kg folyt be. A 979 kg hátralék ügyében  1948 nyarán a gabonát már verseny keretében szolgáltatták be a gazdák. Ez évtől kezdve a cukorrépa termelési szerződést csak a földműves szövetkezeten keresztül lehetett kötni.

1948. Június 29-én volt az új kenyér ünnepe.

1948-ban a július 1-jén tartani szokott országos vásárt augusztus 27-ére helyezték. Azzal az indokkal, hogy július „a legnagyobb és legszorgosabb mezőgazdasági munkák idejével esik egybe, amikor a vásár zömét alkotó dolgozó parasztság az aratási munkákkal van elfoglalva. Másrészt ilyenkor még pénze sincs, hiszen a legtöbbje csak a termés betakarítása, elcserélése után jut bevételhez, és abból vásárolja meg legszükségesebb ruhaneműit, gazdasági eszközeit és egyéb szükségleteit.

1948. október 25-1949. július 2. A Református Templom újjáépítése. A teljes felújítási munkálatok összege 280. 875,- Ft volt.

1948. november 7-én a nagy októberi forradalmat ünnepelte a község lakossága.

1948. november 25. A magyar-lengyel barátságot szolgálta a november 25-i Bem apó-emlékünnepély abból az alkalomból, hogy 100 éve alakult meg a lengyel légió.

1949-ben tűzték napirendre a lepsényi körállatorvosi kör megszervezését. A község fejlett állattenyésztése (amely már túlhaladta a háború előttit) és a balatonfőkajári állatorvos túlterhelése volt az indok. „Lepsény amúgy is centrummá fejlődik, és ezért indokolt az új körállatorvosi kör megszervezése.”

1949-ben 521 házban 2524-en laktak. Felépült a Szabadság-emlékmű.

1949. január 18-ai tisztújításon Lukács Mihályt bíróvá, Márk Lajost helyettes bíróvá, F. Tóth Gyulát pénztárnokká, Bognár Istvánt közgyámmá, Horváth Lajost, Sziládi Pálnét, Pintér Györgyöt, Durecz Józsefet, Karácsony Gyulát és Szabó Gyulát községi elöljárósági taggá választották. A Jókai utca déli részének megnyitása óvoda létesítése, szülészeti vándorláda beszerzése, az orvoslakás és rendőrlaktanya helyreállítása, a közvilágítás további helyreállítása, hullaház építése, bikakarám felállítása, írógép és számológép, tanácstermi bútorzat vétele, iskolai tantermek berendezése, telefon bevezetése az orvoslakásba szerepel többek között a költségvetésben. Csökkentette a kiadásokat a villanyüzem államosítása.  A községi bíró 200, a helyettes bíró 62, a pénztárnok 64, a közgyám 62, az elöljárók fejenként 30, a termelési bizottság elnöke 30, a lótenyésztési bizottság elnöke 30, a gazdasági népi bizottság elnöke 30 Ft tiszteletdíjat kapott 1 évre.

1949. február 22. Vargha Kálmán lelkipásztor és Molnár Vince gondnok segítséget kér a községtől a református templom újjáépítésére. Minden 5 forinton felüli adományért kívánság esetén egy fényképet adnak emlékbe a rommá lőtt templomról.

1949. március 1. Eötvös Sándor mezőszentgyörgyi esperes és Dr. Kenessey Pográcz gondnok pártoló ajánlásával bocsátják útjára a lepsényi gyülekezet segélykérését.

1949. március 14. Győry Elemér, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke támogatásáról biztosítja a lepsényi református gyülekezet templomának az újjáépítését.

1949 áprilisában foglalkozott a képviselő-testület az 1950-54 közötti ötéves terv előkészítésével. Évenként 73 000 Ft beruházást irányoztak elő. „Amíg a hároméves terv a romok eltakarítására, a romos épületek kijavítására szorítkozott, az ötéves népgazdasági terv már a lendületes fejlődés szakaszába lép. Ennek végrehajtása után Lepsény község politikai, gazdasági és kulturális vonalon alig remélt fejlődési fokot ér el”- mondja a határozat. Ekkor merült fel – kormányrendeletre – a tanyaközpontok létesítése. A községnek meg kell határoznia a belterületét, amely így történt meg: keletről Öreghegy és Újhegy, délről a Budapest-nagykanizsai vasútvonal, majd az állami gabonatárházaktól a Viola-kút dűlőnek a Várpalota-mezőszentgyörgyi törvényhatósági közutat érintő része (az ún. Szentgyörgyi utca), továbbá ettől nyugati irányban ugyancsak a Viola-kúti dűlőnek az említett vasútvonallal határos része. Nyugatról a vasútvonal és a Budapest-nagykanizsai műút között, az ún. Javadalmi-dűlő keleti része, míg északról a Cigánydombi dűlőnek ezen műútra dűlő része, a közlegelőnek és a Csókakúti dűlőnek déli oldala, valamint a Szőlőaljai dűlőnek a műútra eső része határolja.

1949 júniusában a képviselő-testület támogatást szavazott meg az egyházaknak, templomaik háborús kárának a megszüntetésére, „mivel a hívek maguk is súlyos anyagi károkkal kerültek  ki az itt hullámzó súlyos harcokból és saját erejükből nem képesek teljesen helyreállítani az Isten hajlékát”.

1949 augusztusában a község a rendőrőrs által alig használt helyiségeket, ideiglenesen az általános iskolának engedte át.      Ugyanekkor foglalkoztak a Nádasdy-kastély helyzetével. Megállapították, hogy a községben erdő nincs, így a dolgozók sehol sem tudnak felüdülni. Nincs állandó helye a napközi otthonnak sem, az óvodások is hol az általános iskolában, hol a gazdasági iskolában vannak. Az épület, de különösen a park nincs kihasználva; a kastély mögötti sertéshizlaldát is hasznosítani lehetne. Tekintettel arra, hogy a park egy részét már a község kultúrközpont céljára megkapta, kérték a földmívelésügyi minisztertől az egészet, mivel a benne működő gazdasági iskola előreláthatólag meg fog szűnni.

1949 novemberében szűnt meg a Nemzeti Bizottság, iratait és körbélyegzőjét, levéltári elhelyezés céljából, az alispánhoz küldték be.

1949. december 21-én megünnepelték Sztálin elvtárs 70. születésnapját.

1950-1952. Kiss József a katolikus templom karzatán lévő harmóniumon játszott.

1955. A kölcsönbe kapott családi harmóniumot szeretné a református gyülekezet lecserélni egy újra, melyet a lakásban használnának. A templomi orgona elégett 1945-ben. A 20. 000,- Ft értékű orgonaharmóniumot Szabó Sándor fülei lelkész úr segítségével vásárolják meg. Ezt az összeget egy előre bocsátott körlevél után, a helyi gyülekezet tagjai adták össze.

1958. A Keresztény Világtanácsa háborúban megsérült templomok felújítására 20. 000,- Ft támogatásban részesíti a református gyülekezetet, valamint az Országos Református Közalap is 12. 000,- Ft-tal támogatja a gyülekezetet.

1959. Szilassi Sándor és felesége a háborúban eltűntek helyébe 2 ezüst úrvacsora kelyhet adományozott a Református Egyháznak.

1960-ban a népesség 2762. Ebből őstermelő 1443 (52,2 %), bányából és iparból élt 988 (35,7%), más foglakozású 334 (12,1 %). Ezekben az években mezőgazdasági szerepkör nőtt. Nagy gabonaraktára és vasúti csomópont jellegéből következőleg kistáji központ lett.

1961. A Református Templom hálaadó felszentelési ünnepe.

1969. június 22-én Paulovics Géza népdalokat gyűjt Lepsényben.A gyűjtött dalok címe: Szép lepsényi lányok Isten veletek!,  Házunk előtt bólintgató akácfa és az Utca, utca sáros utca a lepsényi utca. A dalokat magnóra énekelte Szalai Ferencné Molnár Anna.

1971-ben a Takarékszövetkezet a jelenlegi helyére költözött. Előtte a szintén Vasút utcai volt Húsboltban működött.

1973. január 1. Szilassi Sándor és felesége ókalocsai népművészeti úrasztala terítőt ajándékozott a református Templomnak 2400,- Ft értékben.

1973. Dr. Bakos Lajos püspök átadja a teljesen felújított és berendezett református templomot a lepsényi gyülekezetnek.

1981. A Nádasdy kúria épületéből a Fő útra költözik az Óvoda.

1982. November 1. A lepsényi római katolikus temetőben 92 emlékjelt romboltak le.

1984. április 29. Vargha Kálmán református lelkipásztor búcsúja a lepsényi gyülekezettől.

1985-ben Lepsény Nagyközségi Közös Tanács székhelyközsége, a székesfehérvári városkörnyékhez tartozik. Területe 3908 há, központi belterülete 319 há. Külterületi lakott helyek: Orgonás, Szőlőhegy és Vasúti őrház.

1986. Megalakul a Lepsényi nyugdíjas klub.

1987. A lepsényi nyugdíjasok elhatározzák, hogy a község II. világháborúban elesett áldozatainak emlékművet állítanak. Ezért felkeresték a község minden családját, és így az emlékek alapján állt össze egy névsor, mely kiegészült az egyházi és községi halotti anyakönyvek bejegyzéseivel.

1991. A régi plébánia épülete véglegesen lakhatatlanná vált. Lepsény községnek nem volt anyagi fedezete a helyreállítására.

1991. november 1. 11 órakor kerül sor a II. Világháború Áldozatai Emlékmű ünnepélyes avatójára és felszentelésére. Felavatják a Községi Könyvtár épületében a Helytörténeti és Néprajzi Múzeum gyűjteményét.

1992. február. A nyolcak című regionális újságban megjelent egy cikk a lepsényi Vetőmag vállalatról, ami a talpon maradás csíráját boncolgatta.

1996. Felújítási munkálatok kezdete előtt kutatások folynak a Nádasdy kúriában Keresztessy Csaba és Simon Zoltán vezetésével.

1996-ban a hajdani Mezőmag vállalat Mezőseed néven alakul újjá.

1996 őszén a lepsényi általános iskola 5-6. osztályos tanulói beneveztek a Pharmavit által meghirdetett Életrevaló Plussz programba. A fő célkitűzés a gyermekek ÉLET-re való felkészítése volt. Az ország 5000 iskolája közül 1000 nevezett a versenyre, ahol a lepsényi csapat az első 50 között végzett.

1997. február. Megalakul a Lepsényi Sakk-klub Rozs Sándor menedzser és Langer Sándor szakmai igazgató vezetésével. Az edzések a lepsényi művelődési házban vannak megtartva. megalakulását követően a sakk-klub belépett a megyei sakkszövetségbe.

1997. március. A Mezőmag Kft egy 2000 m²-es csarnoktárolót épít az üzem területén, párhuzamosan egy 60 tonna méréshatárú elektronikus hídmérleggel. Ezek együttes bekerülési költsége 60-65 millió forint körül várható.

1997. április 1. Megkezdi működését Lepsényben Dr. Baranyai Zsuzsanna gyermekorvos. A rendelés  a Fő utcai rendelőben indult meg.

1997. április 20. Dr. Baranyai Zsuzsanna az Ifjúság utcai rendelőben folytatja a gyermekorvosi rendelését.

1997. május Lepsény Nagyközség Önkormányzata kiadja a helyi újságot, a Lepsényi Lapozót.

1997. május 8. A nemzetközi Vöröskereszt Napja alkalmából Rozmán Istvánné bronz fokozatú kitüntetést vehetett át favári Zoltántól

1997. május 17. A Lepsény-Mezőszentgyörgy Községek Önkéntes Tűzoltó Egyesülete a házigazdája a Székesfehérvári körzeti tűzoltóversenynek, melynek helyszíne a lepsényi sportpálya. A résztvevő csapatok: Lepsény-Mezőszentgyörgy, Kisláng, Pázmánd, Polgárdi és Iszkaszentgyörgy. Az eredményhirdetést követően Kneisz János tűzoltó parancsnokot előléptették.

1997. május 20. Fekete István nap az általános iskolában.  A felső tagozatos tanulók több programban vehettek részt: környezet- és természetvédelmi, irodalmi teszt kitöltésében, vers- és prózamondó versenyen, labdarúgó kupában. A tesztek kitöltésében Horváth Zsuzsanna 5/a osztályos tanuló végzett az első helyen. Somlai Attila 6/b osztályos tanuló a vers- és prózamondó versenyen, Horváth Edit 5/a osztályos tanuló a novellapályázaton, Prókai Brigitta és Sneider Judit 6/b. osztályos tanulók a visszaemlékezésekben lettek első helyezettek. A labdarúgótornát Lepsény csapata nyerte jobb gólaránnyal.

1997. május 22. Rozs Sándort, a lepsényi sakk-klub menedzserét beválasztják a sakkszövetség számvizsgáló bizottságába.

1997. május 30. A lepsényi iskolások gyermekatlétikai versenyen jártak Székesfehérvárott,  a Parmalat stadionban. A 31 tanuló 15 érmet szerzett: 3 arany-, 7 ezüst- és 5 bronzérmet. Arany érmet szerzett: Budai Szandra (4/b) 100 m-es futásban, Csizmadia Gergő (3/b) kislabda hajításban és Pallag Zsuzsa (5/b) szintén kislabda hajításban. Ezüst érmet szerzett: Budai Szandra (4/b) 60 m-es futásban, kislabda hajításban, Nemesvári Tímea (4/a) 300 m-es futásban és távolugrásban, Teichel Katalin (4/a) 300 m-es futásban, Lévai Piros (3/b) kislabda hajításban, Somlai Attila (6/b) 800 m-es futásban. Bronz érmet szerzett: Nemesvári Tímea (4/a) 60 m-es futásban, Durecz Mónika (4/a) kislabda hajításban, Spacsek Ágnes (5/a) 300 m-es futásban és Somlai Attila (6/b) távolugrásban és 300 m-es futásban.

1997. június 5. A Lepsényi Óvódában megtörtént a beíratás. Csóka Dezsőné vezető óvónő irányítása mellett 42 gyermeket írattak be az óvodába.

1997. június 6. A Fekete István Általános Iskola 38 zeneiskolás tanulója sikeres vizsgát tett szintetizátoros ismereteiből. A vizsgabizottságon kívül jelen lehettek a szülők és a vendégek is. A felkészítő tanár Gubicza Péter volt.

1997. június 8. dr. Takács Nándor megyés püspök megszentelte és megáldotta az újonnan kialakított plébánia épületét. Megtisztelte az ünnepséget Kertész Péter püspöki irodaigazgató, Tóth István kerületi esperes, valamint Szabó József lepsényi református lelkész és Fehér Vince alpolgármester. Az ünnepség a plébániatemplomban kezdődött koncelebrációs főpapi szentmisével. Itt fogadta és köszöntötte Csizmadia György Lénárd plébános atya a Főpásztort. Az egyházközség nevében Ritter Gyula világi elnök és a kis hittanosok adtak köszöntőt. A szentmise után ünnepélyes körmenetben vonultak a jelenlévők a plébániára, amelyet dr. Takács Nándor megyés püspök elvégezte a szentelés szertartását, és felkérte a református lelkész urat is áldásra, és ezt követően átadta az épületet az új rendeltetésének. Ekkor köszöntötte Fehér Vince alpolgármester Takács Nándort, aki örömének adott kifejezést, hogy a romos, pusztuló Jókai utcai ház helyett virágos, derüt sugárzó plébániája van a lepsényi római katolikus híveknek. Dr. Takács Nándor megyés püspök ezt követően minden jelenlévőt meghívott az agapéra, a szeretetlakomára, ahol ferences nővérek szolgáltak fel. Közben gitárzenével is szórakoztatták a jelenlévőket.

1997. június 13. A Vöröskereszt Lepsényi alapszervezete ünnepi ülésen elékezett meg a Vöröskereszt Világnapjáról. Kovencz Kornélné titkár köszöntötte a jelenlévőket, majd dr. Paczkó Sándor ünnepi beszédében emlékezett meg a szervezet 1859- ben történt megalakulásáról. Az ünnepség végén a kiemelkedő munkát folytató aktivisták szerény megajándékozása következett. Így elismerésben részesült Németh Mihályné, Pogány Lászlóné, özv. Vincze Sándorné, Bereczki Lajosné, Bozsoki Ferencné, Horváth Istvánné, Turi Lajosné, Molnár Istvánné, Berta Lászlóné, Stibi József, Budai Imre és Szalai Lajosné.

1997. június 14. Általános iskolai ballagás. 34 végzős, nyolcadikos diák búcsúzott el az iskolájától. A két osztályfőnök Strung Jánosné és Kiss István volt.

1997. június 21. Az LMSK öregfiúk labdarúgó csapata az országgyűlés futballcsapatát látta vendégül. A hazaiak 4-0 arányban megverték a képviselők csapatát.

1997. június 30. 112 gyermek és 8 nevelő immár harmadik alkalommal táborozott Győrújbarátban.

1997. július. Átadják a Mezőmag Kft. újonnan felépült csarnokát és hídmérlegét, melynek építési munkálatai 1997. márciusában kezdődtek meg.

1997. július 12. A lepsényi sakk csapat 5,5 : 1,5 arányban legyőzte Enying csapatát a helyi művelődési házban.

1997. augusztus 15. Fúvós koncert a lepsényi református templomban. A zenekar Lipcséből érkezett Magyarországra, és többek között Lepsényben is nagy sikerű koncertet adott.

1997. augusztus 20. Szent István ünnepe a millecentenáriumi emlékműnél. Az ünnepi beszédet Adovics Istvánné polgármester asszony tartotta meg, Májer Flóra pedig József Attila: Bús magyar éneke című versét szavalta el. Adovics Istvánné beszédében költőink verseinek tükrében emlékezett meg a magyarság ezer éves történetéről, a bennünket ért sorscsapásokról és az ezekből mindig talpra álló nemzetről. Az ünnepség végén Herbszt Jolán Váci Mihály: Legenda című versét szavalta el, és ezt követően a községi kitüntetések átadására került sor. “Lepsényért” kitüntető plakettet kapott Kiss István pedagógus. “Lepsényért” kitüntető oklevelet vehetett át: Takács Jánosné pedagógus, Gyarmati József labdarúgó (Öregfiúk), ifj. Bojtár Gyula, Novartes Seed Kft., Turi Ferenc, Molnár Gyula, Szabados Tamás országgyűlési képviselő, Strobl József vállalkozó, Kneisz János tűzoltóparancsnok, Horváth Gábor az Önkéntes Tűzoltóegyesület elnöke, Horváthné Kátai Piroska a Tűzoltóegyesület pénzügyi vezetője, Tóth Lászlóné Pallag Borbála kereskedő és Ungvári Károlyné a helyi takarékszövetkezet egyik alapítója.

1997. augusztus 22. A lepsényi és a mezőszentgyörgyi önkormányzat 37 lengyel gyermeket látott vendégül, akik Lengyelország árvíz sújtotta területéről érkeztek Lepsénybe.

1997. augusztus 23. A Lepsényi Katolikus Egyházközség jótékony célú hangversenyt szervezett az orgona építésére. Az esten fellépett a Kiss József vezette Polgárdi Énekkar.

1997. augusztus 30. Tanévnyitó ünnepség az általános iskolában. Az 1997/1998-as tanévet 354 tanuló kezdi meg.

1997. szeptember 12. Enyingen szerepelt, illetve versenyzett 16 lepsényi diák.

1997. szeptember 29. Idősek Világnapja alkalmából ünnepi műsor a lepsényi idős emberek számára. Adovics Istvánné polgármester asszony köszöntötte a megjelenteket. Ünnepi beszédében emlékezett meg az idős emberekről, a bennük élő szeretetről gyermekeik, unokáik és környezetük iránt. A beszédet követően az óvódások és az iskolások köszöntötték verssel, dallal, mesejátékkal a megjelent vendégeket, majd a nyugdíjas klub részéről Bacsa Józsefné egy verset, Bálint János és Tarlacz József pedig egy szóló éneket adott elő.

1997. szeptember 29. A lepsényi Vöröskeresztes Alapszervezet Budapestre, a Parlamentbe tervezett kirándulást. A Parlamentben Szabados Tamás országgyűlési képviselő kalauzolta a lepsényi vendégeket.

1997. október 7. Ideiglenes jelleggel a Református templom falára került az az emléktábla, mely a Lepsényi Népkör kezdeményezésére állítandó 1848-as emlékművön hirdeti majd a 123 lepsényi nemzetőr emlékét. Kiss István tanár köszöntötte a megjelenteket, Huzsvai Szilvia, Kovács Hedvig és Lángi János egy-egy verssel adózott a nemzetőrök emléke előtt. Pozsgay Imre a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja ünnepi beszédében emlékezett az akkori eseményekre. Az ünnepség végén Lénárd atya megszentelte, Szabó József lelkipásztor pedig megáldotta az emléktáblát.

1997. október 14. A két negyedik osztály tanulói Budapesten kirándultak a Parlamentben. A törvényhozás házában Szabados Tamás országgyűlési képviselő kalauzolta a gyerekeket. Ezt követően a fővárossal ismerkedtek részletesebben.

1997. október 19. Kiss Márton festőművész kiállítása a Fekete István Általános Iskolában.

1997. október 22. Méry Dezsőné nyugdíjas pedagógus átvette a gyémántdiplomáját a Fekete István Általános Iskolában.

1997. október 23. Az 1956-os forradalom 41. évfordulójáról községi ünnepélyen emlékeztek meg a Művelődési Házban. Az óvodások Teichel Istvánné vezetésével őszi verseket és dalokat adtak elő, majd az általános iskola énekkara és az irodalmi színpad műsora következett. Szabados Tamás, országgyűlési képviselő, ünnepi beszédében a forradalom okairól és céljairól, valamint az azt követő megtorlások áldozatairól emlékezett meg.

1997. október 24. Adorján Sándor és felesége: Juci néni 50 éves házassági jubileumokat ünnepelték a Lepsényi Polgármesteri Hivatal Házasságkötő termében.

1997. október 31. A nyugdíjas Klub szervezésében gyertyás felvonulás keretében megkoszorúzták az I. és a II. világháborús emlékművet. Adovics Istvánné polgármester és Mészöly László, a nyugdíjas klub elnöke emlékezett meg a két világháború áldozatairól, Lénárd atya pedig imát mondott értük.

1997. november hónap folyamán elkészül a község Hulladékudvara a Vasút utca elején, Balatonfőkajár felőli részén. A cél az, hogy a lepsényi lakosok a saját háztartásukban keletkező hulladékok egy részét díjfizetés nélkül lerakhatja.

1997. november 1. Megnyílik a Néprajzi és Helytörténeti Múzeum állandó kiállítása a Lepsényi Könyvtár épületében. A múzeumot Kiss István pedagógus álmodta és valósította meg.

1997. november 3. 15-17 óra között az iskola Plussz-os csapata az iskola és környékének a rendbetételén dolgozott.

1997. november 8. A Nyugdíjas Klub teaestet tartott a Művelődési Házban. A megjelentek örömmel fogadták ifj. Papp lajos önkormányzati képviselő bejelentését, aki a klub tagjai számára felajánlotta az évi tiszteletdíját.

1997. november 15. Dunaújvárosban ünnepelték a Véradók napját. Itt a lepsényi Kovács Tiborné véradó, szervező a “Véradásszervezésért ezüst emlékérmet” és ajándékot vehetett át.

1997. november 22. “Honszeretet versben és zenében” címmel jótékonysági emlékműsort rendezett a Lepsényi népkör az 1848-as nemzetőr emlékmű javára a helyi református templomban. Az esten fellépett az Enyingi Tinódi lantos Sebestyén református Zeneiskola és a Lepsényi Népkör irodalmi színpada. A vendégek soraiban jelen volt Hajdú Zoltán, enyingi református lelkész, országgyűlési képviselő, Tóth Dezső, az Enyingi Török Bálint Általános Iskola igazgatója és Juhász Lívia, a székesfehérvári vasvári Pál Gimnázium igazgatóhelyettese.

1997. november 30. Adventi megemlékezés a lepsényi Katolikus Templomban.

2011. augusztus 22- 2012. január 18. Elkezdődik a Községi Könyvtár külső felújítása. A felújítás során a külső homlokzat felülete, a nyílászárók és a tető cseréje történt meg.

2013. augusztus 19. Az ünnepi testületi ülésen Lepsény nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Lepsény Díszpolgára címet adományozott Tóth Vincéné tanítónőnek. Posztumusz díszpolgári címet Kocsi Csergő Bálint néhai lepsényi prédikátor kapott. Lepsényért Emlékplakettel ismerték el Fekete Lászlóné jegyző, Májer Istvánné tanárnő, az LMSK U19-es labdarúgócsapata és a Mezőszentgyörgyi Polgárőr Szövetség tevékenységét.

2013. augusztus 20. A Szent István szobornál ünnepélyes koszorúzás volt.

2016. augusztus 20. Ünnepi megemlékezés a Magyarok Nagyasszonya Plébánia templomban. Ezt követően koszorúzás a Szent István Szobornál, és végül a Művelődési Házban került sor a kitüntetések, elismerések átadására. Díszpolgári címet kapott Pahola Géza vállalkozó, és posztumusz díszpolgári címet kapott Mátyás László.

2016. augusztus 24. Délután kigyulladt a Fő utcán lakó özv. Nikolics Vilmosné háza. A tető több helyen lángra kapott, amit csak a Siófoki tűzoltók tudtak véglegesen eloltani

2017. január 13. Leesett az első hó. 4-5 cm hullott, de a közben folyamatosan eső ónos eső miatt nagyon csúszósak az utak.

2017. január 14. Pót-szilveszteri mulatságot rendezett a Petőfi Sándor Művelődési Házban a Pallasz Kulturális és Természetvédő Egyesület

2017. január 24. Képviselő testületi ülés a községházán.

2017. február 1. Hajnaltól kezdve folyamatosan szakad az ónos eső, amely csak késő délután állt el. Az utak csúszósak, járhatatlanok. Estére a járdák kivételével már lehetett viszonylagosan közlekedni.

2017. február 4. A GINOP 6.1.6 kódjelű pályázat kapcsán elindul a Lepsényi Könyvtárban 15 fővel az IKER 1 szintű informatikai képzés. Az érdeklődök, 35 órás képzésen vesznek részt, amely teljesen ingyenes.

2017. február 13-17. A Vasút utca Takarékszövetkezet és a Megvető Vállalat közötti területen egy külső cég az Önkormányzat engedélyével kivágta az azon az oldalon lévő fákat. Az okok: akadályozták a fák a járda felújítást, veszélyesek voltak, illetve több fa keresztezte a villany- és telefonvezetékeket.

2017. február 16. Lakossági kezdeményezésre petíciót állítanak össze a Vasút utcai Buszmegálló mögött található platán fák megmentésére.

2017. február 17. A Lepsényi Önkormányzat a lakossági panaszbejelentés miatt tájékoztatót helyez ki internetes oldalára.

2017. február 18. Balassa Gergő, Ady utcai lakos petíciót nyújtott be az Önkormányzathoz a platánfák kivágása miatt. Személyesen próbálta megakadályozni a fák kivágását, de a rendőrség elvezettette a helyszínről.

2017. február 18. Vállalkozók Bálja. Harmadik alkalommal rendezték meg szombaton a művelődési házban a lepsényi vállalkozók bálját. Az egy négyzetméterre jutó postások száma 66 százalékos arányt mutatott, amikor szóba elegyedtünk az est védnökével, Dobronyi Tamás alpolgármesterrel, Tóth Zsuzsanna helyi önkormányzati képviselővel, a Postás Szakszervezet országos elnökével és a sztárvendéggel, Postás Józsi előadóval. A lepsényi vállalkozók a szórakozásra szövetkeztek, jó hangulatban báloztak, ettek, ittak, diskuráltak, táncoltak vidáman. Az omlós őzpörköltet galuskával tálalták, káposztával töltött csípős almapaprikát kínálva hozzá. A finom vacsorára jól csúsztak a zamatos borok, a talpalávalóról Sulák Ferenc és Toldi Lajos gondoskodott.

2017. február 19. Meghalt Balogh György (Indián). Megfagyott a saját házában. Az Önkormányzat azonban minden évben ingyenes tűzifával és meleg étellel támogatta, de a segítségnyújtást csak nagy ritkán fogadta el.

2017. február 25. Batyus bál az esthajnal nyugdíjasklub szervezésében a Petőfi Sándor Művelődési Házban. A zenét Sipos Tibor szolgáltatta.

2017. március 4. Kortárs Ki Mit Tud fesztivál Székesfehérvárott. A Lepsényi Esthajnal Nyugdíjasklub Énekkara és a Cirbolya Citerazenekar szerepelt a megmérettetésen. A jutalmuk egy elismerő oklevél volt.

2017. március 11. Nőnapi bál a Petőfi Sándor Művelődési Házban.

2017. március 13. “A partnerség közös értékünk” elnevezésű 4 napos rendezvénysorozat, mely Lepsény, Kászon és Oromhegyes testvértelepülések lepsényi találkozóján zajlott. I. rész: kulturális bemutató.
Salamon Béla lepsényi polgármester köszöntötte e megjelenteket, majd pár mondatban vázolta a testvér-települési kapcsolatok jelenét és jövőjét, hangsúlyozva, hogy az igaz barátság az, ami a hivatalos kapcsolatokon túl összeköti a három települést.
Balla Lajos Oromhegyes Helyi Közösség elnöke szintén köszöntötte a megjelenteket, és történelmi szempontból közelítette meg beszédében, hogy mit is jelent egy ilyen kulturális kapcsolat.
Elsőként a lepsényi Tótágas Tornárium légtorna bemutatóját láthatták a megjelenteket, majd őket az Oromhegyesi Arany János Általános iskola diákjainak a néptánc műsora követte. Az együttest és az iskolájukat Bicskei Bíró Ildikó pedagógus mutatta be. Ezt követően keletre kalandoztunk a Kászoni medencébe, ahonnét a kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános Iskola irodalmi és népdal összeállítását hallhattuk és csodálhattuk meg. A kászoniakat Fülöp Ildikó pedagógus mutatta be. A kulturális estet a lepsényiek zárták, ahol is az Esthajnal Nyugdíjasklub Énekkara és a Cirbolya Citerazenekar közös műsorát láthattuk, hallhattuk.
Sajnos Bogárdi Eszter 2016. Lepsény legjobb mesemondója nem tudott lenyűgözni bennünket, hiszen Esztert egy makacs betegség nem engedte fellépni!

2017. március 14. . “A partnerség közös értékünk” elnevezésű 4 napos rendezvénysorozat, mely Lepsény, Kászon és Oromhegyes testvértelepülések lepsényi találkozóján zajlott. II. rész: Közös értéktár létrehozás, a települések értekeinek bemutatása.

A Lepsényi értéktár Bizottság elnöke, Adovics Istvánné nyitotta meg a konferenciát, ahol örömének adott hangot, hogy teljesebbé tehetjük a helyi értéktárunkat, valamint örül annak, hogy megismerhetjük az erdélyi és vajdasági testvértelepüléseink helyi értékeit, természeti adottságait. Elsőként Lepsény mutatkozott be, ahol Borsos György könyvtár vezető elmondta azokat a szempontokat, amelyek alapján összeállt az Értéktár: épített örökségünk, emlékműveink, természeti értékeink, személyek, csoportok, tárgyak, szellemi alkotások. A lepsényi értéktárba 38 kincs került rögzítésre. A teljesség igénye nélkül bekerültek az értéktárba a művelődési és kulturális intézmények, a Nádasdy kúria, az Asszonytava, mint természeti jelenség és monda, valamint a műemlékeink, a népzenészeink, valamint Rácz Klára tanárnő Lepsény története című kézirata.

A Lepsényieket a kászoni 5 falu közös értéktárának a bemutatása követte. Az erdélyi kincseket Barta Tímea önkormányzati alkalmazott tette közkinccsé. A szempontok hasonlóak voltak a lepsényi szempontokhoz, itt is közel ugyanannyi, 36 tárgya került az Értéktárba felvételre. A kászoniak mind az öt településről hoztak megőrzendő épületeket, népszokásokat. Megemlíthetjük pl. a Bikaütést, a Betlehemi és az Aprószentek népszokásokat, misztériumjátékokat. De nem maradhattak ki a borvizek, a középkori eredetű templomok sem.

Az oromhegyesi Értéktárat Balla Lajos, Oromhegyes Helyi Közösség Elnöke prezentálta. Balla Lajos kiemelte, hogy Oromhegyes csak 1852 óta lakott település, de előtte is voltak az itt élésre, letelepedésre nyomok, de ezekből nem maradt fenn semmi az utókorra, csak néhány irat és az emlékezet. Így csak azt a 23 „értéket” vették fel, amit mind a mai napig meg is tudnak mutatni az odalátogatóknak! Balla Lajos felvételre javasolta többek között a zentai csata emlékparkot, mely a török Magyarországról való kiűzetésének a csatája volt, a délszláv háborúellenes megmozdulások asszonyait, akiknek a fellépése következtében nem vittek el több férfit a településről a frontra, valamint méltatta Erdélyi István fafaragót, és Czérna Miklós mesemondót is.

2017. március 15. “A partnerség közös értékünk” elnevezésű 4 napos rendezvénysorozat, mely Lepsény, Kászon és Oromhegyes testvértelepülések lepsényi találkozóján zajlott. III. rész: 1848/1849-es forradalom és szabadságharc ünnepe. Ünnepi műsor és koszorúzás.

. A Fekete István Általános Iskola tornatermében a helyi iskolások adtak elő egy jelenetet, melyben a forradalom kitörésétől a szabadságharc bukásáig elevenítették fel a 169 évvel ezelőtti eseményeket. Közben a Cirbolya Citerazenekar az iskolai énekkarral karöltve 48-s dalokkal fűszerezte a megemlékezést. Varga Gábor, országgyűlési képviselő, mint ünnepi szónok méltatta a legnagyobb nemzeti ünnepünket, és különösen felhívta a figyelmét a jelenlévőknek, hogy a szabadságharc megvívása, a függetlenség biztosítása most is ugyanolyan komoly feladatunk, mint anno volt Kossuth-ék idejében. Az ünnepi műsort koszorúzás követte a kopjafánál és a Nemzetőr emlékműnél.

2017. március 16. “A partnerség közös értékünk” elnevezésű 4 napos rendezvénysorozat, mely Lepsény, Kászon és Oromhegyes testvértelepülések lepsényi találkozóján zajlott. IV. rész: A találkozó zárása.

Március 16-án, délelőtt a zárónap eseményei, a búcsúzás nehéz pillanatai következtek. Dobronyi Tamás lepsényi alpolgármester méltatta a találkozón elvégzett munka sikerét, és hangsúlyozta, hogy a testvértelepülési -kapcsolatok akkor működnek jól, ha nem csak a hivatalos képviselők, hanem a lakosság, a gyermekek, a helyi közössége is ápolják, gyakorolják. Balla Lajos Oromhegyes vezetője a búcsún felhívta a lepsényiek figyelmét, hogy a vajdaságiak elvárják a lepsényi időseket is egy vendégségre, mivel az oromhegyesiek szeretnék velük is mélyebben ápolni a kapcsolatokat. Zárásként András Zoltán kászoni polgármester köszönte meg, hogy újból részt vehettek a lepsényi találkozón, melyen újfent megmutatkozott, hogy az elvégzett munka gyümölcse be fog érni. Megköszönte, hogy a kászoniak bemutatkozhattak, átadhatták tudásukat, ízelítőt adhattak a magyarság keleti szegletében élők mindennapjaiból.

A küldöttségek 15 fősek voltak, ahol az adott települések vezetőin kívül 5- 5 fős gyermeksereg is érkezett. Mivel a testvértalálkozó főleg a gyermekek kulturális kapcsolatának a megerősítését volt hivatott elősegíteni.

A kászoni küldöttséget Lakatos Tamás kultúrigazgató és könyvtáros, Balázs Sándor képviselő és Tulit István képviselő vezette. András Zoltán polgármester a zárónapon csatlakozott a küldöttséghez.

Az oromhegyesi küldöttséget Balla Lajos, az oromhegyesi Helyi Közösség elnöke, valamint Bicskei Bíró Ildikó pedagógus vezette.

2017. március 25. A Borbarátok jubileumi borversenye, majd ezt követően bál. A műsort a mezőszentgyörgyi Szentgyörgy Néptáncegyüttes, valamint a Cirbolya Citerazenekar és az Esthajnal nyugdíjasklub Énekkara adta. Az énekkar fellépése alatt azonban rosszul Mészár Istvánné, valamint egy másik hölgy, aki szívinfarktust kapott. A rosszul lévőket 3 mentő részesítette elsősegélyben, illetve szállította el őket Székesfehérvárra.

A borbírálók a szín, tisztaság, illat, íz, zamat és összbenyomás alapján értékelték szombaton a bormintákat. A 25. lepsényi borversenyen húsz arany minősítés és három “nagyarany” született. A tavalyi cudar év ellenére meglehetősen szép borokról számolhatott be összefoglalójában Győrfi Károly, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének alelnöke, a Kelet-balatoni Borrend alapító elnöke, nagymestere, okleveles borbíráló, a zsűri elnöke. A Lepsény–Mezőszentgyörgy Borbaráti Klub huszonötödik borversenyén az gazdák 108 bormintát neveztek a jeles alkalomra. Az úgynevezett „nagyaranyérmet” az Aligai Horváth Pincészet (Horváth Kata) cabernet sauvignon vörösbora, valamint a lepsényi Zsuppán István olaszrizling fehérbora és vegyes vörösbora érdemelte ki (az idén a borbaráti klub elnökének jutott a Lepsény legjobb bora cím, mindkét kategóriában). Aranyérmes oklevelet 20 nedű, ezüstöt 47, bronzot 22 és dicséretet 16 kapott.

2017. március 26. Az Esthajnal Nyugdíjasklub Énekkara a Cirbolya Citerazenekarral karöltve ünnepi gálaműsoron vett részt a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.

2019. november 10. Megemlékezés az I. Világháborút lezáró békekötés 101. évfordulója alkalmából. Helyszín a szakadó eső miatt a Református Templom, 10 óra. A megemlékezés a Himnusz közös eléneklésével kezdődött. Ezt követően a Lepsényi fekete István Általános Iskola tanulói felolvasták a háború következtében elhunyt 84 lepsényi hősi halált halt lakos nevét. Demény István trombitán az Il Silencio dalt játszotta el. Őt Salamon Béla polgármester ünnepi megemlékezése követte.Az Esthajnal Nyugdíjasklub Énekkara és a Cirbolya Citerazenekar I. világháborús dalcsokorral emlékezett meg az eseményről, majd Varga Lívia Ady Endre: Imádság háború után című versét szavalta el. A templomi megemlékezést a Szózat zárta le. Ezt követően a jelenlévők a Hősök Emlékműnél koszorúkat helyeztek el.

2019. november 28. Kórustalálkozó Lepsényben. 3. alkalommal került megrendezésre a Kiss József Gyermekkórus Találkozó Lepsényben. A találkozón a lepsényi, a sárosdi és  a polgárdi iskola 2 kórusa énekelt telt ház előtt.

2019. december 2. Lesett az első hó. Egész nap havazott, de nem okozott gondot a kis hómennyiség.