Rendezvények

2022.03.28-05.13. Irinyi János és a gyufa

Technika történeti kiállítás

Kamarajellegű kiállítás nyílt a Lepsényi Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár Mátyás Termében, abból az alkalomból, hogy 205 éve született Irinyi János. Irinyi János, mint vegyész találta fel, illetve kísérletezte ki a zajtalan és robbanásmentes gyufát. Ráadásul a hagyomány szerint 1848. március 15-én Ő szövegezte és küldte el Pestre a 12 pontot.

A lepsényi könyvtárban megnyílt kiállítás két részből áll. A látogató megtekintheti a különféle gyufásdobozokat, illetve ezt követően egy rövidfilmet is megnézhet a szegedi gyufagyár munkájáról, a gyufa készítéséről.

A kamara kiállítás túlnyomórészt magyar, hazai gyártású gyufásdobozokat mutat be, de megtekinthető Ausztriából, Angliából, Franciaországból, Németországból és Ciprusról származó termékek is.  Láthatóak óriási gázgyújtók, illetve miniatürizált dobozkák is. Még a legkisebb doboz is teli van működőképes gyújtófával, azaz gyufaszállal. A legnagyobb doboz 28,5 cm nagyságú, míg a legkisebb 2 centis. Természetesen rácsodálkozhatunk az árakra is, hiszen a legtöbb doboz ára 40 fillér volt, míg a családi kiszerelésű gyújtók 3 Ft-ba kerültek.

Az egyik legérdekesebb kiállítási darab Angliából származik. Ez egy fából készült, címkével díszített dobozka, amelyet gyárilag egy fémtartóba helyezve árultak.

Rácsodálkozhatunk, hogy a gyufásdobozokkal mennyi mindent tudtak reklámozni, és ezáltal rengeteg emberhez tudtak eljuttatni különféle információkat. Német és angol dobozkák között nézelődve láthatunk házasságkötés alkalmára nyomtatott gyufásdobozokat, de ugyancsak láthatunk több külföldi szálloda reklámanyagát is. Azokban az időkben még nem volt internet, d így is rendkívül gyorsan tudtak információkat áramoltatni a reklámozni kívánt termékekről, szolgáltatásokról.

A gyufásdobozoknak külön gyűjtői köre van, akiket fillumenistáknak nevezünk. Ők gyűjthetik magát a dobozokat, de gyűjthetik a régebbi dobozokról leáztatható művészi címkéket is.

A kiállítás megtekinthető a könyvtári nyitva tartás ideje alatt!

2020. 02. 17. Technika történeti kiállítás

Kamara jellegű kiállítást szervezett a Lepsényi Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár Süle Gáborral közösen. Az előzmények 2019 őszére nyúlnak vissza, amikor is Süle Gábor a XVI. Lepsényi Kulturális Hét keretében retro bakelit-lemez bemutatót tartott.

A mostani kiállítás két részből tevődik össze. Egyrészt a látogatók betekintést nyerhetnek az 1980-as évek audiovizuális termékeibe, különösképpen a hajdani Videoton gyár termékeire vonatkozóan. Érdekességként ki van állítva egy Plútó rádió, amolyan „nagyméretű walkie-talkie”. Ennek a rádiónak az az érdekessége, hogy a beépített hangszórója mellett egy külső hangfalat is rá lehetett csatlakoztatni. A rádión egy többállású kapcsoló segítségével lehetett váltogatni, hogy melyik hangszóró működjön, ugyanis „Tel” állásban telefonként működött. Így üzenni tudott a háziasszony a férjének, a műhelybe hogy elkészült az ebéd, és várja a megterített asztal a ház urát! Most ezt a mobiltelefon helyettesíti- tudtuk meg Gábortól. Persze a kiállítás ezen részlegének a sztárja a Videoton hifi torony, amely a maga korában a csúcsmodellt jelentette. Akinek ilyen van még a birtokában, az még most is úgy őrzi, mintha államtitkot bíztak volna rá. Csak állunk, és vágyakozunk, hogy birtokolhassuk ezt a szép, digitális, rendszerváltás előtti eszközt! A sarokban négy lábon állva terpeszkedik egy Color Star és egy „robbanós” Super Color televízió!

A kiállítás másik felében infótechnikai eszközök kerülnek bemutatásra. Úgy is mondhatnánk, hogy a kezdetektől a ’90-es évek végéig láthatunk több számítástechnikai, vagy szabadidős játékot. Csak példaként említve: Commodore 64 floppy meghajtóval. Annak idején, aki ilyen meghajtóval rendelkezett Magyarországon, szerfölött kiváltságos személynek tűnt mások szemében. Van itt még klasszikus Super Mario, illetve a ’80-as évekből egy Videoton tv-játék. Ez egyszerű játék volt mai szemmel, de a maga idejében a kis pontot egy-egy hosszabb vonallal-ütővel- eltalálni legalább olyan érzés volt, mint manapság egy csúcs PC játékot játszani. A kiállítás két „őskori” telefont is bemutat, még az amolyan számtekerős, forgatós modellt. Most is is ki lehet próbálni, egymást felhívni.

A közeljövőben a szervezők egy Super Mario bajnokságot szeretnének indítani, várva azokat a bátor jelentkezőket, akik nosztalgiázni szeretnének, vagy csak egyszerűen egy jót játszani.

A kiállítás megtekinthető a könyvtári nyitva tartás ideje alatt.
Tudósítás az eseményről

2020. 01. 24. A Magyar Kultúra Napja- „Rejtett kincsek a Mátyás hagyatékban”

A magyar Kultúra Napja alkalmából kamarakiállítás nyílott a Könyvtár Mátyás Termében. A kiállítást gróf Nádasdy Borbála, lepsényi díszpolgár, írónő nyitotta meg. A bemutatón láthatóak többek között a könyv szerzői által dedikált művek (pl. Móricz Zsigmond, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Müller Péter, Polcz Alaine, Moldova György stb.), ex librisek valamint századfordulós és XX. századi képeslapok Lepsényről, Balatonkeneséről, Székesfehérvárról, Miskolctapolcáról és a Dunakanyarról. A kiállítás 2020. február 7-ig tekinthető meg.

Tudósítás az eseményről

2019. 11. 14. Hadtörténeti kiállítás a Mátyás Teremben

A XVI. Lepsényi Kulturális Hét keretében nyílt meg a Községi Könyvtár Mátyás Termében egy hadtörténeti kamarakiállítás. A kiállítás különféle hadieszközöket, tárgyakat, írott dokumentumokat és fényképeket mutat be. Látható többek között Nagant orosz fegyver, Mauser tölténytár, sisakok, Panzer 3 vagy 4. típusú német harckocsi lánctalpa, harckocsi taposóakna. A fényképeken főként II. világháborús lepsényi és mezőszentgyörgyi katonák szerepelnek. A legkülönlegesebb tárgy egy Weis Manfred gyárban készült réz háti permetező, amit a két világháború között házilag átalakítottak. Az egyik eredeti hevedert egy valószínűleg I. világháborús szövet töltényhevederre cseréltek ki, míg a permetező szár egy 138 x 18 mm méretű lőszer hüvelyéből lett kialakítva. A kiállításhoz, szakirodalmat a Könyvtár állománya biztosít. A kiállított tárgyak a Lepsényi Helytörténeti és Néprajzi Múzeum, a Lepsényi Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár, valamint magángyűjtők tulajdonát képezik. A fényképek forrása: a könyvtár digitális adatbázisa valamint a szentgyörgyretro.hu. A kiállítás a könyvtári nyitvatartás ideje alatt 2019. december 31-ig látogatható ingyenesen!

Tudósítás az eseményről

2019. 10. 31. Barta János, az utolsó kőkúti földbirtokos emlékére

Lepsény Nagyközség Önkormányzata és a Lepsényi Helytörténeti Klub képviseletében Molnár Péterné, Molnár Péter és Borsos György elhelyezték Barta János sírján a teljesen új, keményfából készült fejfát. Ezzel lecseréltük a síron lévő elkorhadt, olvashatatlan és többször is kitört, eltört régi fejfát. A gróf emlékét ezáltal tovább őrizzük,hiszen Barta János életében nagyon sok alkalommal segített Lepsény és Mezőszentgyörgy lakosainak. Jelentős adománnyal segítette a II. világháborúban lebombázott lepsényi református templom felújítási munkálatait is!

2019. 09. 27- 10. 03. A Magyar Népmese Hete

Immár hagyományosan került megrendezésre a Lepsényi Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár szervezésében a magyar népmese ünnepe. Idén újfent több  lehetőség állt a gyermekek és felnőttek részére, hogy átadják magukat egy kicsit  a mesének!

Szeptember 27-től lehetett leadni Benedek Elek: Holló úr meg rókáné című meséjéből készült rajzokat. Szeptember 30-tól a gyerekek mesekvízt tölthettek ki, ahol 13 + 1 furfangos kérdésre kellett megválaszolniuk. 12 csapat és 11 egyéni nevezés történt, akik vállalkoztak arra, hogy megmutassák, mennyire jártasak a magyar mese világában. Azonban telitalálatos szelvény nem akadt! A legjobb eredményt (13,5 pont) a 4/b. osztályból a Népmese csapata érte el (Méry Emma, Rács Viktória, Gera Frida)

Október 1-n, a Művelődési Házban egy interaktív mese-csapatversenyre került sor. 7 csapat nevezett be a játékokra, akik a 2-3-4. évfolyamból kerültek ki, vegyes csapatot alkotva. 6 fordulóból állt a megmérettetés. Volt névkirakó, mese puzzle kirakás, mesefigurák vetítése, és ezekről 3-3 kérdés feltevése és megválaszolása, Hétmérföldes csizma próba, Az égigérő paszuly című mese megtekintése és feldolgozása kérdések formájában, valamint eljátszották a gyerekek a Kiskakas gyémánt félrajcárja című mesét. A 3. helyezett csapat az Óriások lettek 24 ponttal, a 2. helyezett a Mátyás csapat 27 ponttal, és a dobogó legfelső fokára a Döbrögi csapat állhatott fel 28 pontot elérve. A csapatok jutalomban részesültek, az első helyezett csapat tagjai pedig Népmese plakettet vehettek át!

Október 2-ig lehetett nevezni „Lepsény legjobb hamuban sült pogácsa” versenyre. csak egy bátor kislány, Méry Emma és a nagymamája hozott igazi pogácsákat. A zsüri fáradozásukat és a finom pogácsákat így első hellyel jutalmazta.

Október 3-án délután 13.30-kor a 3 tagú zsüri már nagyon várat a mesemondókat. 17-en szálltak be versenyezni, hogy megismertessék velünk a magyar népmesék csodálatos világát. A bírálók minden évfolyamban díjazta az első három helyezettet, illetve kihirdette az év legjobb mesemondója cím nevét is.

1.évfolyam

1.helyezett: Gera Ádám

2.helyezett: Póczik Enikő

3.helyezett: Horváth Nóra

2.évfolyam

1.helyezett: Szabó Dávid

2.helyezett: Neubauer Bálint

3.helyezett: Pogány Bence

3.évfolyam

1.helyezett: Gallai Panna

2.helyezett: Koltai Jázmin

3.helyezett: Zsiga Csongor

4.évfolyam

1.helyezett: Gera Frida

2.helyezett: Rács Viktória

3.helyezett: Burján Boglárka

A „2019. Lepsény legjobb mesemondója” címet és a hamuban sült pogácsákkal teli vándortarisznyát Gera Ádám érdemelte ki!

A Holló úr meg a rókáné című meséből készült rajzokat is díjazta a zsüri. Íme a végeredmény:

1.évfolyam

1.helyezett: Dobronyi Katinka

2.helyezett: Horváth Nóra

3.helyezett: Márkus Bence

2.évfolyam

1.helyezett: Tímár György

2.helyezett: Szabó Dávid

3.helyezett: Borka Emma

3-4.évfolyam

1.helyezett: Tóth Bianka

2.helyezett. Méry Emma

3.helyezett: Czvick Ádám

Felsősök

1. helyezett: Gyarmati Rebeka

2.helyezett: Asztalos Benjámin

3.helyezett: Gera Máté

A legszebb rajznak a zsüri Kaufmann Viktória alkotását ítélte

2019. június 1-  Bálint Lászlóné Langer Gabriella festménykiállítása

Bálint Lászlóné Langer Gabriella rövid időn belül immár másodszor állítja ki festményeit a könyvtárban, kamara-jelleggel. Újabb képek kerülnek bemutatásra, melyek között a lepsényi Katolikus Templom tornya is felfedezhető.

A 15 kiállított alkotás megtekinthető a könyvtári nyitvatartás ideje alatt az év folyamán!

2019. június 1- augusztus 31. Rákóczi-emlékév kiállítás

2019. június 1-én nyílt meg a Rákóczi emlékév alkalmából szervezett kiállítás a Mátyás László Teremben. A kiállítás anyaga három részből áll. Elsőként a Dicsőség és remény kifejezés alatt a Rákóczi szabadságharc történetét tanulmányozhatjuk. A halál és rettegés a lepsényi Asszonytava mondát dolgozza fel fényképek segítségével. Az 1710-ben kitört pestisjárvány 434 áldozatának állít emléket. A járvány az előzőleg a labancok által felégetett település halottairól emlékezik meg. A Becsület és elmúlás tabló történetét Eötvös Károly: Az utolsó Palásthy címen dolgozta fel. Palásthy Boldizsár és édesanyja történetét, fájdalmát és halálukat olvashatjuk el a rövid írásban.

A kiállítás második részét Vörös László Asszonytaváról készített fényképei, valamint a helyi általános iskolások rajzai alkotják.

A harmadik része a kamarakiállításnak interaktív jellegű. A látogatók két rövidfilmet tekinthetnek meg. Az egyiken Vörös László légifelvételei láthatóak az Asszonytaváról, melyen a helyi monda szövege olvasható. A második filmen Tolcsvay Béla: Asszonytava ballada feldolgozásának dokumentumfilmje tekinthető meg.

A kiállítás a könyvtári nyitvatartás ideje alatt látogatható!

2019. május 29. Régi fényképek elemzése a Lepsényi Helytörténeti Klubban

A klub soron következő összejövetelére a Petőfi Sándor Művelődési Házban került sor. A digitális technikát is bevetve régi fényképeket elemeztek a tagok. A cél az volt, hogy a 18 kivetített fényképről minél több adatot összegyűjtsünk, illetve a képen szereplő személyeket be tudjuk közösen azonosítani. Persze most is akadtak fehér foltok, de a tagok nem csüggedtek el.

2019. április 17. Megalakult a Lepsényi Helytörténeti Klub!

A Lepsényi Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár felhívást tett közzé plakátokon és internetes felületeken, hogy hagyományőrző céllal Helytörténeti klubot szeretne létrehozni.

A felhívásnak nagy visszhangja volt. Az első találkozóra április 17-én, a Községi Könyvtár Mátyás László Termében került sor. A klub vezetőjévé Borsos György könyvtárost választották meg.

Borsos György felvázolta, hogy még van lehetőség megmenteni a régi tárgyakat, írott dokumentumokat, néphagyományokat, hogy ne hogy véglegesen eltűnjenek globalizálódó társadalmunkban.

A kötetlen beszélgetésen szó volt a „Törökhagyás” nevű Szőlőhegyi földrajzi helyről, a Lepsényi Tűzoltó Zenekarról, Lepsényi Pergel Gézáról.

A tagok megállapodtak abban, hogy a legközelebbi ülésen régi fényképeket fognak kielemezni, illetve pontosítani a rajtuk látható személyek kilétét. Az eseményen a Fejér Megyei Hírlap is képviseltette magát, illetve tudósított róla.

2019. április 15. Irodalmi Kávéház II.

A Lepsényi Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár a Lepsény nagyközségi Önkormányzattal közösen egy pályázat kapcsán rendezte meg a hely Esthajnal nyugdíjas klub és más civil vendég részvételével az Irodalmi Kávéház Ii. elnevezésű könyvbemutatót.

Borsos György könyvtáros köszöntötte a megjelenteket, majd röviden, pár mondatban a pályázatról beszélt. Ezt követően bemutatta Nehrer György írót, Bakonyi István irodalomtörténészt és Bobory Zoltán költőt.

Természetesen a fő téma a „Bakonyi Kovács” című könyv volt, melyben Bakonyi István életútjáról kaphattunk néhány igen érdekes irodalmi morzsát. Általa bepillantást nyerhettünk a Vörösmarty Irodalmi Társaság megalapítására, működésére és vendégeire is. A beszélgetést Bobory Zoltán saját verseivel tarkította, amelyekről sok-sok anekdotát is elmesélt a közel 50 fő megjelent érdeklődőnek.

2019. április 11. Költészet Napja

Hagyományosan József Attila születésnapján került megrendezésre 2019-ben is a Költészet Napi ünnepünk.

Előző nap Lepsény forgalmas, sokak által látogatott helyein 26 darab kinyomtatott verset helyeztünk el. Az volt a szándékunk, hogy aki a verseket megtalálja, elolvassa, majd leveszi és behozza a könyvtárba a Költészet Napján, jutalomban részesül. Persze ennek az volt a feltétele, hogy a hallgatóság előtt fel kellett olvasni. A versek eltűntek a helyükről, viszont csak 16 bátor ember akadt, akik fel is olvasták a megtalált alkotásokat.

Április 11-én Németh Györgyi bevezetőjével kezdődött a megemlékezés. József Attila költészetét és életútját mutatta be, nem a hagyományos ismeretek alapján, hanem több olyan apró irodalmi morzsa, feljegyzés útján, ami által egy egészen új képet alakíthattunk ki magunkban a magányos költőről.

Horváth Bianka lepsényi amatőr költő verseit felolvasva mutatkozott be a jelenlévő vers-szerető hallgatóságnak. Érdekes, mélabús, elgondolkodtató lírai alkotásoknak lehettünk fültanúi.

Az estet Bezzegh János lepsényi költői munkásságának az ismertetője zárta. Költészetét a legjobban ismerő személy, az elhunyt poéta felesége, Németh Györgyi mutatta be.

2019. március 18. Irodalmi Kávéház

Könyvbemutató Lepsényben

Irodalmi kávéházi programra invitálta a lepsényi Községi Könyvtár a helyieket és a szomszédos település lakosait. A találkozó apropója Nehrer György: „A Bakonyi Kovács” című könyve volt.

A beszélgetés előtt mutatkozott be először a nyilvánosság előtt Horváth Bianka helyi amatőr költő. Verseit hallgatva az elmúlás pillanatait élhettük át. Alkotásait József Attila költészete ihlette, példaképének tekinti őt. Nehrer György és Bakonyi Kovács István útravalóul több jó tanácsot adott az ifjú költőnőnek, hogy hogyan is folytassa megkezdett írói pályáját.

Ezt követően Nehrer György egy rövid, de tanulságos novellájával, a Viharkabáttal oldotta a nehéz perceket. Meg is egyeztek Bakonyi Kovács Istvánnal, hogy ez az elbeszélés korhű társadalomrajz az 50-s évek mindennapi életéről, a Május 1-i felvonulásokról, groteszk és humoros módon megírva, miközben tudjuk, hogy mindez így is történt abban a korban.

Fény derült arra is, hogy miért is lett Kovács István Bakonyi Kovács István, és miért lett a könyv címe, hogy „A Bakonyi Kovács”. A jókedvű beszélgetésen mindketten hangsúlyozták, hogy ez a könyv nem egy szokványos regény, hanem a mezőgazdasági élethez hasonlatosan apró kis lépésekből, munkálatokból tevődik össze a könyv, miközben sok-sok önéletrajzi morzsákat szedegethetünk össze.

Bepillantást kaptunk a Vörösmarty Társaság életéből is. A két alkotó felidézte az emlékezetes perceket, illetve a nevezetes személyekkel való találkozásokat.

Az est záró gondolataként felvetődött az örök kérdés: mikor lesz már végre összefogás? Mikor nem a politika szedi szét a családokat, hanem a közös jó szándék, a tenni akarás a szebb és jobb jövőért, az életért lesz az emberek elsődleges célja, cselekedete!

Külön szeretném megköszönni Pahola Géza felajánlását, amellyel támogatta a rendezvényünket!

(Borsos György, könyvtáros)

2018. szeptember 27.- október 30. Nemzetőr kiállítás

2018. szeptember 27-én fénykép és dokumentumkiállítás nyílt a Lepésnyi Községi Könyvtárban. A kiállítás apropója, hogy a  Pákozdi csata 170 évvel ezelőtt zajlott le, míg a Lepsényben emelt Nemzetőr Emlékmű pontosan 20 éves!

A kiállítás bemutatja a 20 évvel ezelőtti avatás pillanatait, a hagyományőrző huszárok felvonulását és a Fejér Megyei Nemzetőrség leendő tagjainak avatását. A következő tablón Eötvös Károly: A nagy év című könyvének részletei olvashatóak. Ebből megtudhatjuk, hogy a lepsényi és a mezőszentgyörgyi nemzetőrök jóvoltából nem tudott Pákozdnál egyesülni Jellasics és Roth tábornok serege. Ennek következtében győzhetett a Móga tábornok által vezetett magyar honvédsereg.

Egy külön asztalon láthatóak, illetve bele lehet lapozni az eseménnyel kapcsolatos könyvtári könyvekbe, dokumentumokba.

2018. június 1- június 17. Trianoni fényképkiállítás

A trianoni békediktátum aláírásának 98. évfordulója alkalmából fotókiállítás nyílt a Községi Könyvtárban. A kiállítás négyes tagozódású. Az első tablón a korabeli dokumentumok, fénykép-másolatok láthatóak, kiegészítve József Attila: Nem! Nem! Soha! című versével, illetve a soproni népszavazással. A második tablón a 2004. június 6-n, Lepsényben felavatott Trianon emlékmű építése, avatása látható. A fényképeken a különböző történelmi lovagrendek képviselői, Petrás Mária szobrászművész is szerepel(nek). A harmadik tabló a közelmúlt megemlékezéseinek pillanatait tárja elénk, köztük Szabó Sándor híres beszédének teljes szövegével.

Végezetül egy interaktív mini-kiállítás is megtekinthető a bibliotéka Trianonnal kapcsolatos könyvgyűjteményéből, VHS felvételeiből, műtárgyakból, és egy filmvetítés is pereg folyamatosan a kiállítás ideje alatt!

2018. április 11. A Költészet Napja!

Immár hagyományosan, április 11-én tartotta meg a Lepsényi Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár, valamint Németh Györgyi közös szervezésével a Költészet Napja versünnepet. Ez a nap 1964 óta is hivatalosan a magyar költészet napjaként van számon tartva, mely József Attila születésnapjához kapcsolódik. József Attila 1905. április 11-én született.
Az esti műsor hagyományosan három részből állt. Borsos György könyvtáros köszöntötte a vers-szerető megjelenteket, majd hivatalosan is megnyitotta Nagy Gabriella „Színterápia” című festménykiállítását.
Németh Györgyi ezt követően beavatott bennünket József Attila életének főbb állomásaiba, és költészetébe. Érdekes és újdonságkén hatott számos megjelent vers szerető helyi lakos előtt, hogy mennyire ellentmondásos József Attila halála: nem tudni még most sem bizonyosan, hogy öngyilkos lett-e, vagy egy vasúti balesetben halt meg. Talán örök rejtély marad!
A költészetéről megtudhattuk, hogy főleg halála után lett méltán népszerű, de emellett azt is hallhattuk különféle korabeli források felidézésével, hogy mennyire szegény családból származott, mennyire nélkülözött egész életében! Költészete, Párizs imádata, az állandó elégedetlenség megidézése verseivel vezetett át bennünket Bezzeg János „Johnny” lepsényi költő alkotásaiba. Németh Györgyi „első kézből” mesélte el, hogy Bezzeg János, a költő,a férj, a „nehéz ember” hogyan rakta össze a versei sorait, milyen benyomások érték élete folyamán, és mennyire szerette Párizst, a művészetek, a bohém élethelyzetek fővárosát. Példaképe József Attila volt, számára a legnagyobb magyar költő. Johnny verseit Györgyi tolmácsolta, elmondva azt, hogy miként is született az éppen felolvasott vers. Bezzeg János, mint hajdani népművelő nagyon szeretett verseket felolvasni, előadni vagy éppenséggel szavalni. Most is egy versét CD- felvételről hallgathattuk végig, és figyelhettük meg, hogy mire is figyel versmondás közben, melyek azok a szavak,a melyekre a hangsúlyt fekteti.

Újdonságként hatott az est folyamán, hogy Bezzeg János mellett egy mezőszentgyörgyi, napjainkban is író, versíró (és nem költő) személyt, Szabó Attilát ismerhettük meg. Szabó Attila már általános iskolás korában megírta első versét, és azóta 96 mű készült el. A versek születését mindig egy érzelem, egy esemény vagy egy filmrészlet ihleti meg. 2014-ben benevezte a Mezőföld Leader csoport egy országos versenybe, ahol az ország különböző helyein élő magyar költők bírálták a pályaműveket. Ezen a megmérettetésen Attila az országos 2. helyezést érte el!

Az estet a hallgatóság szereplése zárta be. Előző nap folyamán Lepsény különböző helyein 20 darab verset helyeztünk ki, amit el kellett olvasni, majd letépni, és április 11-én felolvasni! Nos, csak 3 bátor személy jelentkezett, hogy felolvashassa nekünk, hogy mit is talált a faluban!

A hivatalos műsort követően egy rövid, de kötetlen beszélgetés során felmerült az az igény, hogy a közeli jövőben (de minél hamarabb) össze kellene gyűjteni a helyi művészek, amatőr művészek alkotásait (verseit, festményeit, elbeszéléseit, stb.) és egy kötetben megörökíteni az utókor számára!

Irodalmi barangoló!

Vén Árpád, erdélyi székely költő látogatása a Lepsényi Községi Könyvtárban.

2018. január 30-án, a messzi Erdélyből, a Kézdivásárhely melletti Torja településről érkezett Lepsénybe, és a könyvtárba Vén Árpád költő.

Amint megjelent és bemutatkozott Vén Árpád, egyből látszott a magatartásán, hogy Ő egy úriember, egy igazi székely ember. Egy letűnt világ képviselője, aki kiválóan alkalmazkodik a jelen modern korához, vívmányaihoz.

Elterveztem, hogy milyen interjút készítek vele, de ez nem úgy valósult meg, ahogy akartam. Leültünk, és Árpi bácsi elkezdett mesélni. Amúgy székelyesen! Ízes székely beszéddel, tréfákkal oldotta fel a kezdeti szorongást, és szép lassan bepillantást engedett a családja, és a székely emberek különös, de számunkra oly csodás világába.

Megtudtam, hogy első versét 1956- ban írta, édesapja Halottak napi megemlékezése alkalmából. Azóta közel 900 verse készült el. Ezt az írói vénát nagyanyjától örökölte, Fröhlich Ágnestől, akinek férje, Fröhlich Gusztáv a nagyváradi szalámigyár tulajdonosa volt. Egyébként a 13 éves lány unokája, Beatrix is ír verseket! A verseket legtöbbször pillanatok alatt megírja, csak egy szó, egy ötlet kell hozzá, és máris rója a betűket a fehér papírra!

Különös világban élünk- mondta Árpi bácsi! Itt Magyarországon minden más, mint Erdélyben.  Itt az emberek már nem annyira segítőkészek, nem barátkoznak, nem ismerik egymást, mint Erdélyben! Ott igazi székely hagyományok szerint tudnak egymás dolgairól (no, nem pletyka szinten), tudják, ki mit csinál, ki miben tud segíteni a másiknak! Barátságosak kint a székelyek, és mindenben segítenek! Érdekes volt számomra, hogy Torján minden vendéget, ha tudják az érkezését, pálinkával (legalább 4-gyel) és kürtös kaláccsal fogadják a kapuban, és még él ez a hagyomány! Sajnos Magyarországon ezt a költő nem nagyon tapasztalta meg.

Megkértem Vén Árpádot, hogy tekintse meg Langer Gabriella festményeit, illetve szóljon hozzá Szabó Attila verseihez! Íme a hozzászólások verses formában:

Szabó Attila verseiről pár sorban:

„Minden sorod valami szépet takar

Az olvasója megérti, hogy a szavad mit akar.

Remény keltő üzenetek törnek fel a mélyből

Csodálatos gondolatok hullanak a magas égből”.

Langer Gabriella (Bálint Lászlóné) festményeiről:

„A színek elmondják a tájak történetét

Dicsérik kezeidet, amely mindenre kész

Hangtalanul szépeket mindenkinek mesélnek,

Megnézni műveidet sokszor visszatérnek!”

Végezetül Vén Árpád megígérte, hogy a lehetőségeihez képest szívesen ellátogatna újra Lepsénybe, a Költészet Napján felolvasná verseit, és önálló író-olvasó találkozón is szeretne megismerkedni a lepsényi és a környékbeli emberekkel!

Nos, mi szeretettel várjuk Árpi bácsit és költeményeit!

Egy szerény mezőszentgyörgyi rímfaragó a Lepsényi Községi könyvtárban!

2018. január 29-én Szabó Attila, mezőszentgyörgyi amatőr költő tett meghívásunknak eleget. Azzal a céllal hívtuk meg, hogy közzétegyük versírói képességét, népszerűsítsük verseit, és minél többen szerezzek arról tudomást, hogy milyen tehetségek is élnek közöttünk!

– Attila! Mi volt az a pillanat, amikor megalkottad életed első versét?

1976-t írtunk anno. Egy nagy családi viszály pillanatában döbbentem rá arra, hogy a bánatomat valahogy fel kell dolgoznom. Ezt írással, egy vers költésével szabadítottam fel a bánatomat. Nagyon bántott, fájt ez a viszály. A versem címe: „Bánatomban”

– Ezt követően írtál még, vagy csak később alkottál?

Mezőszentgyörgyön tanultam ekkor az általános iskolában. Adovics Istvánné Erzsi néni volt, aki a magyart tanította nekem. Magyar szakkörre jártam délutánonként, és itt mutattam meg neki, az első versemet. Kíváncsi voltam, hogy mit szól hozzá. Annyit mondott, hogy ne adjam fel a versírást! Ez nagyon jó, amit alkottál- mondta nekem.

– Az ihletet, ötleteket honnan meríted?

Általában van egy pillanat, amikor érzem, itt a nagy ötlet, verset kell írnom. Illetve sokszor megfog egy-egy film témája, és ebből is merítek ötletek. Ilyen, számomra emlékezetes film volt anno, amiből „Az elveszett kislány”című vers született. Ez a mű több mint három hétig készült. Nagyon tökéletesre, akartam, hogy sikeredjen: cseréltem a rímeket, próbálgattam az új szavakat, illetve cserélgettem a versszakokat! De elkészült, és szívem egyik kedvenc versem lett!

– Van- e kedvenc témád, ami sokszor megérint, hogy alkoss róla verseket?

Igen! Ez a szeretet! Erről a fogalomról eddig összesen 10 verset is írtam.

– Költői példaképed?

József Attila személye, munkássága. Szeretem, mert mély a mondanivalója, szeretem , mert nem mesterkélt, érezni a versein, hogy lelke mélyéből törnek utat az emberek felé! Én is őt szeretném követni, nagyszerű költőnek tartom József Attilát!

-Mikor érezted azt, hogy az évtizedek alatt összegyűlt verseket meg kellene mutatni, nemcsak a családnak, hanem a szélesebb közönségnek is?

Egyrészt volt egy pályázat, a Mezőföld Rejtett Kincsei elnevezéssel, amiben Tóth Balázs hívta fel a figyelmemet arra, hogy igenis mutassuk meg, hogy milyen költők is élnek Mezőszentgyörgyön, és milyen jó verseket alkotnak. Másrészt az akkori munkahelyemen, akkoriban sokszor minden nap egy-egy verset szavaltam el, olvastam fel a munkatársaimnak, lányoknak, asszonyoknak. Mondhatom, nagy sikere lett a „versmondó fiúnak”. Itt mondták a munkatársaim, hogy osszam meg őket a legismertebb közösségi oldalon (Facebook). Innentől kezdve rohamosan népszerűek lettek a verseim. Igazából sokan ekkor tudták meg, hogy én a költészettel foglalkozom szabadidőmben.

-Ha jól tudom, volt egy országos pályázat, ahol a 2. helyezést érted el? Elárulsz róla többet is?

Igen. 2014- ben volt ez a kiírás. Három verset kellett mindenkinek beküldenie. Aztán a három verset a szervezők szétküldték az egész országban más-más helyekre, ahol szakavatott költők pontozták a beérkezett verseket.  Egyáltalán nem számítottam arra, hogy én leszek a második helyezett az országban. Nagy megtiszteltetés volt ez számomra, ami nagy örömet is okozott. itt köszönném meg a Mezőföld Leader segítségét a részvételben, illetve, hogy eljuthassak Szigethalomra, a díjátadásra!

– Mikor írtál utoljára?

Három napja. A fényről szól ez a versem. Az unokámra gondoltam, és éreztem, hogy a lénye, olyan sugárzó, olyan csodálatos, mint átvitt értelemben maga a fény!

-Gondolom több településen is volt alkalmad bemutatkozni!

Szavaltam szülőfalumban, Mezőszentgyörgyön, Enyingen és Szigethalmon is. Kilencven versnél tartok, ami elkészült. Ezek közel 90%.át fejből is tudom.

-Mit szólnál ahhoz, hogy a közeli jővőben egy elképzelt általános vagy középiskolában az egyik versedet kellene elemezni a diákoknak?

Örömmel venném az elemzéseket. Szinte biztos vagyok benne, hogy mindegyik elemzés más-más gondolatot emelni ki a versemből. Ennek az az oka, hogy a vers elkészülésekor csak én voltam jelen, a diákoknak fogalmuk sincs arról, hogy milyen momentumok befolyásolták az adott vers megszületését. De érdekes lenne beleolvasni, hogy ők mit látnának fontosnak abban a versben!

-Van-e olyan célod a verseléssel kapcsolatban, amit meg szeretnél a közeljövőben valósítani? Gondolok én itt például egy verses kötet kiadására.

Igazából nem szeretném, ha kötet formában, piaci áruként kezelnék a verseimet. Ugyanis ezeket a verseket a magam szórakoztatására, illetve a családomnak, a nagyon közeli barátoknak, sokszor névre szólóan írtam. Maradjon csak meg, mint számomra egy belső értékű alkotás, illetve tudjanak páram arról, hogy mivel is foglalkozom szabadidőmben.

A beszélgetés végén arról kérdeztem Attilát, hogy mit szólna ahhoz, ha valaki összegyűjtené egy kötetben a verseit, és szintén egy helyi képzőművésszel illusztráltatnánk a verseket? Gondoltam itt a könyvtárra, pályázatokra, fenntartóra. Nos, érdekes, hogy ettől nem zárkózott el Szabó Attila. Örülne annak, ha a helyi, mezőszentgyörgyi  és a lepsényi könyvtárban ott lenne a verses kötete a kézikönyvtár polcain, bárki levehetné és a helyszínen beleolvasva, elmélyülhetne a gondolatvilágában!

Langer Gabriella (Bálint Lászlóné) festmény kiállítása a

Magyar Kultúra Napja alkalmából

A lepsényi Községi Könyvtárban egy újabb kamara-kiállítás nyílt meg 2018. január 22-én, a Magyar Kultúra Napja alkalmából. A kiállító nem más, mint egy tősgyökeres helyi lakos, amatőr művész, Langer Gabriella. Gabi egy olyan személy, aki a festészet mellett szeret kipróbálni több más művészeti stílust, technikát is. Ilyen barangolása volt például a szalvétatechnikában decoupage (dekupázs), illetve a harisnyavirágok terén is.

– Mikor festetted életed első képét? Emlékszel még erre?

-2006, volt az ominózus év. Ugyanis előtte is szerettem rajzolni, festegetni. Az általános iskolában szerettem bele a rajzba, festészetbe, de hosszú időre feledésbe merült.  Mint említettem, először a dekupázs módszert műveltem. Ekkor gondoltam azt, hogy amit itt elkészítek, azt talán le is tudom festeni. Ennek hatására, autodidakta módon sajátítottam el a festészet alapvető technikai fogásait, az ecsetek, festékek világának megismerését. Így lettem a festészet szerelmese.

-A családod mit szól ehhez a hobbidhoz? Mennyire támogatnak?

– Teljes mértékben mellettem állnak, mindenben támogatnak. Azt gondolom kicsit büszkék is rám, annak ellenére, hogy még van tanulni valóm.

– Mikor jött el az a pillanat, amikor úgy gondoltad, hogy érdemes lenne egy kiállításon bemutatkozni?

-2007- ben  volt az első kiállításom  Lepsényben, a Kulturális Hét keretében, majd 2013- ban újra megismételtem a kiállítást, mivel újabb alkotások is születtek azóta. 2007 óta több helyszínen sikerült bemutatkoznom. Többek között Mezőszentgyörgyön, a Polgárdi Városi Könyvtárban, a Siófoki Kálmán Imre Kulturális Központban és Balatonvilágoson többször is. Itt kerültem kapcsolatba Bihari Csongorral, aki kislángi festőművész.

– Említetted, hogy autodidakta módon kezdtél el festeni. Van-e most tanárod, aki segít, mentorál ebben a hobbidban?

– Elsőként meg kell említenem Bihari Csongort, akivel Balatonvilágoson kerültem munkakapcsolatba. A kislángi illetőségű festőművész egy csoporttal foglalkozott, amelynek én is tagja voltam.  Későbbiekben Najgyenov Vlagyiszlav mezőszentgyörgyi festőművésznél egy pályázat keretében tanultam. Jelen pillanatban az Ősiben működő Ősi Kovács Alkotóműhely alapítója Kovács Imre és alkotó társa Brilló Erzsébet segítik a festészeti technikák még mélyebb megismerését, elsajátítását. Például meg kellett tanulni, hogy mikor milyen ecsettel, festékkel dolgozunk, hogyan használjuk az ecset egyes részeit stb.

– Van-e olyan képed, ami nagyon szívedhez nőtt, vagy valamiért számodra fontos,

– Minden elkészült kép a kedvencem, nehezen tudok megválni tőlük. De nagyon büszke vagyok arra, hogy a családomban mindenki kapott már tőlem egy-egy képet, amit „féltve őrzött kincsként”kezelnek!

– Kedvenc témád?

– Tájképek festése. Nagyon szeretem a természetet, a természet állandó változásait. Szeretem a színeit, a különféle természeti jelenségeket, meg azt, hogy sohasem mutatja mindig ugyanazt az arcát. Változatos a téma, amit meg lehet festeni.

– Távolabbi terveidről mondanál pár szót!

– Szeretnék  tagja lenni a Cserhát Művész Körnek. A mostani mestereim, Kovács Imre és Brilló Erzsébet is tagjai ennek a művészi csoportnak. Nagyon nagy motivációt adna nekem, ha bekerülnék ebbe a művészi körbe. Úgy gondolom, hogy mind technikai tudásomat, mind képi világomat nagy mértékben tudnám ezáltal fejleszteni, csiszolni. Másrészt ezáltal tágabb lehetőségem adódna, hogy szélesebb körben megismerhetnék festői tevékenységemet, kritikákat hallhatnék munkásságomról, amelyet felhasználva, még jobban el tudnék mélyülni e szép tevékenységemben, hobbimban.

A kiállítás a Lepsényi Községi Könyvtárban tekinthető meg 2018. január 22-től a könyvtári nyitva tartás ideje alatt!

2014. április 10. A Költészet Napja

Immár hagyományosan került megrendezésre 5. alkalommal a Községi Könyvtárban a Költészet Napja. Mint ismeretes ez a nap József Attila születésnapjához kapcsolódik. 1964 óta tartanak megemlékezést országszerte.

A könyvtárunkban Borsos György intézményegység-vezető és Németh Györgyi szervezésében bonyolódott le a megemlékezés. hagyományosan két részből állt a rendezvény. Az est első felében József Attiláról emlékezünk meg verseivel, majd a helyi, lepsényi költők alkotásait idézzük fel. Idén Zsoldosné Varga Lívia tanárnő a diákjai segítségével ismertetette meg a jelenlévőket ismert és kevésbé ismert magyar költők alkotásaival. Őt Németh Györgyi követte, aki férjéről, Bezzeg Jánosról emlékezett meg verseivel, mint lepsényi költőről.

Pillanatkép az estről:

2015. szeptember 18. A 3. osztályosok könyvtárlátogatása

Az alsós tanulók két osztálya egy óra keretében előadást hallgathatott meg a Községi Könyvtárba való beiratkozásról, a kölcsönzésről, valamint a  könyvtári szolgáltatásokról. Az óra második felében a Mesehét keretében kiírt Mesetotó kérdéseivel birkóztak meg a gyermekek!

2015. szeptember 22. A 2/b. osztály látogatása, könyvtári óra

A 2/ b. osztályos tanulók a könyvtári óra keretében ismeretterjesztő előadást hallgathattak meg a könyvtárak kialakulásáról, a Lepsényi Községi Könyvtár történetéről. Ezt követően ismertető hangzott el a beiratkozásról és a kölcsönzési lehetőségekről. Végezetül a 2. osztályos tanulók is kitöltötték a Mesetotó szelvényét!