A-Á

Ács Károly (1820.01.23- ) Lepsényi lakos.  Gondviselője Gueth György polgárdi lelkész.1843-ban a Pápai Református Kollégium VI. éves tanulója. Alsóbb iskoláit Veszprémben kezdte, majd az alsóbb, felsőbb tudományokat  a pápai református főiskolában, hol a VI. iskolások tanítójává nevezték ki egy év időtartamra. Innét a kocsi református egyháznál 3 évig tanító volt, majd innét Budára a királyi helytartó tanácshoz ment. A forradalomban játszott szerepe miatt a papi pályát választotta. Papkeszin egy évig káplán volt, Kövesden segédlelkész.

Ács Sándor. Lepsényi presbiter. 1932. július 13-án képviselte Lepsényt a Mezőföldi Református Egyházmegye székesfehérvári közgyűlésén.

Adorján Imre. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től. 1946-47- ben a Földigénylő Bizottság elnöke. Alaptalannak minősítette egyesek panaszát, hogy nem kapták meg a nekik járó földet.

Aga Mohomet. Lepsény török földesura 1688 körül.

Ágoston Erzsébet. Edelényi S. András lepsényi lelkész (1727-1739) felesége.

Angyalfi Sándorné May Margit. Lepsényi lakos, egy gyáros felesége (1943).

Ányos Boldizsár. Lepsényi birtokos. 1536-1559 között 1 portával rendelkezett Lepsényben. 1578- ban még mindig lepsényi területekkel rendelkezik. 1581- ben a lepsényi földterületek 1/3-val rendelkezik.

Ányos faiszi Mihály. Lepsényi birtokos. 1488- ban lepsényi jobbágyai 2 Ft rovásadót fizettek.

Ányos Gergely. Lepsényi birtokos. 1676- ban az általa birtokolt földeket eladja.

Áts János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Áts Mihály. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

B

Babocsai Ignác. Lepsényi földesúr 1747- ben fogarasi Nádasdy Boldizsárral együtt.

Babocsay Ferenc. 1699- ben lepsényi földbirtokos.

Bajcsi Balázs. Lepsényi földesúr. 1488- ban lepsényi jobbágyai 14 Ft rovásadót fizettek. 23 adóköteles háztartás felett rendelkezett.

Bakk Lajosné Molnár Mária (1901- ) Lepsényben született. Anyja neve: Major Terézia. 1959-ben csalással vádolták.

Bakos János. Lepsényi segédtanító 1878-ban.

Balassa Lajos. Lepsényi lakos, református vallású. 1891-ben 80 krajcárt adományozott a felsőbb leányiskola számára.

Bán János. Bíró 1945. augusztus 5-től

Bán Jenő, Dr. (Pápa 1884 – Lepsény 1919) állatorvos, az enyingi járásban. Károlyi Mihály híve. 1918-ban a földosztásról és a termelőszövetkezetekről beszélt a cselédeknek. A fehérek, Prónay Pál különítménye 1919 augusztusában felakasztották Lepsényben.

Bányai János. Lepsényi rektor 1718-ban.

Baranyi Péter. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Baranyi Péter. Lepsényi lakos. 1891-ben 50 krajcárt adományozott a felsőbb leányiskola javára.

Bartha András. Lepsényi lakos 1581- ben.

Bartha János. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től. 1945. decemberében újraindítja a községi olajütő üzemet, mint saját tulajdonú vállalkozását. Minden 100 liter olaj után 3 liter salakmentes étolajat és minden 100 kg olajpogácsából 9 kg-ot kapott a község természetben. A bérlő saját gazdaságában termelt olajos magvakat is sajtolhatta.

Barthon Antal. Lepsényi birtokos. 1536-1559 között 1 portával rendelkezett Lepsényben.

Barthy András. 1578- ban 1 jobbágytelekkel rendelkezett

Bátai Takács György lásd Takács B. György.

Bátki Károly. Lepsényi református lakos. 1891-ben 2 Forintot adományozott a felsőbb leányiskola javára.

Bedegi Ferenc. Lepsényi rektor 1703-ban.

Begedi Ferenc lásd Bedegi Ferenc

Békési András. Lepsényi lelkész 1698-1699 között.

Békési István. Lepsényi rektor 1711-ben.

Bencze Győző Pál. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Bereczky Károly. Jegyző 1945. augusztus 5-től.

Béri Tóth István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Berki János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Berki János. Lepsényi lakos. 1891-ben 50 krajcárt adományozott a felsőbb leányiskola javára.

Berki János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Berki Lajos (1881- ) Lepsényi lakos. 1903-ban az Enyingi sorozó járásban hadköteles nyilvántartásba veszik.

Bilkei T. (Ty.) János. Lepsényi lelkész 1739-1741 között. Felesége Zeke Zsuzsanna volt.

Bocsor József. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Bódai János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Bogár Gyula. Lepsényi lakos, vasúti tisztviselő. 1893-ban házassági szerződést köt Stern Linda nagykanizsai nővel.

Bognár István. Az 1949-es választásokon közgyámmá választják meg.

Bognár Sándor (1897.08.10- ). Budapesten született, lepsényi lakos. Édesanyja neve Riberszki Julianna. Alkalmi munkás. 1951. május 28-án közveszélyes munkakerülés miatt börtönbe csukják.

Boka János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Boka Tóth István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Bor Benedek. Lepsényi lakos 1581- ben.

Bord Demeter. Lepsényi adózó 1573- ban, 1 telekkel bírt.

Borsos Endre. Tanító (1907). 1908-ban a Tanítói özvegyi- árvagyámintézeti bizottság tagja. 1914- ben kiváló minősítést kap. 1915-ben az egyházmegyei közgyűlés  egyházmegyei tanítóképviselőnek nevezi ki, majd jóváhagyta az állami fizetésemelését. 1926-ban egyházmegyei tanítóképviselő, iskolalátogató. Rövidesen nyugdíjba vonult, majd hamarosan meghalt.

Bothka Ferenc. Lepsényi birtokos. 1536-1559 között 11 portával rendelkezett Lepsényben.

Bothka János. Lepsényi birtokos. 1488- ban 21 Ft rovásadót fizettek lepsényi jobbágyai. 21 adóköteles háztartás felett rendelkezett.

Botka Ferenc. Lepsényi földesúr 1688 körül

Botkai Ferenc. Pápai. Lepsényi földesúr 1699- ben.

Bottka család.  Széplaki. Az 1713. évi összeírás szerint lepsényi földbirtokos.

Bottka Ferenc. Lepsényi birtokos. 1592- ben a lepsényi birtokrészét a Nádasdy családnak zálogosította el.

Bottkai János. Lepsényi földbirtokos. 1614- ben a település egy részét bírja.

Buchvald Adolfné. Lepsényi lakos, leánykori neve Kohn Jozefa. 1886. október 26-án telekbirtoka árverésre került. Az árverési hirdetés az alábbiakat közli: „A veszprémi kir. törvényszék mint tkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Stern Simon komáromi kereskedő végre haj taténak Buchvald Adolfné szül. Kóhn Jozefa lepsényi lakos végrehajtást szenvedő elleni ügyében 270 frt s jár. iránti követelése behajtása végett a veszprémi kir. törvényszék területén Lepsény községbe levő s a lepsényi 193. sz. tjkönyvben I 1—2 és 4—16 sor számig foglalt 1326 frt megállapított kikiáltási áru 4/8-ad telekbirtoka 1886. évi október hó 26 ik napján d. e. 9 órakor Lepsényben a községházánál megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alul is a legtöbbet ígérőnek eladatni fog. A venni szándékozók kötelesek a kikiáltási ár tizedrészének megfelelő összeget bánatpénzül a kiküldött kezeihez letenni. Kelt Veszprémben, a kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnak 1886. évi május hó 10-én tartott üléséből. Vlassics Károly, kir. törvszéki jegyző. 134. Vargha, ir. törvszéki h. elnök”.

Budai István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Budai József. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Budai Márton. Lepsényi zsellér 1578- ban.

C-CS

Chech Lukács. 1578- ban 1 jobbágytelekkel rendelkezett. 1581- es összeírás megemlékezik róla, mint helyi lakosról.

Csaby Miklós. 1880-ban lepsényi segédlelkész.

Csapó Ágnes (1928) lásd Futó Jánosné Csapó Ágnes

Csapó Éva lásd Csere Jánosné Csapó Éva

Csapó Imre. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től.

Csapó István. 1914. július 29-30- án, valamint 1915. július 29-én, mint lepsényi világi képviselő részt vett a Székesfehérvárott megtartott Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésén.

Csapó János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Csapó József, dr. Orvosprofesszor. A református templomnak 12. 000,- Ft-ot küldött a felújítási munkálatokra, valamint 5000,- Ft fenntartói adományt.

Csapó Mária. Lepsényi lakos. Férje Pusztai János, fia Pusztai Miklós József (1927)

Csapó Ödön. 1865, 1866, 1868, 1869-ben Lepsényben református segédtanító.

Csapó Péter. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Csapó Péter. Lepsényi lakos, a református egyház gondnoka (1907)

Császár János. Gazdasági cseléd. 1933-ban baleseti ügye egészen a Földművelésügyi Minisztériumig eljut.

Cseh János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Cseh Lukács. Lepsényi adózó 1573- ban, 1 telekkel bírt.

Cseh Mihály (1843- ) Lepsényi születésű, római katolikus vallású napszámos. 1897-ben lopással vádolják és börtönbe csukják.

Csepregi K. József. Lepsényi lelkész 1762-ben.

Csere István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Csere János (1938). Lepsényi lakos. Felesége Csapó Éva. MÁV alkalmazott, altiszt és pályaőr.

Csere Jánosné szül Csapó Éva (1938). Lepsényi lakos. Férje Csere János.

Cseresnyés János. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től.

Cseresnyés János. Lepsényi segédlelkész 1870 körül.

Cseresnyés János. A Nemzeti Bizottság tagja 1948- ban.

Csillag József. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Csillag József (1869- ). Lepsényi lakos, kovácsmester. Református vallású. 1895-ben becsületsértéssel vádolják. Büntetése 1 nap fogház. 1921-ben egy büntetőügyben vádlottként szerepel.

Csillag Pál. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Csincsi József (1883- ). Lepsényi lakos. Anyja Csincsi Teréz. 1904- ben hadköteles nyilvántartásba veszik.

Csizmadia Jenő (1895- ) Lepsényben született. Foglalkozása géplakatos. 1945- ben felveszik a választási jegyzékbe, a budapesti  I/ 2 szavazókörbe.

Csizmadia Lajos. Lepsényi lelkész 1892. november 15-től (1901). Előtte Nádasdladányban szolgált. 1894-ben részt vett a Székesfehérvárott megtartott Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésén. 1901. szeptemberétől foglalja el a Pápai Kerületi Főiskolán gyakorlati teológiai állását.

Csonka Zoltán. Lepsényi lakos. 1891-ben 50 krajcárt adományozott a felsőbb leányiskola javára.

Csuti Margit. Lepsényi lakos. Fia Kötél Ferenc (1927.)

Czeczei Károly. Lepsényi lakos. 1891-ben 20 krajcárt adományozott a felsőbb leányiskola javára.

D

Dalmati István. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től.

Dani Imre. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től.

Dávidházi Bekes Sámuel. Lepsényi rektor 1719-1721 között.

Decsi József. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Déghi Antal. Lepsényi uradalom tulajdonos. 1906 júliusában az uradalmában agrárszocialista megmozdulások törnek ki, amelyet csak augusztusban, katonai megszállással tudnak elfojtani.

Demes Mária. Lepsényi tanítónő 1901-ben.

Dese István. Lepsényi rektor 1723-ban.

Dippold Pál, dr. Orvos. Elődje Medgyaszay Gyula volt.

Diskay család. Az 1713. évi összeírás szerint lepsényi földbirtokos.

Dobner István. Lepsényi jegyző. 1848. szeptember 30-án Hénes Imre, a csajági nemzetőrség főhadnaggyal feljelentették a Hoffmann István lepsényi postamestert.

Dobner János. Lepsényi lakos, jegyző (1855). Fia Dobner Lajos (1842- ), Dobner Rudolf (1845-).

Dobner Lajos (1842- ). Lepsényi lakos. Apja Dobner János jegyző. Az 1855/56-s tanévben a Pápai Kollégium tanulója.

Dobner János. Jegyző. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Dobner Rudolf (1845- ). Lepsényi születésű személy. Apja, Dobner János, lepsényi jegyző (1855,1856,). A Pápai Református Kollégium diákja 1856-tól.

Dobsa Ádám. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Dobsa János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Dobsa Mihály. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Dobsa Pál. Lepsényi lakos. 1891-ben 20 krajcárt adományozott a felsőbb leányiskola javára.

Dombai János (1890. 12. 24- ). Lepsényi lakos. Földműves, református vallású. 1907-ben lopás miatt 9 hónapra elítélik.

Domgyán Mihály. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Dopsa Lídia. Lepsényi lakos. Foglalkozása magánzó. Férje Tabi Imre. 1903. február 12-én kötöttek házasságot.  1909-ben felbontja házasságát.

Dopsa Pál. Lepésnyi lakos, a református egyház gondnoka 1903-ban.

Durecz József. Az 1949-es választásokon községi elöljárósági taggá választják.

Durecz Terézia. Lepsényi lakos. Férje Takács István, fia Takács István (1928)

E

Eberhard Ignác. Gazdatiszt. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Edelényi S. András. Lepsényi lelkész 1727-1739 között. Felesége Ágoston Erzsébet volt.

Ego Tamás: Lepsényi adózó 1573- ban, 1 telekkel bírt.

Eichner Teréz. Lepsényi lakos. Fia Wittmann István

Elég János. Lepsényi lakos, halász. 1825-ben a Balatonbozsok mögött futó Csíkgát patakban halászott. Germanecz Gábor bozsoki úr a káptalanhoz írt levelében visszaéléssel gyanúsítja Elég Jánost, akitől ezért lefoglalja hajóját és két varsáját. Másrészt azt is állította, hogy  a  lepsényi halász egy 40 öles halászkötelet is ellopott tőle. Elég János a káptalanhoz írt levelében azt állítja, hogy csak Germanecz tartozását halászta le, s amennyiben a káptalan visszaadatja neki eszközeit, úgy egy akó csíkot és egy mázsa halat ad neki árendául”.

Endrédi Dániel. Lepsényi lelkész 1694-1695 között.

Engel Ernő. Lepsényi birtokos. 1907-ben egy nyilatkozatot ír alá dohánytermelési ügyben

Eötvös Jolán lásd Vargha Kálmánné

Erdélyi Pál. Lepsényi lakos 1886 novemberében egy jótékonysági rendezvényen 1 Forintot adományozott jótékonysági célra.

Erdős János. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től.

F

Fajszi Ányos János. 1622- ben említik, mint lepsényi földbirtokost. Még ugyanebben az évben földjei egy részét bérbe adja.

Falkai. Katonatiszt, tábornok vagy őrnagy. 1945 után az Orgonással szemközti kastély tulajdonosa.

Fancsy Ágoston. Lepsényi birtokos. 1536-1559 között 8 portával rendelkezett Lepsényben.

Farkasdi Dániel. Lepsényi református lelkipásztor 1688 előtt. Lánya Judit, aki utódjának, Kocsi csergő Bálintnak lett a felesége.

Farkasdi Judit. Kocsi Csergő Bálint felesége. Apja Farkasdi Dániel református lelkipásztor.

Fazokas Mihály. Lepsényi lakos. 1891-ben 50 krajcárt adományozott a felsőbb leányiskola javára.

Fehér István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Fehér István (1850.01.25- ). Lepsényi születésű személy. Édesanyja Sebők Zsuzsanna. Református vallású napszámos. 1908- ban közcsend elleni kihágás miatt 4+1 napi elzárásra ítélték.

Fejes István. A Nemzeti Bizottság tagja 1948- ban.

Fekete István (1872. 05. 01- ). Lepsényi lakos. Édesanyja neve Tanító (Tamtó) Júlia. Rőföskereskedő. 1923-ban orrgazdaság miatt hat hónapra elítélik.

Fekete Lászlóné. Jegyző 1991-2014 között. 2013. augusztus 19-én Lepsényért Emlékplakettel ismerték el munkásságát.

Felber Erzsébet Mária Elfried, folsenstaini (1917). Ifj. Lőrinc József Lepsény, Kőkútpusztai földbirtokos felesége. 1917-ben házassági szerződést kötnek.

Fierer Mihály. Lepsényi birtokos, mely birtokot I. Lipót császártól kapta 1674- ben.

Fitos István. 1926. november 17-én, a Székesfehérvárott megtartott Mezőföldi Református Egyházmegye rendkívüli ülésén képviselte a lepsényi egyházközséget. 1927. július 27-én szintén Ő képviselte a lepsényi református egyházközséget. Gondnok az egyháznál Lepsényben.

Fleischer Gyula (1912). Lepsényi hitbizományi uradalmi főtiszt. 1912-ben egy megbízási szerződést ír alá Cottely Géza közjegyzőnél.

Fodor Lajos. Szolgabíró. Az 1848. augusztus 30-án a Lepsényben átvonuló önkénteseket üdvözölte.

Fövenyi János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Futó István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Futó István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Futó János, ifj. Lepsényi kisbirtokos. Felesége Futó Jánosné Csapó Ágnes. 1928-ban szerepelnek egy közjegyzői okiratban, ahol egy kötelezvény hitelesítéséről van szó.

Futó Jánosné  Csapó Ágnes. Lepsényi lakos, kisbirtokos. Férjével szerepelnek egy közjegyzői okiratban, ahol egy kötelezvény hitelesítéséről van szó.

Fülöp Katalin. Győri lakos, Kovách Tamás felesége. 1615- ben birtokigényt jelent be Lepsény egyes részeire.

Füredi Gergely. Lepsény rektor 1745-ben.

G-GY

Gábrieli Károlyné. Lepsényi lakos, református vallású. 1891-ben 1 forint 80 krajcárt adományozott a felsőbb leányiskola javára.

Galambos János. A Nemzeti Bizottság tagja 1948- ban.

Gazdag János (1783- ). Apja Gazdag József. 1800. október 31-én beiratkozott a Pápai Református Kollégium „grammatistának”. Szolga.

Gazdag József. Lepsényi takácsmester. Fia, Gazdag János.

Gencsi János. Lepsényi rektor 1728-ban.

Gergyesi Ferenc. Lepsényi plébános. 1949. február 6-án ő is jelen volt az 1000. falusi szövetkezet megalakulásánál Lepsényben, ahol felszólalt. Hangoztatta, ha a papok kiszolgáltig a királyokat és császárokat, ne sértődjenek meg akkor, ha egyszer a népet is ki kell szolgálniuk.

Goldberger Ignácz (1882- ). Lepsényi lakos. Szülei: Goldberger Miksa és Kohn Kati. 1904-ben hadköteles nyilvántartásba veszik.

Goldberger Miksa. Lepsényi lakos. Felesége Kohn Kati, fia Goldberger Ignácz.

Gondán Ferencz (1826- ). Lepsényi lakos. Apja Gondán István gazda.1840-ben a Pápai Református Kollégium tanulója. Tanítója: Szűcs János. 1842-ben az V. vagy Szónokiskola kitűnő tanulója. 1843-ban a VI. vagy Költészetiskola első osztályú tanulója. 1844-ben folytatja tovább tanulmányait. 1846-ban a felsőbb tudományok szak hallgatója. 1847-ben a IV. vagy Nyelvészeti iskola kitűnő tanulója.

Gondan Gergely. Lepsényi zsellér 1578- ban.

Gondán Imre. 1573- ban bíró Lepsényben. 1578- ban 1 jobbágytelekkel rendelkezett. 1581- en megemlítik az összeírások, mint lepsényi lakost.

Gondán István. Lepsényi lakos. 1839-ben a Pápai Református Kollégium nyelvészeti iskola 4. osztályos kitűnő tanulója.

Gondán István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Gondán István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Gondán István. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től.

Gondán János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Gondán Józsefné Scvinger Rozália. Lepsényi lakos. Férje vasúti raktárnok. 1928-ban Csonka Zénó tabi közjegyző előtt eltartási szerződést kötött.

Gondán Máté. Lepsényi adózó 1573- ban, 1 telekkel bírt. 1578- ban 1 jobbágytelekkel rendelkezett

Gondán Pál. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Gondán Pál József (1929 előtt). Lepsényi presbiter. Végrendeletében két hold földet adományozott a református egyháznak.

Göde János. Lepsényi lakos. 1933. július 5-én és 1934 júliusában ő képviselte Lepsényt a Mezőföldi Református Egyházmegye székesfehérvári közgyűlésén.

Göde József, G. Lepsényi lakos, a református egyház gondnoka 1904-ben.

Göde Tóth János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Gödri Mihály. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Gréci Dávid. Lepsényi rektor 1737-1740 között.

Gróf Imre. Lepsényi lakos. 1891-ben 80 krajcárt adományozott a felsőbb leányiskola javára.

Gróf Pál. Lepsényi lakos. 1891-ben 50 krajcárt adományozott a felsőbb leányiskola javára.

Grüll Jenő. A Nemzeti Bizottság tagja 1948- ban.

Győri János. Lepsényi földbirtokkal rendelkező győri földesúr. 1656 december 15-én végrendeletében rendelkezik a lepsényi birtokáról. „

(6.) Az mi penigh Lepsény jószágunkat Wesprim varmegyeben leuöt illeti, annak is hason felle az említett öcsémé, és fele az én maradékomé, mivelhogy én is az feleségem jószágábul költöttem azonra”.

Győri Tóth István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

H

Haberfeld Riza (1908) lásd Schwarz Ödönné

Haidekker Zoltán. Lepsényi lakos, gazdász foglalkozású. 1929-ben Budapesten egy kötelezvényt ír alá.

Harák Béla. 1908-ban kántortanító Lepsényben.

Harmat Lajosné (1913- ). Lepsényben született. Leánykori neve Mező Blanka. Állami tisztviselőként dolgozott. 1945-ben felveszik a választási névjegyzékbe Budapesten az I/6 szavazókörbe.

Hárosi István. Lepsényi lelkész 1635-1639 között.

Hársádi József. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Háry Gizella lásd Pitschmann Károlyné

Héger Mihály (1866- ) Lepsényi lakos, római katolikus vallású. Foglalkozása üveges. 1891-ben lopás vádjával tíz napra elítélik. 1896-ban lopás vétsége miatt három heti fogház büntetésre ítélik. 1899-ben lopás miatt újra letartóztatják.

Hodosi József. Lepsényi rektor 1712-ben, majd jegyző lett.

Hoffmann István. Lepsényi számtartó a Nádasdy birtokon 1830-ban. Megjelentetett egy művet Lepsényben, 1830-ban. Címe: Némelly észre-vételek a’ Mezei Gazdák’ Barátjáról.

Hoffmann István. Lepsényi postamester. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt. 1848 szeptember utolján letartóztatott leveleket — a kiadott tilalom ellenére — Siófok felé továbbította, sőt közfelháborodásra azt is kijelentette, hogy mindazokat, akik a Mezőszentgyörgyön letartóztatott horvátok agyonverésében részt vettek, egyenesen Jellasichnak fogja jelenteni.

Az eset hatására a mezőszentgyörgyi lelkész a ,.gyanús polgártársak” és árulók őrizetbe vételét, valamint az ingadozók elrettentését követeli a bizottmánytól. A megye szigorú vizsgálatot rendel el Hoffman István lepsényi postamester ellen, ideiglenesen felfüggeszti bizottmányi tagságát, de megbüntetésére komolyan később sem gondol. 

Horváth Ferenc (1927. 12.21- ). Lepsényi lakos. Édesanyja neve Horváth Verona. 1949. március 10-én, Horváth Sándor enyingi járási főjegyző a megye alispánjától nyomozás elrendelését kéri Horváth Ferenc személyében, aki ismeretlen helyen tartózkodik, mint állításköteles személy.

Horváth István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Horváth István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Horváth István (1881- ). Lepsényi lakos. Szülei: Horváth Lakos és Laki Erzse. 1904- ben hadköteles nyilvántartásba kerül.

Horváth József. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től.

Horváth Károly (1866.12.10- ). Lepsényi születésű kovácssegéd. Evangélikus vallású. 1901-ben lopás vádjával 9 havi börtönre ítélik.

Horváth Lajos. Lepsényi lakos. Felesége Laki Erzse, fia Horváth István (1881- )

Horváth Lajos. Az 1949-es választásokon községi elöljárósági taggá választják.

Horváth Mária. Lepsényi komorna (1937)

Horváth Mihály (-1892. január 15.). Lepsényi református lelkipásztor (1851-1892) és mezőföldi esperes 21 éven keresztül. Felesége Szikszay Zsófia. Nagy-Piriten, Veszprém megyében született. Tanulmányait a pápai főiskolában végezte, honnan a mezőföldi egyházmegyébe Csajágra jött ki academicus rektornak; majd rövid ideig tartó káplánkodás után a kiskeszei egyháznak lett rendes lelkésze. Ide hozta feleségül volt princzipálisának Szíkszay Gergely fokszabadi prédikátornak testileg gyenge, de fényes erényekben gazdag leányát — Szikszay Zsófiát. Itt töltötték el ifjúságuknak esztendeit egész 1851-ig. 1851-ben a népes lepsényi gyülekezet megválasztja meg Horváth Mihályt lelkészének, s itt szolgált egészen haláláig. tanulmányait a pápai főiskolában végezte, 1868. március 24-én a gyülekezetben elhatározzák egy új templom felépítését, mivel az 1695-ben épített templom állapota nagyon leromlott. 1869, 1878-ban a Dunántúli Egyházkerület esperese, a tanügyi bizottságának elnöke. 1891-ben 2 Forintot adományozott a felsőbb leányiskola javára.  Végrendeletében 2-2000 Ft-t hagyományozott a közalapnak és a Pápai Református Főiskolának.

Horváth Teréz (1848- ). Lepsényben született. Református vallású, gyümölcsárus lány. 1881-ben könnyű testi sértés vádjával 3 napra letartóztatják.

Horváth Verona. Lepsényi lakos. Fia Horváth Ferenc (1927)

I-J

Igmándi János. Lepsényi rektor 1716-1717-ben.

Illikmann Rezső. 1956. október 30- án Lepsényt képviselte Enyingen a Járási Tanács épületében Szabó Istvánnal a Járási Nemzeti Bizottság alakuló ülésén.

Johannidész István. Lepsényben református tanító. (1865-1880,). 1890 telén, az egyházi felsőbbségnek (esperesnek és püspöknek) tudta nélkül, a tanfelügyelőség kérésére nyugdíjaztatott „és e nyugdíjaztatás folytáig a magával jóltehetetlen, hosszas nyavalyája által élőhalottá lett beteg ember, a legszigorúbb tél derekán, lefűrészelt lába ágyában, egyszerű parasztkocsiban vitetett a három óra járásnyira levő veszprémi kórházba”.

K

Kabai Márton. Lepsényi rektor 1677-ben.

Kádár János. Lepsényi szabósegéd. 1943-ban kérvényezte a házassági életközösség visszaállítását.

Kajdi József. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től.

Kállai István. Lepsényi rektor 1727-ben.

Kalló Miklós. Lepsényi adózó 1573- ban 1578- ban, 1 telekkel bírt. 1581- es összeírás megemlékezik róla, mint helyi lakosról.

Kálmán Gyula. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től.

Kálmán István. Presbiter Vargha Kálmán lelkipásztorsága alatt, 1931-ben, 1935-ben. Társával Vinczellér Istvánnal közösen kísérték Vargha Kálmánt, amikor esténként 3-4 lepsényi családot felkeresett.

Kápolnai Péter. Lepsényi rektor 1721-1723 között.

Karácsony Gyula. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től. Az 1949-es választásokon községi elöljárósági taggá választják.

Karácsony Pál. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Karácsony Pál. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Kardomy Bálint. Lepsényi adózó 1573- ban, 1 telekkel bírt.

Kardony Bálint. 1578- ban 1 jobbágytelekkel rendelkezett. 1581- es összeírás megemlékezik róla, mint helyi lakosról.

Kaszap János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Kaszap János. 1939-ben presbiter. Lepsényt képviseli a Székesfehérvárott megtartott Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésén.

Kaszap Mihály. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Kátai István, ifj. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Kátai János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Kátai János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Katona József, id. Lepsényi lakos. Felesége Varga Zsuzsa, fia Katona József (1883- ).

Katona József (1883- ). Lepsényi lakos. Szülei Katona József és Varga Zsuzsa. 1904- ben hadköteles nyilvántartásba veszik.

Katona Józsefné született Varga Zsuzsa. Lepsényi lakos. Fia Katona József 1883-).

Keck Ödön. A Nemzeti Bizottság tagja 1948- ban.

Kelemen Petronella. Schwarzmann Lőrinc édesanyja, lepsényi lakos.

Kemén István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Kerbey János. Lepésnyi lakos 1581- ben.

Kerédy András. Lepsényi adózó 1573- ban, 1 telekkel bírt.

Kerekes György. Lepsény-Rikimajor-beli lakos. Mezőgazdasági cseléd. 1914-ben lányát, kerekes Juliannát képviselte kiskorúsága miatt Dormán Józseffel való házassági szerződés megkötésekor.

Kerekes Julianna. Lepsény-Rikimajor-beli lakos. 1914- ben házasságot köt Dormán József nyími földművessel és ezt egy házassági szerződésben rögzítik. Ekkor még kiskorú volt, és Kerekes György képviselte a szerződés aláírásánál.

Kereky András. 1578- ban 1 jobbágytelekkel rendelkezett

Keresztes család. Az 1713. évi összeírás szerint lepsényi földbirtokos.

Keresztes József. 1908-ban a lepsényi református egyház gondnoka.

Kirisics Antal. Lepsényi vendéglős 1880- ban. Fia, Kirisics János 15 évesen agyonlőtte magát, mivel édesanyja szóvá tette neki, hogy mennyire mulat.

Kirisics János (1865-1880. április). Kirisics Antal lepsényi fogadós fia. Meglehetősen szeretett mulatni. Ezért őt anyja megpirongatta. A fiú annyira megneheztelt, hogy magát agyonlőtte. Április 4-én temették el.

Kis Bálint. Lepsényi adózó 1573- ban, 1 telekkel bírt.

Kis Göde József. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Kis Tóth Pál. A lepsényi református egyház gondnoka (1878).

Kiskomáromi Dankó Ferenc. Lepsényi rektor 1704-1707 között.

Kiss Gizella lásd Szűcs Jánosné

Kiss János (1840- ). Lepsényi születésű. Római katolikus vallású napszámos. 1884- ben. Lopás vétsége miatt 1874-ben  48 órára lecsukják, 1884. december 8-án egy napra lecsukják.

Kisvárdai József. Lepsényi lelkész 1688-1693 között.

Koch László, Dr. (Kaposvár 1909 – Székesfehérvár 1945). 1938-ban szerzett orvosi diplomát, de a kamarába nem vették fel. Ezért helyettesként Lepsényben működött. 1945-ben a fasiszták Székesfehérvárott kivégezték.

Kocsi Gergő Bálint (Kocs 1647 – Hosszúpályi 1698), Református lelkész, emlékiratíró. 1671-1674 között a Pápai református Kollégium rektor. 1674-ben a pozsonyi vésztörvényszék gályarabságra ítélte. 1676- ban szabadul meg a rabságból, majd utána egy évig a bázeli egyetemen tanul. Ezt követően hazajött és a pápai kollégium rektora lett. 1688 augusztusától 1693-ig Lepsényben református lelkész. Felesége Farkasdi Dániel lelkipásztor elődjének a lánya, Judit volt. Kocsi Csergő Bálint kezdte el a lepsényi gyülekezetben- szolgálatának megkezdésekor azonnal- a keresztelési, esketési és halálozási matrikula (anyakönyvek) vezetését. Ezeket jelenleg a Pápai Tudományos Gyűjtemények levéltárában őrzik. E mellett felismerte az alkalmat, és el kezdi a templomépítés lelki megalapozását. 1693-ban ismét (immár harmadszor) a pápai kollégium rektori székébe tér vissza. A gályarabok történetét ismertető latin emlékirata 1728-ban jelent meg Utrechtben. Magyar nyelven Bod Péter fordításában: Kősziklára épült ház ostroma (Pest 1860). Ennek alapján készült Moldova György: Negyven prédikátor c. regénye. 2013. augusztus 19-én posztumusz Lepsény Díszpolgára címet adományoz személyének Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő testülete.

Kóczán Sámuel. Lepsényi segédlelkész 1 évig (1840 körül)

Kohn Kati. Lepsényi lakos. Goldberger Miksa felesége. Fia Goldberger Ignácz.

Kolláth János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Koller Erzsébet lásd Lintner Sándorné

Koller Irma. Lepsényi lakos. Foglalkozása magánzó. 1910- ben közjegyzői meghatalmazást és kötelezvényt ír alá Lintner Sándorné Koller Erzsébettel közösen.

Koller János. Lepsényi haszonbérlő. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Koller Pál. Lepsényi lakos. 1848 október-novemberben Veszprém megye helyett Fejér megye sorozza be, de hamarosan megszökik Tácról.

Koma Erzsébet lásd Vörös Józsefné

Komornyk György. Lepsényi birtokos. 1536-1559 között 10 portával rendelkezett Lepsényben.

Komáromi Fehér (Fejér) János, id. Lepésnyi rektor 1678-ban.

Komáromi Ferenc. Lepsényi lelkész 1657-1658 között.

Komáromi Sülye István. Lepsényi lelkész 1700-1707 között.

Koncz Rezső. 1926-ban a Mezőföldi Református Egyházmegyében Lepsényt képviseli, világi személyként. Az egyházmegyei számvevőszék tagja.

Koppstein Vilma lásd Wojtitz Ernőné

Kovács Anna. Lepsényi lakos. Apja Kovács Mihály, anyja Varga Zsuzsanna. Testvére Kovács Mihály (1888.06.17-)

Kovács Géza. Lepsényi vendéglős. 1924- ben a tabi Csonka Zénó közjegyzőnél egy meghatalmazást ír alá.

Kovács István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Kovács Istvánné. Lepsényi lakos. 1891-ben 50 krajcárt adományozott a felsőbb leányiskola javára.

Kovács János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Kovács János (1888.06.17- ) Lepsényi születésű, római katolikus vallású bérkocsi tulajdonos. Anyja leánykori neve Varga Zsuzsanna. Felesége Kovács Anna.  Apja Kovács Mihály. 1907-ben sikkasztás vádjával 40 napi elzárásra ítélték. 1909-ben lopás vádja miatt 15 napi fogház-büntetésre ítélték. 1921-ben és 1922- ben orrgazdaság vádjával 6 havi börtönre ítélték.

Kovács József. Lepsényi rektor 1752-1754 között.

Kovács Lajos (1901.01.25- ) Lepsényi születésű személy Édesanyja neve Horváth Katalin. Római katolikus vallású, bányász. 1919. március 5-én lopás miatt letartóztatják.

Kovács Mihály. Lepsényi lakos. Felesége Varga Zsuszanna. Gyermekei Kovács Anna és Kovács János (1888.06.17-)

Kovács Rozi. Lepsényi lakos, id. Tóth Ádám felesége. Fia: Tóth Mihály (1883- )

Kőmíves Imre (Bodajk 1839 – 1921) színész, színigazgató, költő (Kőmíves Sándor nagyapja). Elemi iskoláit Lepsényben végezte, ahol apja tanító. Az ő társulatánál színész Petőfi. Blaha Lujza számára ő írta a mai napig is ismert „Lekaszálták már a rétet” című dalt, amelyet szinte minden népszínműben énekeltek. Több színművet írt.

Kőmíves János. Tanító. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Körmendi János. Lepsényi rektor 1708-ban, fél évig.

Kőszegi Molnár (Molitoris) Mátyás. Lepsényi lelkész 1654-ben.

Kötél Ferenc (1927.09.02- ) Lepsényi lakos. Édesanyja neve Csuti Margit. 1949. március 10-én, Horváth Sándor enyingi járási főjegyző a megye alispánjától nyomozás elrendelését kéri Kötél Ferenc személyében, aki ismeretlen helyen tartózkodik, mint állításköteles személy.

Kulifai Imre. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től.

Kutasi Bertalan János. Lepsényi rektor 1681-ben. „Szülei tudta nélkül jött, atyja hazavitette”- áll a jegyzőkönyvben.

L-LY

Láczai Szabó József. Református lelkipásztor 1805-től. Korának kiemelkedően tudós papja volt. Utrechtben és Göttingenben végezte egyetemi tanulmányait, utána a pápai kollégium tanára lett. Innét választotta lelkipásztorául a lepsényi gyülekezet 1805-ben. 1808-ban elhagyja Lepsényt és Sárospatakra ment lelkésznek és egyben a gyakorlati teológia tanárának.

Laczi József. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től.

Laj. Somogyi János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Laki Erzse. Lepsényi lakos. Horváth Lajos felesége. Fia Horváth István (1881- )

Látrányi Deső Mihály. Lepsényi rektor 1707-ben.

Látzai Eszter (1805. 10.24- ) Lepsényben született 1805-ben. Apja Látzai Szabó József lepsényi prédikátor, édesanyja Ketskeméti Ersébet.

Látzai Sofia (1808.03.06- ) Lepsényben született 1808-ban. Apja Látzai Szabó József lepsényi prédikátor, édesanyja Ketskeméti Ersébet.

Látzai Szabó József (1764-1828). Lepsényi református lelkész 1805-1807 között. Előtte a Pápai Református Kollégium rektora 1791-1805 között. Viszonylag jól jövedelmezett a lepsényi lelkészi állása. 1806. május 13-án lepsényi prédikátorként mutatta be az Árvák Institutuma- Árvák Intézete elnevezésű tervét.

Látzai Józsefnek jelentős szerepe volt az 1805-ban megindított Prédikátori Tárház kiadásában, melynek 1806-tól társszerkesztője volt. Ez volt az első magyar nyelvű protestáns teológiai folyóirat hazánkban.36 A Prédikátori Tárházzal kapcsolatos tervét Látzai 1806-ban a Hazai Tudósításokban közölte. Sammer Mihály veszprémi könyvnyomtató halála miatt a nyomtatás feladatait a váci tipográfusnak, Mormarosi Gottlieb Antalnak adták át. Évente négy Fogás jelent meg általában egy Darabban (egybekötve). Minden kötetnek 30 krajcár volt a boltbeli ára. A Prédikátori Tárháznak hivatalosan az augusztus 29-i János-napi pesti vásárra kellett megjelennie. Kis János (1770- 1846) nemesdömölki evangélikus lelkész, későbbi szuperintendens 1804- ben írta egy Kazinczyhoz intézett levelében, hogy gyermekeit Látzai József lepsényi prédikátor beoltotta a himlő elleni vakcinával. A himlőoltás ebben az időszakban még teljesen újnak számított Magyarországon és külföldön egyaránt, a Prédikátori Tárház külön foglalkozott ennek népszerűsítésével, felhíva a szülők figyelmét az oltás fontosságára.

Lendvay József (1877.02.15- ). Lepsényi lakos, lakhelye a 44. szám alatti??? 1893-ban 14 hónapra, 1895-ben 2 hónapra, 1896-ban 8 hónapra, 1898-ban 27 hónapra tartóztatták le lopásárt és szökésért. 1920 augusztusában lopás és szökés vádjával újra letartóztatják.

Lenti György. Gazdasági cseléd. 1931- ben balesetet szenved munka közben, mint iparban foglalkozó személy.

Lepsényi Ádám. 1718- ban a Pápai Református Kollégium diákja.

Lepsényi János. 1718- ban a Pápai Református Kollégium diákja.

Lepsényi Pál. 1717- ban a Pápai Református Kollégium diákja.

Lepsényi Sára. 1718- ban a Pápai Református Kollégium diákja. (Classis virginum)

Lintner Sándor. Lepsényi lakos. 1891-ben 80 krajcárt adományozott a felsőbb leányiskola javára.

Lintner Sándorné. Lepsényi lakos. Leánykori neve Koller Erzsébet. Lintner Sándor uradalmi tiszttartó felesége. 1910- ben közjegyzői meghatalmazást és kötelezvényt ír alá.

Lőrinc József ifj. Lepsény, Kőkútpusztai lakos, földbirtokos. 1916-ban Budapesten egy meghatalmazást ír alá közjegyző jelenlétében, amelyben Jaliszinszky Gyula budapesti ügyvédet hatalmaz fel, hogy őt képviselje. 1916- ban vásárolta meg a kőkúti birtokot, és ennek a pénzügyi ügyeire hatalmazta meg az ügyvédet. 1917-ben feleségével, folsenstani Felber Erzsébet Mária Elfrieddel  házassági szerződést kötnek. 1922- ben Róth Zsigmond közjegyzőnél egy meghatalmazást ír alá. 1923-ban egy megállapodást ír alá Hedry Aladár közjegyzőnél

Lőrincze Göde János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Lőrincze János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Lőrincze Rózsa (1873- ). Lepsényi születésű személy. Református vallású cseléd. 1893- ban jogtalan eltulajdonítás miatt 3 napi elzárásra ítélik. 1896-ban, mint hajadont lopás vádjával elítélik hét napra.

Ludvig József. Lepsényi lakos. 1928-ban, mint lepsényi bérautós beindítja vállalkozását. Személyszállítással foglalkozott, többek között a mezőszentgyörgyi lakosokat fuvarozta a Vasútállomásra és a gyógyszertárba.

Ludvig Sándor. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től.

Lukács István. 1881. március 25-től Lepsényben segédlelkész Horváth Mihály lelkész mellett.

Lukács Mihály. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től. 1949- ben lepsényi bíróvá választják.

M

Májer Istvánné. Tanárnő. Lepsényért Emlékplakettel ismerték el munkásságát 2013. augusztus 19-én.

Major Terézia. Lepsényi lakos. Lánya Bakk Lajosné Molnár Mária (1901-).

Majsai József. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Majsay József (1844- ). Lepsényi születésű kocsis. Református vallású. 1879- ben súlyos testi sértés vádjával 4 havi börtönre ítélték.

Márk Lajos. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től. Helyettes bíró 1949-től.

Markó Ignác. A Nemzeti Bizottság tagja 1948- ban.

Márkus György. Lepsényi lelkész 1623-1632 között.

Maszarik Jánosné Szabó Mária. Lepsényi lakos. Lepsényben született, férjezett és 1 gyermek édesanyja. Háztartásbeli. 1892. augusztus 31-én, a 2016. számú curiai ítélet szerint lopás vétsége miatt 6 havi elzárásra ítéltetett. A büntetése 1892. augusztus 31-én kezdődött és 1893. február 28. napjával végződött.

Mátyás Ferenc. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Mátyás István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Mátyás István, N. Lepsényi lakos. 1891-ben 50 krajcárt adományozott a felsőbb leányiskola javára.

Mátyás János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Mátyás János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Mátyás Lajos. Lepsényi segédlelkész 1929-ben.

Mátyás Péter. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Mátyás Róza (1846- ). Lepsényi születésű, református vallású napszámos. 1874-ben lopással megvádolták, de bizonyíték hiányában felmentették.

Mátyás Sz. Lajos. Lepsényi lakos, földműves. 1922-ben, Tabon házassági szerződést köt a kiskorú Szőke Lídiával.

Medgyaszay Gusztáv, dr. Körorvos. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től.

Medgyaszay Vince, ifj. Református lelkipásztor majd mezőföldi püspök, esperes. 1891-ben 1 Forintot adományozott a felsőbb leányiskola számára. 1895. november 1-től látja el feladatait Lepsényben. 1903, 1904-ben iskolakör ügyelő. 1904, 1907, 1908, 1912-ben jegyző. 1904-ben lelkész helyettes. 1908-ban,1912-ben tanácsbíró, a nyugdíjintézet pénztárosa, az egyházmegyei református lelkészi özvegy- árvagyámintézet jegyzője. 1920-tól mezőföldi esperes (1930-ban is). 1930-tól az Egyházlátogató küldöttség, az Időszaki tanács, a Kérvényi bizottság, a Közalapi bizottság, a Lelkészi nyugdíj-intézeti bizottság, a Missziói bizottság, a nyugdíj-bizottság, a Segélyosztó bizottság elnöke, az Egyetemes konvent rendes tagja, lelkészi főjegyző. 1937. június 6-án, a Hősök Emlékmű avatásán tartott ünnepi, megemlékező beszédet.

Méhes Gyula. A Nemzeti Bizottság tagja 1948- ban.

Méry Dezső. A Nemzeti Bizottság tagja 1948- ban.

Mészáros ?. Lepsényi helyettes jegyző 1945-ben.

Mészáros János. Lepsényi tanító 1895, 1901, 1903, 1904-ben. 1891-ben 50 krajcárt adományozott a felsőbb leányiskola javára. 1895-ben az általa vezetett nagyobbik iskola mindkét félévben jó minősítést kapott.

Mészöly János. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től.

Mező Blanka lásd Harmat Lajosné

Mocsai Gergely. Lepsényi rektor 1680-ban.

Molnár Éva (1861- ). Lepsényi születésű személy. református vallású cseléd. Lopás vádjával 1889-ben letartóztatják.

Molnár Ferenc. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Molnár Imre. Lepsényi rektor, tanító 1747-1750 között. Torkos Jakab 1747-ben a következőket írja a rektorról:”Molnár Imre schola mester uram ujj ember, magát jól viseli, predikáll, etc. Rendes fizetése floreni 15, annyi köböl búza az öreggel. A gyermekeket jól tanittya. 3 kila őszi, tavaszi másfél kila vetés, kölesis fél mérczéröl való, didactrum nincsen, lusus egy mércze egy gyermektől, fát adnak 8 kocsival. Perpetua coquiája vagyon”.

Molnár Imre. Lepsényi református egyház segédgondnoka 1878- ban. Székesfehérvárott lakott.

Molnár István. Lepsényi segédlelkész. 1891- ben a lepsényi református gyülekezet 51 forint 50 krajcárt küldött a felsőbb leányiskola részére, melyet az elöljáróság Molnár István segéd lelkész közreműködésével egy felolvasás és szavalattal összekapcsolt táncestélyt rendezett. Ennek érdekét emelte különösen Bakó József humoristicus tárgyú, ügyes szavalata és Molnár István élvezetes fölolvasása.

Molnár István. Nemzeti Bizottság elnöke 1945. augusztus 5-től.

Molnár János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Molnár János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Molnár József. Lepsényi zsellér. 1837 április 30-án és május 11-én Tóth Pál lepsényi zsellérrel közösen próbálják meg elvesztett telkeiket visszaszerezni. vágyuk annyiban teljesül, hogy 8 zsellértársukkal együtt 6 elhagyott telket kapnak használatba robotkötelezettség mellett. 1843-ban azonban az uradalmi tiszt mint művelésre elégteleneket, törvényes jogainál fogva mindnyájukat megfosztotta földjeiktől.

Molnár Pál. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Molnár Szóládi Pál. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Molnár Vince. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től. Református gondnok 15 éven keresztül.

Mosoni Ferenc. Lepsényi rektor 1732-1737 között.

Munkácsi Wrábel Mihály. Lepsényi rektor 1710-ben.

N-NY

N. Szabó Ignácné lásd Szabó Ignácné, N.

Nádasdy Boldizsár, gróf. Lepsényi földesúr 1747- ben.

Nádasdy Ferenc, gróf. Lepsényi földesúr. 1713- ben a falu úrbéri szerződést köt vele. 1719-ben Nádasdy Ferencet tüntetik fel földesúrnak az összeírók. Majorságot hozott létre, az ott épített házban két hálószoba és magtár volt. A jobbágyok a majorságban dolgoztak: 170 pozsonyi köböl búzát vetettek, 3 hosszú fuvart adtak Felsőlendvára és kettőt Veszprémbe (sajtot, búzát vittek). A Szent Györgytől Szent Mihály napig tartó kocsmáltatás ¾ része (6 Ft) az uraságé. A mészárszék után 16 Ft bért fizetett a lakosság. A majorságban 60 marhát és 300 juhot tartottak. A Tengerdi, a Tikacs és a Besnyő hegyeken jó szőlő termett. Az állattenyésztés mellett jelentékeny a méhészet is.

Nádasdy Lipót, gróf. Lepsényi földesúr. 1723-ban Tóth István és fiát Ádámot – 600 Ft lefizetése ellenében – felszabadította az örökös jobbágyság alól.

Nádasdy Pál, gróf. Lepsényi birtokos 1941- ben. 1934-ben tulajdonközösség megszüntetéséről ír alá közjegyző előtt egy jegyzőkönyvet. 1936/37- ben felállít a község egy 40 tagú bizottságot a Hősök Emlékműve létrehozása céljából, melynek Ő az elnöke. 1937. június 6-án részt vesz a Hősök Emlékmű avatásán. Lepsény község határában Berky Miklós alispánnal együtt fogadták az ünnepségre odaérkező József főherceg tábornokot. 1939-ben Joannovits Jenő budapesti közjegyzőnél egy meghatalmazást ír alá. A Lepsényi Hitelszövetkezet tagja.

Nádasdy Tamás, gróf. 1851- ben mint lepsényi birtokost említi Fényes Elek összeírása. Előfizetője volt az 1824-25-ben megjelenő Oeconomie der Landwirtschaft lapnak.

Nádosi Elek (1835-1865). Purgly család rokona.

Nagy Etelka, S. lásd Sassi Nagy Etelka

Nagy Géza (1829 k.-1883. 10.01.) Jegyző. Budapesten hunyt el 1883. október 1-jén. 1829 körül születet Balatonkenesén vagy Dunaföldváron. (Azonban egyik anyakönyvben sem szerepel.) Apja Nagy András császári-királyi huszárkapitány volt, a református vallást követte. 1843-ban került a Pápai Ref. Kollégiumba, ahol 1848 tavaszán joghallgató volt. 1848. június 21-én Veszprémben beállt az ott alakuló 6. honvédzászlóaljhoz. Ez a zászlóalj az év nyarán és őszén a délvidéki szerb felkelők elleni harcokban vett részt, a tavaszi és a nyári hadjárat idején pedig a főhadszíntéren, az I. hadtest kötelékében küzdött. Nagyot, aki 1848. szeptember 20-tól már tiszteletbeli őrmester volt, 1849. június 13-án terjesztették fel a zászlóalj hadnagyává. E rendfokozatban vett részt az augusztus 2-i debreceni ütközetben, ahol megsebesült és az oroszok fogságába esett. Mivel a bokáján kapott seb következtében egyik lábára megsántult, nem sorozták be a császári hadseregbe. Később jegyző lett Lepsényben. 1882-ben az uralkodótól, „a közbiztonság előmozdítása körül tett szolgálatok elismeréséül” az arany érdemkeresztet kapta.  Budapesten hunyt el 1883. október 1-jén.

Nagy János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Nagy Kelemen. 1578- ban 1 jobbágytelekkel rendelkezett. 1581- es összeírás megemlékezik róla, mint helyi lakosról.

Nagy Lajos. Lepsényi lelkész 1892-től. Előtte Simontornyán szolgált. Megválasztása ellen többen is protestáltak. „Nagy Lajos lelkész ur az uj választás alkalmával a jelöltek közül kizáratik. Csapó István és társai a jövő leendő választás alkalmával választói jogaiktól megfosztatnak. Továbbá Csapó István és Nagy Lajos ur 78 frt 34 kr. költségben elmarasztaltatnak. Uj pályázat hirdetésével az esperesi hivatal megbizatik.” Jelen Ítélet ellen a védő Kenessey Gyula ügyvéd ur nyomban tisztelettel fellebbezést jelentett be”.

Nagy László. Lepsényi tanácselnök (1951)

Nagy Szabó Ignácné. Lepsényi lakos. 100 koronás alapítványt hozott létre, melyet 1914-ben a lepsényi református egyház vesz kezelésbe.

Nemeskéri István. Prédikátor Lepsényben, 1643-1649 között.

Németh János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Németh Sándor (1930, 1931, 1932, 1933). Lepsényi segéd lelkész.

Németi Debreceni István. Prédikátor Lepsényben 1676-1687 között.

Nosztori István, Alsó. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Nosztori István, Felső. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Nosztori Pál. Lepsényi lakos. 1723-24-ben az ispán ellen panaszkodik társaival, aki korlátozza az állattartást. „Kénytelenek leszünk elfogynunk” – mondta Tóth Mihállyal és Vitális Istvánnal egyetemben.

Nosztori Péter. Lepsényi lakos. Édesapja Nosztori Mihály. 1794-től a Pápai Református Kollégium tanulója (1798, 1801, )

Novotny. A morva származású Novotny, a Veszprém megyei lepsényi gazdaság bérlője. 1797-ben Braun morva posztógyárossal társulva, gróf Nádasdy Ferenctől 12 évre kiárendálta Lepsény háromnegyed részét. Évenként fizetett érte 12 ezer forintot. Olyan bérlő volt. aki vállalkozói típusú farmer-gazdálkodást próbált folytatni. Gazdaságának ,,fő tárgya” a birkatartás volt. Jármos ökrei számára a felszántott parlag földeken sok muhart termelt. A gyapjú mázsáját 1802-ben szerződés mellett 110—115 forintért adta el egy Braun nevű posztógyárosnak. Asbóth János leírása szerint Novotny lepsényi gazdaságában 1802-ben ,,a cséplő machina mellett dolgoznak hat legények, kik közül az első a kévéket a machinára feladja és feloldja; a második azokat a machinán elteregeti; a harmadik a rostáról lefolyó gabonáról a felezetet elsepri; a negyedik a felezettel kevert gabonát rostálja; az ötödik a szalmát eltakarítja; a hatodik pedig a lovakat hajtja”.1803-ban visszaadja a bérleti jogot a Nádasdyaknak.

A kapáló ekét Novotny lepsényi gazdaságában szép eredménnyel használták a kukorica és burgonya töltésére. Az első kapáló ekéket a bécsi Regensdorfer küldte Magyarországra báró Lilien ercsi és Novotny lepsényi gazdasága számára. „Nevezetes még Novotny Úr gazdaságában egy cséplő machina, mely a gabonát tökéletesen kicsépli és egyszersmind tisztán kirostálja. . . Ló 6 vagyon rendelve a machinához, három és három változtatva dolgoznak annál. Naponként a machina többnyire 50 — 60 köblöt csépel el, ha alább való a gabona, 40 köblöt”. Herceg Batthyány Enyingen (Veszprém m.) egy hosszú, szalmás gabonának való csűrt építtetett s annak közepén két cséplőgépet állíttatott fel. A cséplőgépeket egy Stájerországból való órás csinálta, ugyanaz, aki a lepsényi, polgárdi, hédervári s több más cséplőgépet is készítette. Novotny lepsényi gazdaságában a fő takarmány a lucerna volt, amellyel közel 700 holdat vetettek be, s ezt évenként négyszer-ötször kaszálták. Novotny lepsényi gazdaságában a birkák nemesítésére részint Holicsbóli, részint a morva Geislerntől Hostitzból hozatott minden évben kosokat.

Nyolcas János. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től.

O-Ö

Ónodi György. Lepsényi rektor 1744-1745 között.

Osváth István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Osváth János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Őri Balázs. Rektor Lepsényben 1676-ban.

Őri B. István. Rektor Lepsényben 1676-ban.

P

Pacskó Mihály (1842- ). Lepsényi születésű napszámos. Római katolikus vallású. 1885-ben lopás vádjával elítélik 14 napi fogházbüntetésre.

Paczkó Sándor, dr. Orvos. Tanácstag, majd képviselőtestületi tag, háziorvos. Elődje Sándor Lajos, dr.

Pál János. Segédlelkész. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Palásti Boldizsár. Lepsényi birtokos. Az 1699. június 13-án, Székesfehérvárott készített német nyelvű összeírás szerint Lepsényben 47 fő tartozik a birtokához, akiket az összeírás név szerint is felsorol.

Pap György. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Pap István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Pap István, N. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Pap János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Pap József. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Pap M. János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Pap Samu János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Pápai Nagy József. Lepsényi rektor 1732-ben és 1741-1742 között.

Papp Józsefné szül. Tabi Julianna Erzsébet. Lepsényi lakos. Papp József csendőr tiszthelyettes felesége volt. 1942-ben egy végrendeletet készíttetett Csonka Zénó tabi közjegyzőnél.

Pataki János. Prédikátor Lepsényben 1633-1634 között.

Patay S. András. Református lelkipásztor 1695-1696 között. 1695- ben az ő nevéhez fűződik a református gyülekezet első templomának az építése. A templomot a gyülekezet minden külső segítség nélkül a maga erejéből építette fel.

Paurer. Lepsényi birtokos. 1536-1559 között 2 portával rendelkezett Lepsényben.

Pergel János. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től.

Pesthy Tamás. Lepsényi adózó 1573- ban, 1 telekkel bírt.

Phylep Pál özvegye. Lepsényi birtokos. 1536-1559 között  4 és 1/2 portával rendelkezett Lepsényben.

Pintér György. A Nemzeti Bizottság tagja 1948- ban. Az 1949-es választásokon községi elöljárósági taggá választják.

Pitschmann Károlyné. Született 1872- ben Lepsényben. Leánykori neve Háry Gizella. Háztartásbeli. 1945-ben a választásokon Budapesten, az 1/7 szavazókörben, a Zsolt utcában veszik nyilvántartásba.

Pniber István, N.Lepsényi lakos. 1891-ben 50 krajcárt adományozott a felsőbb leányiskola javára.

Pogácsás Illés. Lepsényi gyógyszerész az 1930-1940-es években. (1944)

Policzer Gizella. Lepsényi lakos, háztartásbeli. 1929-ben házassági szerződést köt Stark László Lipót budapesti művezetővel.

Pongrácz Boldizsár. Lepsényi református segédtanító (1873)

Popper Sámuel. Lepsényi lakos. 1930. július 3-án Sassi Nagy Etelka tanítónőt a VKM úr előtt váddal illeti.

Purgly Ferenc, jószási.(1849-1934). Lepsényi birtokos

Purgly Jósa, jószási (1862-1866.09.04)

Purgly László (1858-1946). Lepsényi birtokos.

Purgly Sándor, id., jószási (1823-1893). Lepsényi birtokos. 1850- ben megvásárolja Kőkúti uradalmat. Végrendeletében 200 Ft-ot hagyományoz, melynek felhasználása a következő volt: 100 forintnak 5% kamatját halálának évfordulati napján valamely jó erkölcsű protestáns gyermeknek adják ki,  a másik 100 forintot pedig szabad rendelkezésre hagyta.

Purgly Sándorné, id., jószási (1823-1904). Született Récsei Békeffy Alojzia.

Purgly Sándor, dr., jószási.(1855.01.18-1925.03.27). Lepsényi birtokos. A gymnasiumnt és jogot Budapesten és Bécsben végezte. A jogi doctorátust megszerezvén, Veszprémmegye szolgálatába lépett. 22 éves korában a megye másod aljegyzője, majd első aljegyzője és t. főjegyzője lett. Mint birtokos a megye közügyeiben élénk részt vesz. A megyei bizottság és a Veszprém városi képviselőtestület tagja. Bács-Kiskun vármegye, Szabadka, Baja, Zombor szabad királyi városok nyugalmazott főispánja. A Lipótrend lovagkereszt és sok más kitüntetés tulajdonosa. Az 1896-iki választások alkalmával szabadelvű programmal képviselővé választatott. Tagja a kérvényi bizottságnak.

Purgly Sándor, ifj. 1886. december 23-án a Veszprém vármegyei bizottság tagjává választották.

Pusztai János. Lepsényi lakos. Felesége Csapó Mária, fia Pusztai Miklós József (1927).

Pusztai Miklós József (1927.06.30- ) Lepsényi lakos. Édesapja Pusztai János, édesanyja Csapó Mária. 1949. március 10-én, Horváth Sándor enyingi járási főjegyző a megye alispánjától nyomozás elrendelését kéri Pusztai Miklós József személyében, aki ismeretlen helyen tartózkodik, mint állításköteles személy.

R

Rába nemzetség. 1851- ben lepsényi földbirtokosok, a falu 1/4 részét birtokolják.

Rádóci György. Lepsényi rektor 1711-ben.

Ráth József, id. (1848- ). Lepsényi születésű péksegéd. Római katolikus vallású. 1898-ban lopás vádjával letartóztatták. 1901-ben orrgazdaság vádja miatt elfogják, 8 hónap börtönbüntetésre ítélik. 1902. január 22-én szabadul.

Rédei József, dr. Lepsényi születésű, izraelita vallású ügyvéd. 1919-ben vádlottként szerepel egy ügyiratban, személyes szabadság megsértése címen.

Réh Dezső  (1892- ). Lepsényi születésű személy. Édesanyja neve Klein Julianna. Izraelita vallású, magánhivatalnok. 1919. március 21- augusztus 31 között vörösőrként tevékenykedett. 1919. augusztus 31 után a Budapesti Királyi Ügyészség büntetőperbe fogja.

Remsey Sándor. A Nemzeti Bizottság tagja 1948- ban.

Rimai János. Lepsényi rektor 1751-ben.

Rosenthal Gyula. Lepsényi lakos. 1891-ben 80 krajcárt adományozott a felsőbb leányiskola javára.

S

Sándor István. Lepsényi földesúr 1688 körül.

Sándor Lajos, dr. Orvos. Elődje Dippold Pál, dr.

Sárospataki János lásd Pataki János, Sárospataki

Sassi Nagy Etelka. Református tanító Lepsényben (1903-ban már) 1939-ig. 1914, 1927, 1929, 1931, 1932, 1933- ban és 1934-ben is kiváló minősítést kap. 1915-ben állami fizetésemelést kap. 1930. július 3-án a lepsényi illetőségű Popper Sámuel a VKM úr előtt megvádolja, de a tanítónő felleblezéssel él. 1931. júliusában a Mezőföldi Egyházkerület a fizetését a VII. osztályba emeli. 1939. augusztus 3-án nyugdíjazási kérelmet ad be a Székesfehérvárott megtartott Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésén.

Schnider János (1873- ). Lepsényi lakos. Pincér. 1892-ben 8 napi fogházra ítélték csalás vétsége miatt. A büntetését 1892. szeptember 12-én kezdte meg és 18-án szabadult.

Schőn Gyuláné Groszmann Emma. Lepsényi lakos. Könyvnyomdász felesége (1919)

Schwarz Ödön. Lepsényi kereskedő. Felesége Haberfeld Riza. 1908-ban házassági szerződést kötnek. A szerződés tartalmazza Haberfeld Riza kiházasítási szereit, tárgyait.

Schwarz Ödönné Haberfeld Riza. Schwarz Ödön felesége. 1908-ban házassági szerződést kötnek férjével. A szerződés tartalmazza Haberfeld Riza kiházasítási szereit, tárgyait.

Schwarczfischer Adalbert. Ferences szerzetes. Lepsényben 1772-1797 és 1800-1804 között szolgált. Átjárt Bosokra (Balatonbozsokra) temetni, esketni. „Keresztel 8 garasért, temet 10 garasért, esküdtet 1 forintért, a stólán kívül is fizetnek lélek búzát és pénzt”.

Schwarczmann Dezső Lőrinc (1861.01.0?- ). Lepsényi születésű személy. Apja Schwarczmann József. Édesanyja Kelemen Petronella. Római katolikus vallású, napszámos. 1916- ban lopás vádjával 14 napi fogházra ítélik.

Schwarzmann Lőrinc (1861- ). Lepsényben született napszámos. Több esetben is büntetve volt. 1915-ben lopással vádolják, de szabadlábra helyezik.

Sebessi Sámuel. Lepsényi rektor, tanító 1745-1746 között.

Sebő István. Lepsényi rektor 1727-ben.

Sebők Somogyi János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Séllyei György. Lepsényi rektor 1679-ben.

Sigmondovich Péter. Nemes. 1581- ben a komáromi vár íródeákja. Felesége atyai és anyai javainak, Seregélyesnek, Csórnak és Lepsénynek a visszaszerzéséért már sokat fáradozott. Az említett községeket Palota várához csatolták. Felesége gyermekkorában Fehérváron török rabságban volt. Birtokjogát tanúkkal tudja igazolni. A kapitány kérte a magyar kamarát: segítsen a keresztény hit ellenségei által otthonából elüldözött deákon, hogy javait visszakaphassa. 1590-ben Belozlawcz-i nemes Sigmondych Péter felesége Lepsyn (másként Wepsyn) birtokrészére tilalmat jelentett be.

Siki Károly (Lepsény 1892 – Lepsény 1919. aug. 16.) 1919-ben a járási direktórium egyik vezetője, az Intéző Bizottság titkára. Augusztus 16-án a fehér különítményesek felakasztották.

Soár Mihály. Lepsényi rektor 1799-ben. Édesapja Soár Ferenc. 1789-től a Pápai Református kollégium tanulója.

Sohár nemzetség. 1851- ben lepsényi földbirtokosok, a falu 1/4 részét birtokolják.

Somodi Miklós. Lepsényi földesúr 1688 körül

Somogyi Imre. Veszprém vármegyében fekvő Lepsény falu lakosa. Testvéreivel, Jánossal és Istvánnal egyetemben, 1716. október 26-án királyi oltalomlevelet kapnak „Arma pro Stephano Kovacs patenter expedit” címmel. Az oltalomlevél a Királyi Könyvekben található meg.

Somogyi István. Veszprém vármegyében fekvő Lepsény falu lakosa. Testvéreivel, Imrével és Jánossal egyetemben, 1716. október 26-án királyi oltalomlevelet kapnak „Arma pro Stephano Kovacs patenter expedit” címmel. Az oltalomlevél a Királyi Könyvekben található meg.

Somogyi István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Somogyi János. Veszprém vármegyében fekvő Lepsény falu lakosa. Testvéreivel, Imrével és Istvánnal egyetemben, 1716. október 26-án királyi oltalomlevelet kapnak „Arma pro Stephano Kovacs patenter expedit” címmel. Az oltalomlevél a Királyi Könyvekben található meg.

Somogyi János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Somogyi János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Somogyi János, idős. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Somogyi József. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Somogyi Péter. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Steinberger Rezső. A lepsényi önkéntes tűzoltók főparancsnoka. 1882. június 2-n Pécsre utazott, s ez alkalommal a tűzoltók tisztelegtek nála Kukorelly Ferencz alparancsnok vezetése alatt, aki emelkedett szavakban vett búcsut a főparancsnoktól. A főparancsnok megköszönvén a szép figyelmet, a tűzoltók kíséretében az állomásra hajtatott. Steinberger 2 hétig marad gyakorlattétel végett Pécsen.

Steinberger Rezső. Lepsényi kereskedő. 1902-ben, mint felperes vagyoni pert indított gróf Festetich Andort szelestei földbirtokos ellen. Sikeresen perelte a grófot.

Steinberger Rudolf. Lepsényi lakos. 1891-ben 50 krajcárt adományozott a felsőbb leányiskola javára.

SZ

Szabó Dezső. Lepsényi segédlelkész 1934-től.

Szabó Elemér. Lepsényi tanító. A kisebbik református iskolában oktatott. 1895-ben, mind a két félévben működése jó osztályzatot kapott az Egyházmegyétől.

Szabó Ferenc. Lepsényi lakos, református vallású. 1891-ben 1 Forintot adományozott a felsőbb leányiskola javára.

Szabó Gyula. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től. Az 1949-es választásokon községi elöljárósági taggá választják.

Szabó Ignácné, N. A református iskolai alapot hoz létre, mely 1915 július 29-én 100 korona tőkével rendelkezett.

Szabó Imre. Lepsényi segédlelkész. 1927-ben bocsátották el az egyházi szolgálatából.

Szabó István, öreg (1839). Féltelkes lepsényi földműves. 1839- ben a lepsényi jegyző belső fundusának a megnagyobbítása végett Vitáris Tóth Istvánnal perre mennek, mert az ő földterületéből szándékozták pótolni Vitáris Tóth Istvánt. A perirat szerint „Szabó István „több mint 70—80 esztendőktől bírt házi fundusát kisebbíteni vonakodik”. Maguk mögött tudhatják szinte az egész falu népét: folyamodásukat rajtuk kívül 62-en írták alá. Mindkét sérelem eredetét 1839-ből, az összesítési és legelőelkülönözési per kezdetétől veszi, melynek folytán a jegyző házhelyének nagyobbítására az 1844. március 7-én tartott úriszéken hoznak ítéletet, ” amelyet aztán a megyei törvényszék és a helytartótanács is jóváhagy. Megbecsült épületének árát Vitáris 1847 májusában kapja meg, s a kijelölt házhelyen rögtön hozzá is lát új házának felépítéséhez, de az építkezést a dologidő eljöttével a következő évre halasztja. Ebben a helyzetben találják Vitárist és Szabót az áprilisi törvények. Mindketten saját szempontjukból értékelik a változásokat. Szabó István „azt mondván, hogy most szabad világ van, ö nem engedi meg, hogy Vitáris Tóth István a kijelölt fundusára építsen, hanem ha építeni akar, építsen oda, ahol most van”. Vitáris maga is hasonlóképpen gondolkodott és április 27-re, az elöljáróság tilalmát semmibe véve minden kövét a jegyzői lak fundusára, saját régi házhelyére hordta, s kijelentette: „ . . . az ő fundusával senki sem parancsol, s az építkezést már elkezdeni akarván.”

Huszár Pongrác szolgabíró május 3-án az ügy barátságos elintézésére megjelent, de amikor az érintetteket maga elé hívatta, azok a helység bírójával azt üzenték, hogy „vélem semmi dolguk, ha nekem van velük valami bajom, menjek helyükbe”. Másodszorra már megyei katona segítségével rendelte maga elé őket, de szigorú feddés után sem voltak hajlandók megegyezni, sőt kinyilatkoztatták, hogy „az e tárgyban hozott ítélet csupa hamisság és erőszak, azt ők semmi esetre meg nem állják, hanem egyenest Budára mennek bajuk orvoslása végett, s ha a kivánt igazságot itt sem jól nyerik ki, akkor egyenest a felség elejbe folyamodnak”. Komolyabb ellenállásra azonban ezután már gondolni sem mernek. Huszár Pongrác szolgabíró június 2-án azt jelenti a megyei bizottmánynak, hogy mielőtt az úriszéki ítéletet végrehajthatta volna, a felek az ügyet maguk közt már elintézték.

Szabó István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Szabó István (1844- ). Lepésnyi születésű kovácsmester. 1884-ben bírói zártörést követően sikkasztás vádjával ítélik el egy nap fogházra.

Szabó István. 1956. október 30-án Lepsényt képviselte Illikamann Rezsővel közösen Enyingen, a Járási Tanács épületében, a Járási Nemzeti Bizottság megalakulásánál.

Szabó Istvánné. Született Vaczkor Rozália. Lepsény, Mártírok utca 14 szám alatt lakott. A Fő utcai református Iskolában dolgozott takarítónőként. Vági Ilona nagymamája.

Szabó János. Lepsényi földbirtokos. 1886. július 25-én ismeretlen okból leégett a búza asztaga. A termény nem volt biztosítva.

Szabó József. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Szabó József. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Szabó József ( -1945). Lepsényi presbiterium tagja. 1945-ben, a lepsényi harcokban életét veszti.

Szabó Kálmán. Lepsényi segédlelkész 1888. március 15-től.

Szabó Margit. Református tanítónő 1941-ben, 1944- ben. A gyülekezet énekkarát vezette. 1944. december 3-án, az istentisztelet után elmenekül a megjelent német páncélosoktól és a frontvonal harcaitól rettegve.

Szabó Pál. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Szabó Sándor. Lepsényi lakos. 1886. július 25-én búza asztaga égett le egy tűzesetben. A tűz okát nem sikerült kinyomozni.

Szakács Ilona. Nemes. 1634- ben két jobbágytelket a hozzá tartozó szántókkal, Tóth Mihály, István, Péter és János nemeseknek 225 magyar Ft örökáron eladja.

Szalai Ferencné Molnár Anna. Lepsényi lakos. 1969. június 22-én felkereste Paulovics Géza népdalgyűjtő, és felénekelte neki  Szép lepsényi lányok Isten veletek, Utca utca sáros utca a lepsényi utca népdalokat.

Szalai János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Szalay Károly. Lepsényi tanító 1892-től.

Szalay Mihály, nemes. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Szalay Pál. Lepésnyi lakos 1581- ben.

Szántó István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Szászi József. Lepsényi prédikátor 1803-tól.

Szecsődi Pál. Lepsényi rektor 1682-1696 között.

Szederkényi György. Nemes. Református oskolamester.  1775-ben Pápán a református Kollégiumban tanul, mint a lepsényi oskolamester fia. 1780- ban évi 20 Ft-ot, búzát, fát, sót, húst, bort, gyertyát, kenderföldet, kertet, szénát, stólát, gyermekenként 1 mérce zabot, 1 csirkét és fűtőpénzt kapott.

Szeli Sámuel. Lepsényi lelkész 1696-1698 között.

Szénási Gergely. Lepsényi rektor 1741-1742 között.

Szente János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Szente László ( -1945). A lepsényi presbitérium tagja. 1945-ben, a lepsényi harcokban életét veszti.

Szente Lászlóné. 1975- ben, a református Templom Úrasztala dobogójára való szőnyegre 300 Ft-t adományozott.

Szente Péter. Lepsényi lakos. 1886. december 15-én árverésre került a lepsényi szőlőhegyen lévő birtoka

Szente Sándor. Lepsényi református egyházközség gondnoka 1907/1908-s tanévben.

Szentmiklósi Benedek. Lepsényi lelkész 1658?-1676 között

Szenyéri Éva (1871) Fia Varga József (1871.01.04)

Szigethy János. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től. A Nemzeti Bizottság tagja 1948- ban.

Szikszai Nagy Sámuel. 1771-1777? között Lepsényben rektor.

Szikszay Zsófia (- 1892. január 12.) Németh Mihály, lepsényi református lelkész felesége.

Sziládi Gondán János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Sziládi István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Sziládi Pál. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Sziládi Pál. A Nemzeti Bizottság tagja 1948- ban.

Sziládi Pálné. Az 1949-es választásokon községi elöljárósági taggá választják.

Szilágyi István. Lepsényi rektor 1709-ben.

Szilassi Sándor (Lepsény 1891–). A nagy októberi szocialista forradalomban és a polgárháborúban való részvételéért emlékéremmel kitüntetve.959- ben feleségével közösen  2 ezüst úrvacsorakelyhet adományozott a Református Templomnak, mivel az eredeti két kehely a II. világháború folyamán eltűnt.

Szirbek Sándor. Lepésnyi lakos, Jókai utca 20. szám alatt. Kőművessegéd. 1914-ben a balatonfőkajári egyház a helyi lelkészlak átalakítására, takarék magtár építésére kéri fel. 1934-ben egy ügyvédi meghatalmazáson szerepel az aláírása.

Szokó István. Lepsényi lakos. 1891-ben 50 krajcárt adományozott a felsőbb leányiskola javára.

Szoládi István. Lepsényi lakos. 1891-ben 20 krajcárt adományozott a felsőbb leányiskola javára.

Szoládi M. István (1887.03.03-)

Lepsényi lakos. Lepsényben született 1887. 03.03-án. Édesanyja Laczi Lídia. Cipészsegéd. Hadkötelezettség alól fel volt mentve. 1910. december 28- án sikkasztás vétsége miatt járásbírósági ítélettel 8 napi fogházra ítélték. A büntetés 1911. január 10-én kezdődött és 1911. január 18-án fejeződött be. A sikkasztott összeg behajthatatlan.

Szóládi István. A Nemzeti Bizottság tagja 1948- ban.

Szóládi József. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től.

Szóládi Mihály. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Szóládi Sándor. Lepsényi református egyház gondnoka (1930). Az 1929., 1930. augusztusi Mezőföldi Református Egyházmegyei Közgyűlésen képviseli Lepsényt.

Szőgyéni Sámuel. Lepsényi rektor 1696-ban.

Szőke Lídia. Tabi születésű személy. 1909-ben házassági szerződést köt leendő férjével, a lepsényi Mátyás Sz. Istvánnal. Mivel kiskorú ekkor, így helyette édesapja Szőke József jár el.

Szűcs Dániel (1808- ) Lepsényi lakos. Apja Szűcs István, lepsényi oskolamester. 1832, 1838-ban a Pápai Református Kollégium tanulója; VI. éves hallgaató.

Szűcs György. A Nemzeti Bizottság tagja 1948- ban.

Szűcs István. Lepsényi oskolamester (1832,). Fia Szűcs Dániel (1808-)

Szűcs Jánosné (-1959.07.18.). Lepsényi lakos. leánykori neve Kiss Gizella. Háztartásbeli. Lakhelye: Lepsény-Temetősor.

T-TY

Tabi Julianna Erzsébet lásd Papp Józsefné

Takács B. György. Lepsényi rektor 1681-ben.

Takács István. Lepsényi lakos. Felesége Durecz Terézia, fia Takács István (1928)

Takács István (1928- ). Lepsényi lakos. 1949. március 10-én, Horváth Sándor enyingi járási főjegyző a megye alispánjától nyomozás elrendelését kéri Takács István személyében, aki ismeretlen helyen tartózkodik, mint állításköteles személy.

Takácsi György. Református lelkész 1741-1771 között.

Tanító Júlia. Lepsényi lakos. Fia Fekete István (1872)

Tési János. Lepsényi rektor 1700-1701 között.

Thakaró Péter. Lepsényi adózó 1573- ban, 1 telekkel bírt.

Thegy György. Lepsényi adózó 1573- ban, 1 telekkel bírt.

Thompor Kelemen. Lepsényi adózó 1573- ban, 1 telekkel bírt.

Thury Benedek. Lepsényi földbirtokos. 15811- ben a lepsényi területek 1/3-val rendelkezett.

Tokaji Péter. Lepsényi rektor 1702-ben.

Tordai Szekeres Sámuel. Lepsényi rektor 1708-ban. Gyalázatos életmódot folytat, ezért kidobják.

Torma József. Esperes. A Lepsényi Katolikus Templomban tartott misét 1937. június 6-án, a Hősök Emlékmű avatása kapcsán.

Tóth Ádám. Gróf Nádasdy Lipót 1723-ban őt és apját, Istvánt – 600 Ft lefizetése ellenében – felszabadította az örökös jobbágyság alól.

Tóth Ádám, id. Lepsényi lakos. Felesége Kovács Rozi, fia Tóth Mihály (1883- )

Tóth F. István. Lepsényi bíró. 1886. szeptember 6. Törvényhatósági gyűlés Veszprémben. 36. napirendi pontként tárgyalták Tóth F. István, lepsényi bíró kérvényét az 1875-1876. évi számadások tekintetében.

Tóth György. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től.

Tóth Gyula, F. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től. Pénztárnoki megbízást kap. A Nemzeti Bizottság tagja 1948- ban. 1949-es választásokon pénztárnokká választják meg.

Tóth Gy. István. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től. Bíró.

Tóth Gy. János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Tóth Gy. János. 1901-ben a Lepsényi református Egyházközség gondnoka.

Tóth Imre. Lepsényi lakos. 1945. július 10-én a németországi pockingi hadifogolytáborban volt a 61-s barakkban a szintén lepsényi Tóth Istvánnal. Erről Benkő Lajos hadnagy készített napló bejegyzést.

Tóth István. 1634- ben nemes Szakács Ilona lepsényi földbirtokostól két jobbágytelket a hozzá tartozó szántókkal megveszi testvéreivel: Mihállyal, Péterrel és Jánossal 225 magyar Ft örökáron.

Tóth István. Gróf Nádasdy Lipót 1723-ban őt és fiát Ádámot – 600 Ft lefizetése ellenében – felszabadította az örökös jobbágyság alól.

Tóth István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Tóth István. Lepsényi segédtanító 1880-ban.

Tóth István, Alsó. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Tóth István. Lepsényi lakos. 1945. július 10-én a németországi pockingi hadifogolytáborban volt a 61-s barakkban a szintén lepsényi Tury Istvánnal. Erről Benkő Lajos hadnagy készített napló bejegyzést.

Tóth János, Felső. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Tóth János. 1634- ben nemes Szakács Ilona lepsényi földbirtokostól két jobbágytelket a hozzá tartozó szántókkal megveszi testvéreivel: Istvánnal, Péterrel és Mihállyal 225 magyar Ft örökáron.

Tóth János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Tóth János. A lepsényi református egyházközség gondnoka 1941-ben.

Tóth János, N. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től.

Tót(h) József. lepsényi lakos, földműves. Fia Tóth József (1824- )

Tót(h) József (1824- ) Lepésnyi lakos. Apja Tóth József földműves. 1839-ben a Pápai Református Kollégium nyelvészeti osztályának 3. évfolyamos kitűnő tanulója. 1842-ben a IV. vagy nyelvészeti iskola (osztály) kitűnő tanulója. 1843-ban az V. vagy Szónokiskola kitűnő tanulója. 1845-ben a tértani s hozzákapcsolt tudományok hallgatója, a francia nyelv 1. osztályos tanulója. 1847-ben a felsőbb tudományok szak hallgatója a „‘3 nyelvészeti iskola” kitűnő tanulója.

Tóth József. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Tóth József, R. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Tóth Károly. Lepsényi segédlelkész 1878. május 6/7- től 1879. augusztus 10-ig.

Tóth Mihály. 1634- ben nemes Szakács Ilona lepsényi földbirtokostól két jobbágytelket a hozzá tartozó szántókkal megveszi testvéreivel: Istvánnal, Péterrel és Jánossal 225 magyar Ft örökáron.

Tóth Mihály. Lepsényi lakos. 1723-24-ben az ispán ellen panaszkodik társaival, aki korlátozza az állattartást. „Kénytelenek leszünk elfogynunk” – mondta Nosztori Pállal és Vitális Istvánnal egyetemben.

Tóth Mihály. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Tóth Mihály. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Tóth Mihály (1883- ). Lepsényi lakos. Szülei: Tóth Ádám és Kovács Rozi. 1904-ben hadköteles nyilvántartásba kerül.

Tóth P. János (1941). A lepsényi református egyházközség presbitere. 1941. augusztus 6-án Lepsényt képviselte Székesfehérvárott, a Mezőföldi Református Egyházmegye évi rendes közgyűlésén.

Tóth Pál. Lepsényi zsellér. 1837 április 30-án és május 11-én Molnár József lepsényi zsellérrel közösen próbálják meg elvesztett telkeiket visszaszerezni. vágyuk annyiban teljesül, hogy 8 zsellértársukkal együtt 6 elhagyott telket kapnak használatba robotkötelezettség mellett. 1843-ban azonban az uradalmi tiszt mint művelésre elégteleneket, törvényes jogainál fogva mindnyájukat megfosztotta földjeiktől.

Tóth Pál. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Tóth Pál. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Tóth Pál, ifj. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Tóth Péter. 1634- ben nemes Szakács Ilona lepsényi földbirtokostól két jobbágytelket a hozzá tartozó szántókkal megveszi testvéreivel: Istvánnal, Mihállyal és Jánossal 225 magyar Ft örökáron.

Tóth Péter. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Tóth Vincéné. Tanítónő. Munkásságáért 2013. augusztus 19-én Lepsény Díszpolgára címet kapta.

Török János (1870.05.26- ). Lepsényi lakos. Édesanyja: Czeczei Erzsébet. Római katolikus vallású, üzleti szolga foglalkozású. 1906. június 15-19. között sikkasztás vádjával 5 nap fogházra ítélték.

Turi Farkas. Lepsényi földbirtokos 1573- ban.

Túri Péter. Lepsényi rektor 1754-1762 között.

Tury István. Lepsényi lakos. 1945. július 10-én a németországi pockingi hadifogolytáborban volt a 61-s barakkban a szintén lepsényi Tóth Istvánnal. Erről Benkő Lajos hadnagy készített napló bejegyzést.

U-Ü

Újlaky István. Lepésnyi lakos 1581- ben.

Ungár Sámuel. Lepsényi lakos. 1891-ben 30 krajcárt adományozott a felsőbb leányiskola javára.

V

Váci István. Lepsényi rektor 1745-ben.

Váci Katona Mihály. Lepsényi lelkész 1707-1727 között.

Vaczkor Rozália. Férje Szabó István. A Mártírok utca 14 szám alatt lakott. A Fő utcai Református Iskola takarítónője volt. Vági Ilona nagymamája.

Vajna István. Lepsényi rektor 1745-ben.

Vallenstein Herman. Lepsényi orvos. Fejér megye vezetése minden további nélkül büntető törvényszék elé állítja 1848. október 4-én, amiért a sebesült nemzetőrök sebeinek bekötözését megtagadta, s a bizottmány előtt külön felszólításra sem jelent meg.

Ványi Gábor (Lepsény 1930 – Budapest 1953). Légoltalmi őrmester, a szocialista társadalom védelmében életét vesztette.

Váraljai Simon István. Lepsényi rektor 1726-ban.

Varga István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Varga János (1898. 12. 20- ). Lepsényi születésű személy. Édesanyja Laczi Zsófia. Református vallású gépkezelő. 1923-ban lopás vádjával őrizetbe veszik. 3 év fegyház büntetést kap.

Varga Jánosné. Született Vörös Julianna. Férje Varga János ácssegéd. Lepsény, Fő ut 126. szám alatt lakott. 1928. május 19-én Zámor Jenő közjegyzőnél egy 1000 Pengőről szóló Takarékpénztári betétkönyvet helyezett letétbe.

Varga József (1871.01.04- ). Édesanyja Szenyéri Éva. Református vallású géplakatos. Becsületsértésért 1908-ban 1 napi fogházbüntetésre ítélték.

Varga József. Lepsényi segédlelkész 1926-tól. A lepsényi presbitérium 18 jelölt közül választotta ki. 1927-ben kiváló minősítést kapott. 1932- ben jeles minősítést kap. 1941-ben az egyházmegye jegyzője.

Varga Sándor (1895.09.21.- ) Anyja neve Laczi Zsófia. Lepsényi születésű református vallású napszámos. 1923-ban lopás vétsége miatt 3 év 6 hónap fogház büntetést kap.

Varga Zsuzsa lásd Katona Józsefné Varga Zsuzsa

Varga Zsuzsanna. Lepsényi lakos. Fia Kovács János (született 1888.06.17)

Vargha József. Református tanító az 1940-es években (már 1930-ban is tanított, 1941). 1929, 1931,1933, 1934- ben jeles minősítést kap. 1941-ben a tanítótestület jegyzője.

Vargha Kálmán (1908. június 26- ). Református lelkész. Kálozon született 1908. június 26-án ősi nemesi családból. édesapja görzsönyi Vargha Kálmán kálozi református lelkész, majd mezőföldi esperes, édesanyja felsőörsi Osvald Vilma volt. A gimnáziumot is, teológiai tanulmányait is Pápán, az ősi kollégiumban végezte olyan eredménnyel, hogy utána ösztöndíjjal tanulhatott tovább a Kálvinnak egykor menedéket adó városban, Strasbourgban, a tudományegyetem protestáns teológiai fakultásán. Francia nyelvismerettel és gazdag teológiai tudással érkezett haza, hogy a legnagyobb dunántúli gyülekezetben, Székesfehérvárott megkezdje vallásoktató lelkészi szolgálatát. Rövid ideig végezte az oktatást, mert a kiválóan képzett fiatal lelkészt meghívta lelkipásztorául a Somogy megyei Hetes református gyülekezete. Itt két év alatt a kicsiny gyülekezet megépített egy új parókiát, majd a következő évben a 350 lelkes gyülekezetből mintegy 200-an vettek részt az istentiszteleten, a 30 iskolás gyermeken kívül. csak nagy lelki vívódások után tudta rászánni magát arra, hogy az utolsó pillanatban, a pályázati határidő lejárta előtt három nappal elküldje pályázatát a Medgyasszay Vince püspökké választásával megüresedett lepsényi lelkipásztori állásra.A lepsényi gyülekezet a 20 jelentkező közül őt választotta ki. 1928- tól lepsényi segédlelkész. Lepsényi szolgálata idején kötött házasságot az ugyancsak ősi nemesi családból származó Eötvös Jolánnal, akinek édesapja Eötvös Sándor, a szomszédos mezőszentgyörgyi gyülekezet lelkipásztora és a mezőföldi egyházmegye esperese volt. Három lányuk született: Márta, Ella. 1935.szeptember 29-én iktatják be a lepsényi gyülekezetbe. Ezt követően, az év folyamán Vinczellér István és Kálmán István presbiterekkel közösen felkeresik a lepsényi gyülekezet családjait. 1936- ban megválasztják a Polgári Olvasó és gazdakör elnökévé. 1936- ban egy 40 tagú bizottság alakul a Hősök Emlékmű felállítása alkalmára. Vargha Kálmán érdeme, hogy a szobor nem a falu külterületén, hanem a jelenlegi helyén, a Fő utcán került felállításra. 1937. június 6-án a Református templomban tartott istentiszteletet a Hősök Emlékmű avatása kapcsán. Egyik fő kezdeményezője a Hangya Fogyasztási és értékesítő Szövetkezet létrehozásának. Tagja volt a háború előtti képviselő-testületnek. 1944. december 3-án, vasárnap fél tizenegykor istentisztelet tart a templomban, miközben a templom mellett és Lepsény utcáin már német páncélosok cirkálnak. Öten jelentek meg az istentiszteleten. Ezt követően Pápára menekül a családjával együtt. 1945 tavaszán, a front elvonulása után a helyreállított iskolában tartja az első istentiszteletet. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től. 1947 tavaszán fogadja a községen átutazó Tildy Zoltán köztársasági elnököt, akinek bemutatja a lebombázott templomot. 1948 október 25-én elkezdődik a templom felújítási munkálatai, a tornyok helyreállítása. A pénz előteremtésére lelkészi levéllel a kezében keresi fel presbiter társaival a gyülekezet tagjait, hogy anyagi támogatást kérjen. 1949. február 22-én egy felhívást tesz közzé, melyben a lepsényiek segítségét kéri a lebombázott református templom újjáépítésére. 1955-ben újabb gyűjtést szervez a háborúban leégett harmónium cseréjére. A 20. 000,- Ft értékű orgonaharmóniumot ünnepélyes istentiszteleten szenteli fel Szabó Sándor fülei lelkésszel, esperessel közösen. helyrehozatja a református iskolát, és lakhatóvá tette a tanítói lakásokat, valamint helyreállíttatta templom előtti szétbombázott kőkerítést. 1984. április 29-én búcsúzik el a lepsényi gyülekezettől. Lepsényi szolgálata alatt 796 keresztelést, 527 esketést és 806 temetést tartott.

Vargha Kálmánné. Született Eötvös Jolán. Édesapja Eötvös Sándor, a mezőszentgyörgyi református gyülekezet lelkipásztora, édesanyja Bobrovonczky Mária volt. Férje: Vargha Kálmán lepsényi református lelkipásztor. Három lányuk született. Okleveles kántorként szolgált az istentiszteleteken és vezette a gyülekezet vegyes énekkarát. Pedagógusként a szomszédos Polgárdi általános iskolájában tanított, ahová naponként kellett átjárnia.

Várszegi Béla. 1959. január 1-én ókalocsai népművészeti terítőt ajándékozott feleségével közösen a Református Templomnak.

Vendel György. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től.

Vépi Imre. lelkész, prédikátor Lepsényben 1622-ben.

Verch István. Lepésnyi lakos 1581- ben.

Világh Imre. Lepsényi adózó 1573- ban, 1 telekkel bírt.

Vincze Sándor. Lepsényi lakos. 1891-ben 50 krajcárt adományozott a felsőbb leányiskola javára.

Vinczellér István. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Vinczellér István. Presbiter Vargha Kálmán lelkipásztorsága alatt, 1935-ben. Társával Kálmán Istvánnal közösen kísérték Vargha Kálmánt, amikor esténként 3-4 lepsényi családot felkeresett.

Vinczellér Péter. A lepsényi református egyház világi képviselője. Részt vett 1894. augusztus 8-9-én, Székesfehérvárott megrendezett Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésén.

Vitális István. Lepsényi lakos. 1723-24-ben az ispán ellen panaszkodik társaival, aki korlátozza az állattartást. „Kénytelenek leszünk elfogynunk” – mondta Tóth Mihály és Nosztori Pállal egyetemben.

Vitáris Ferenc. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Vitáris Tóth István (1839). Lepsényi földműves. 1839-ben földbirtok perre megy a helyi jegyzővel, mert a jegyző belső fundusának megnagyobbítására Vitáris Tóth István házhelyét az elöljárók a becsár lefizetése után akarják elfoglalni. Elvett házhelyét öreg Szabó István félhelyes gazda házhelyéből szándékoznak pótolni. A két lakos úgy érezte, hogy a jegyzői lakot az ,,ő kijátszásukra” nagyobbítják meg és az alispánhoz fordul panaszával. Vitáris, aki ,,ösrül több századok óta” bírta, nem akart megválni belső fundusától, kivált azután, hogy annak védelmezéséért a testi büntetést is elszenvedte. Szabó István „több mint 70—80 esztendőktől bírt házi fundusát kisebbíteni vonakodik”. Maguk mögött tudhatják szinte az egész falu népét: folyamodásukat rajtuk kívül 62-en írták alá. Mindkét sérelem eredetét 1839-ből, az összesítési és legelőelkülönözési per kezdetétől veszi, melynek folytán a jegyző házhelyének nagyobbítására az 1844. március 7-én tartott úriszéken hoznak ítéletet, 3 ” amelyet aztán a megyei törvényszék és a helytartótanács is jóváhagy. Megbecsült épületének árát Vitáris 1847 májusában kapja meg, s a kijelölt házhelyen rögtön hozzá is lát új házának felépítéséhez, de az építkezést a dologidő eljöttével a következő évre halasztja. Ebben a helyzetben találják Vitárist és Szabót az áprilisi törvények. Mindketten saját szempontjukból értékelik a változásokat. Szabó István „azt mondván, hogy most szabad világ van, ö nem engedi meg, hogy Vitáris Tóth István a kijelölt fundusára építsen, hanem ha építeni akar, építsen oda, ahol most van”.

Vitáris maga is hasonlóképpen gondolkodott és április 27-re, az elöljáróság tilalmát semmibe véve minden kövét a jegyzői lak fundusára, saját régi házhelyére hordta, s kijelentette: „ . . . az ő fundusával senki sem parancsol, s az építkezést már elkezdeni akarván.” Huszár Pongrác szolgabíró május 3-án az ügy barátságos elintézésére megjelent, de amikor az érintetteket maga elé hívatta, azok a helység bírójával azt üzenték, hogy „vélem semmi dolguk, ha nekem van velük valami bajom, menjek helyükbe”. Másodszorra már megyei katona segítségével rendelte maga elé őket, de szigorú feddés után sem voltak hajlandók megegyezni, sőt kinyilatkoztatták, hogy „az e tárgyban hozott ítélet csupa hamisság és erőszak, azt ők semmi esetre meg nem állják, hanem egyenest Budára mennek bajuk orvoslása végett, s ha a kivánt igazságot itt sem jól nyerik ki, akkor egyenest a felség elejbe folyamodnak”. Komolyabb ellenállásra azonban ezután már gondolni sem mernek. Huszár Pongrác szolgabíró június 2-án azt jelenti a megyei bizottmánynak, hogy mielőtt az úriszéki ítéletet végrehajthatta volna, a felek az ügyet maguk közt már elintézték.

Vitáris Tóth János. Nemzetőr, 1848. májusában írták össze 122 társával együtt.

Vörös József. Lepsényi lakos, földműves. 1922-ben, feleségével közösen, közjegyző előtt 57000 Korona értékben eladják pesti ingatlanjukat. Felesége Vörös Józsefné Koma Erzsébet.

Vörös Józsefné. Született Koma Erzsébet. Lepsényi lakos, földműves. 1922-ben, férjével közösen, közjegyző előtt 57000 Korona értékben eladják pesti ingatlanjukat.

Vörös Julianna lásd Varga Jánosné

Vörös László. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től. A Nemzeti Bizottság tagja 1948- ban.

W

Walyak István. 1578- ban 1 jobbágytelekkel rendelkezett

Weores János. Lepsényi bíró. 1578- ban 1 jobbágytelekkel rendelkezett.

Wittmann István (1882- ). Lepsényi lakos. Anyja Eichner (Aygner) Teréz. Római katolikus vallású. Vendéglői pincér. 1901. augusztus 9-én lopás miatt letartóztatják.

Wojtitz Ernőné (1874. 01. 31.- ). Született Koppstein Vilma Lepsényben. 1945-ben felveszik a választói névjegyzékbe, Budapesten az I/3 szavazókörbe. Ekkor már nyugdíjas.

Z-ZS

Zamody Miklós. Lepsényi földesúr 1688 körül

Zeke Zsuzsanna. Bilkei T. (Ty.) János lepsényi lelkész (1739-1741) felesége.

Zekeres Benedek. Lepsényi adózó 1573- ban, 1 telekkel bírt.

Zichy Ferenc, gróf. Lepsényi földbirtokos. 1536-1559 között Lepsényben 18 portája volt.

Zichy István, gróf. 1650- ben királyi adományul kapja Lepsény egy részét.

Zöld István, osztopáni. Lepsényi földesúr. 1488- ban lepsényi jobbágyai 7 Ft rovásadót fizettek. 7 adóköteles porta felett rendelkezett.

Zsiga Pál. Képviselő-testületi tag 1945. augusztus 5-től.