2019. április 17.
Megalakult a Községi Könyvtárban a helyi helytörténeti klub. Már régóta rengeteg helytörténeti anyaggal rendelkezik a bibliotéka,a melynek a feldolgozása folyamatosan történik. Fényképek, képeslapok, régi iratok, könyvek, tárgyak, szóbeli hagyományok, ezek mind- mind ide tartoznak. Csak a fényképek száma meghaladja a 600 darabot. A jelenlévők azzal a céllal alapították a klubot, hogy minél több új információval gazdagítsák Lepsény történelmét. Úgy gondoljuk, hogy már a 24. óra után vagyunk. Egyre kevesebb emlék marad meg, mert nem őrizzük meg őket!
Mindent meg kell őrizni, hiszen, akinek nincs múltja, nincs jelen, és nem lesz jövője! A honfoglaló magyarok azt tartották, hogy aki nem tudja hetedíziglen felsorolni őseit, az lassan a feledésbe dobja rokonait, elődeit, és elfelejtődik, hogy ki is volt tulajdonképpen.
Az első foglalkozáson a gyűjtési módokról, a gyűjtendő anyagokról és a feldolgozás módjairól beszélgettünk. Sok érdekes téma hangzott el. Ilyen volt például a Törökhagyás a Szőlőhegyen, vagy a Kőkúti kastély, a Bartha uraság.
2019. május 29.
Régi lepsényi fényképek beazonosítása volt a témája a foglalkozásnak. Immár második alkalommal jöttek össze a tagok, akiket érdekel Lepsény története, népszokásai. Ezen esős napon régi lepsényi fényképeket néztünk meg közösen. A jelenlévők megpróbálták beazonosítani a képen szereplő személyeket és épületeket több- kevesebb sikerrel. A 18 képről azonban így is rengeteg információt sikerült szerezni.
2019. június 26.
A Lepsényi Tűzoltó-zenekarra emlékezett a helytörténeti klub.
Lepsényben működött hajdan egy híres Tűzoltózenekar, melynek vezetője Lepsényi Pergel Géza volt. A köztudatban ennyi maradt fenn, de a Lepsényi Helytörténeti Klub legutóbbi összejövetelén fény derült a zenekar és a vezetőjének sok-sok titkaira. A beszélgetésen jelent volt Kovács János (Ady utca), a hajdani Tűzoltózenekar egykori tagja. Az ő segítségével derítettünk fényt az együttes történetére.
Kevesen tudják, csak az egykori tagok közvetlen hozzátartozói, hogy a híres Tűzoltózenekarnak volt egy elődje az 1930-as évek közepétől. Ez az együttes, a hajdani levente-mozgalom muzikális tagjaiból alakult meg. A vezetőjük Pergel Géza volt. Egészen 1944 végéig zenéltek, miközben a haza védelmére készültek, vagy sokan már fronton harcoltak. Az egyik zenész, Hazuga Gyula 1945. január 2-án hadifogságba esett és Angliába került. 1947 októberében tért haza, Lepsénybe. Az egykori Tűzoltózenekar fényképét kijuttatták neki a fogságba, ami a mai napig megőrződött.
1945 után a Tűzoltózenekar feloszlott, mindenki az újjáépítéssel volt elfoglalva. 1964- ben érett meg arra a helyzet, hogy az egykori zenekart újjáalapítsák. Pergel Géza fogta össze újra a zenekart, amely rövid 2-3 évig működött. Kevés alkalommal léptek fel, főként a Május 1-i felvonulásokon. De ezek a reggeli zenés ébresztők Lepsényben és a szomszédos Mezőszentgyörgyön megalapozták a hírnevüket. A lepsényi Kossuth TSZ-től kölcsönkapott Csepel teherautón utazva zenéltek, a helyi és a mezőszentgyörgyi utcákat körbejárva.
Rendszeresen gyakoroltak az egykori Községi Tanács nagytermében. Pergel Géza tanított mindenkit, akár egyesével is foglakozott az amatőr zenészekkel. Ugyanis senki sem volt köztük hivatásos zenész. A hangszereket a megyei tűzoltó szervezettől kapták letétbe, de Pergel Géza sokszor hozott magával tubát vagy pisztont Budapestről.
Csak rövid ideig működtek, mivel nem volt bevételük, támogatást pedig nagy ritkán kaptak csak. Az egykori pártvezető meg is mondta nekik, hogy úgy tudja csak őket támogatni, ha a helyi tsz-ben dolgozó emberek munkaegységéből vesz el, és ezt adja nekik. Feltette a kérdést nekik: „Egyenek az emberek, vagy zenéljenek?” Igazából ez volt az oka a zenekar felbomlásának. A hangszereket 1966/ 1967 fordulóján le kellett adniuk, mivel nem tudták megvásárolni maguknak a megyei szervezettől. Sokan a könnyeikkel küszködtek, hogy ezzel megszűnik egy egyesület, feloszlik egy csapat. Az acélszürke, rangjelzésekkel ellátott egyenruhájuktól is meg kellett válniuk…
Pergel Géza ezt követően tovább írta a dalait, nótáit. Saját szerzeményű magyar nótáit sokszor játszotta/ játssza a Magyar Rádió nótaműsorai. Szülőfaluja és talán a Tűzoltózenekar iránti tisztelete miatt felvette a Lepsényi Pergel Géza nevet!
Az 1964-ben újraalakult Tűzoltózenekarnak 3 élő tagja van még 2019-ben, a többiek már az égi zenekarban szórakoztatják a nagyérdeműt!
2019. szeptember 4.
A titokzatos Falkai kastély, Lepsény 3. kastélya
A hónap témája Lepsény 3. kastélya volt, amit egy bizonyos Falkai katonatisztről neveztek el, „Falkai kastélynak”. Meghívott vendégünk Szabó Károlyné Rábai Rózsa volt, aki 1957-től élt ott több éven keresztül. Ő még találkozott a kastélyban a Falkai tábornok feleségével. Közösen kiderítettük, hogy kik is éltek anno abban az épületben, illetve az ott található cselédházban. 8 nagy cseresznyefa, illetve mandula és mogyoró bokrok szegélyzeték a birtokot. A kastély és a cselédház között volt még egy istálló, illetve egy nagy kút és egy kemence is. Innét az akkori gyerekek gyalog jártak be a lepsényi iskolába, ami 4 km-t tett ki. Az épületeket talán már a ’70-es években földög rombolták. Mára semmi nyom sem utal arra, hogy milyen pezsgő élet is folyt ott. Sajnos! Ezt követően beszélgetés folyt a Nádasdyak Bodegájáról, a Zámbó tanyáról, a Mátyás tanyáról, illetve pontosítottuk, hogy tulajdonképpen mit is hívunk „Orgonásnak”
2019. 10. 31. Barta János, az utolsó kőkúti földbirtokos emlékére
Lepsény Nagyközség Önkormányzata és a Lepsényi Helytörténeti Klub képviseletében Molnár Péterné, Molnár Péter és Borsos György elhelyezték Barta János sírján a teljesen új, keményfából készült fejfát. Ezzel lecseréltük a síron lévő elkorhadt, olvashatatlan és többször is kitört, eltört régi fejfát. A gróf emlékét ezáltal tovább őrizzük,hiszen Barta János életében nagyon sok alkalommal segített Lepsény és Mezőszentgyörgy lakosainak. Jelentős adománnyal segítette a II. világháborúban lebombázott lepsényi református templom felújítási munkálatait is!
2020. 01. 24. beszélgetés gróf Nádasdy Borbálával a Magyar Kultúra Napján
17 órakor a Petőfi Sándor Művelődési Házban a Magyar Kultúra Napja alkalmából Sütő Krisztina intézményvezető köszöntötte a megjelenteket, majd pár szóban elmondta, hogy mit is ünneplünk ezen alkalommal.
Ezt követően Borsos György könyvtáros, mint moderátor beszélgetett gróf Nádasdy Borbálával két könyvéről: Az asszonyszerelem asszonysors és az Ízes élet című művekről. A beszélgetés során megtudhattuk, hogy milyen is volt egy egyszerű vagy ünnepi étkezés a főúri kastélyban. Mennyire tisztelték az akkori emberek az ételt, mennyire tisztelték egymást, hogy együtt ebédeltek. Hallhattunk a grófnő nemrég elhunyt férjéről, Jean Poyetonról, a Nagyasszonyokról, a kultúra alappilléreiről. Megtudhattuk, hogy miért fontos könyveket olvasni, színházba járni. Borbála külön kihangsúlyozta, hogy az anyanyelvünk tőlünk elválaszthatatlan, de persze vannak, akik külföldre emigrálva hirtelen elfelejtenek magyarul beszélni…
A beszélgetés végén egy meglepetéssel készültünk Nádasdy Borbála számára. Molnár Péterné Rózsika és Durmics Brigitta elkészítették közösen a grófnő gyermekkorában kedvelt két édességét: a híres Nádasdy gombócokat és az aranygaluskát borsodóval.
2020. február 26.
1950-es évekbeli lepsényi fényképek vetítése, elemzése, majd a személyek azonosítása.