A Lepsényi Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár állományának Trianonnal kapcsolatos dokumentumai
Trianon (Nemzet és emlékezet sorozat)
A Nemzet és Emlékezet sorozat következő darabjaként megjelenő kötet a történelmi Magyarország fölbomlása, a trianoni békeszerződés megalkotása, valamint politikai és szellemi utóélete dokumentumainak gazdag gyűjteménye. Az egykori források mellett a szakirodalom jellegadó műveinek több évtizedre visszatekintő válogatása, valamint a békeszerződés és a békerevízió kérdéseivel foglalkozó roppant tömegű ideológiai-publicisztikai termés legfontosabb és legtanulságosabb szemelvényei kapnak helyet benne. Végül széles körű annotált bibliográfia tekinti át a témakör forrásanyagát és a kapcsolódó történeti visszaemlékezéseket, valamint az utóbbi években rendkívül megszaporodott és differenciált szempontokat megjelenítő szakirodalmi munkákat.
Részlet a könyvből: „ A békeszerződés területi előírásainak durvasága abban áll, hogy arányaiban szokatlanul nagy területeket csatoltak el Magyarországtól. Trianonban Magyarország nem egyszerűen tartományokat veszített el, mint például Oroszország a krími háborúban, Franciaország 1871-ben vagy a Török Birodalom a XIX. század közepétől folyamatosan. Magyarországot valóban „feldarabolták”, illetve „megcsonkították”- írja Romsics Ignác.
Romsics Ignác: Erdély elvesztése
Az első világháborút követő hónapokban Közép- és Kelet-Európa politikai térképe gyökeresen átalakult. Az átalakulás egyik legfontosabb eleme az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és a történelmi Magyarország darabokra hullása-szaggatása volt. A történeti Erdély, valamint a Bánság középső és keleti fele, továbbá az ún. Részek vagy Partium – együttesen 103 ezer négyzetkilométer 5,2 millió lakossal – az új román állam részévé vált. Az 1918 őszétől 1920. június 4-ig tartó folyamatnak több fontos állomása volt. A történelmi háttér felfestése után Romsics Ignác ezeket mutatja be – széles körű hazai és külföldi forrásbázisra támaszkodva. Részletesen foglalkozik az 1918. őszi sikertelen megbékélési kísérletekkel, majd Erdély román megszállásával, valamint az 1918. decemberi 1-jei gyulafehérvári román „nemzetgyűléssel” és ennek következményeivel, továbbá az új helyzetet szentesítő trianoni békeszerződés megalkotásának körülményeivel. A térképekkel gazdagon illusztrált kötet zárófejezete a két világháború közötti és alatti helyzetet, valamint az 1947-es párizsi békeszerződéshez vezető utat ismerteti.
Trianon arcai: Naplók, visszaemlékezések, levelek
Trianon – második Mohács. Így látta a korabeli magyar közvélemény az 1920. június 4-én aláírt magyar békeszerződést. E kötet korabeli naplókon, visszaemlékezéseken és más személyes jellegű, többségükben eddig kiadatlan történelmi forrásokon keresztül mutatja be az első világháború befejezését követő impériumváltások hatásait. A történelmi Magyarország legkülönbözőbb pontjairól arisztokraták és kisemberek, nők és férfiak, felnőttek és gyermekek, magyarok és más nemzetiségűek vallanak benyomásaikról, érzéseikről, valamint arról, hogy saját személyes sorsukban milyen változásokat hozott az 1918-1920 közötti időszak. Ugyanazt az eseménysort különböző szempontokból és eltérő élethelyzetekből szemlélve olvasóink előtt izgalmas kép rajzolódik ki a Monarchia felbomlását átélő társadalomról. Barkóczy György, a párizsi békedelegáció legfiatalabb tagja írja édesapjának 1920. január 11-én:” A hídon túl is magyarok laknak- volt a felirata egy egyszerű kis táblának Komáromban. Hat rövid szó, de benne annyi keserűség, amennyi nem fér be emberek millióinak kebelébe, hanem kénytelen magának utat törni, könny, panasz, átok vagy elszánt fogadalom alakjában”. Azt hiszem ez a fent idézett 6 szó röviden összefoglalja trianoni igazságtalanságot. Olvassa el Ön is tovább a levelet a könyvben.
Nyirő József: Isten igájában.
Az író alteregója – Hargithay József – nem elhivatottságból, hanem kötelességtudatból lesz pap, hogy özvegy édesanyját és testvéreit eltarthassa. Már a szemináriumban gyötri az önvád, hogy csupán képzeli vagy hazudja hivatástudatát. Később, fölszentelt papként eszmél rá, valójában székely népét kell szolgálnia, a nyomorúságban vergődő, mindenkitől kiszipolyozott, senkitől nem segített erdélyi magyarságot. Átéli a faluban a háború kitörését, a lelkesedés első mámorából való irtózatos kiábrándulást, a szörnyűségek szörnyűségének igazi arcát, a front mögötti életet, a nyomorult kis falu szenvedését, ahol ő is mint plébános folytonos nyomorban él, a nép naiv felbuzdulásait és hálátlanságait, a hadikórház borzalmait, aztán a végleges katasztrófát, a román impériumot, a magyar sors veszendőségét. Nyírő József súlyosan átélte az erdélyi magyarság minden időben fájdalmas kiszolgáltatottságát, elesettségét, kihasználatlan jóakaratát és tehetségét, így a cselekvő emberség és a közösségi értéktudat jegyében alkotta meg élete egyik legjelentékenyebb művét, a két világháború közötti magyar próza sikeres, nagy hatású darabját.
Raffay Ernő: Trianon titkai
A trianoni békeszerződés nyomán Magyarország nemcsak területének kétharmadát, nemcsak gazdasági életképességét, s magyarjainak millióit vesztette el, de kettétörte és a továbbiakban szinte lehetetlenné tette a nemzeti fejlődésnek akkor már több évszázados folyamatát is. Hiába hangoztatták a nemzet legjobbjai háromnegyed évszázadon át, hogy túl a tépelődéseken végre új hazát kell építeni, igazán cselekvővé sohasem ért, sohasem érhetett a szándék. Trianon súlyos titokként, a végzetes katasztrófák félelmetes súlyával nehezedett a nemzetre. Raffai Ernő a titok föloldására vállalkozott, amikor egykorú hiteles források alapján nyomon követi könyvében az eseményeket. A történész az 1920 junius 4-én aláírt békeszerződést az „erőszak békéjé”-nek tekinti, olyan nagyhatalmi döntésnek, amely nyomán Magyarország történelme a világ legméltánytalanabb csapását volt kénytelen elszenvedni. Zolcsák István, az Erdélyi Világszövetség társelnöke 1990-ben a következőket mondta: „… Az erdélyi magyarság nem kisebbség ebben a tagadhatatlan földrajzi egységben (Kárpát-medence)… Köztünk a háború magjait hintették el a békediktátumok imperialista alkotói….”
Sárándy György: Széttöretett 70 éve
A könyv 1991-ben jelent meg, amelyet a Trianoni békediktátum tartalma miatt 1990-ig tilos volt megjelentetni. Sem a Rákosi, sem a Kádár-rendszerben nem lehetett erről beszélni. pedig, sokan emlékszünk rá, hogy a ’80-as években egyszer felvetődött Erdély visszaadása a hazának. A történet szerint Románia a Szovjetuniótól kérte Besszarábia területét. A szovjet vezetés igent mondott a román követelésre, de azzal a feltétellel, hogy cserébe Románia átadja Magyarországnak az elcsatolt Erdélyt. Egyből elálltak Besszarábiától. Ennyi a szocializmus legendája, ennyit beszélhettünk Trianonról. Az író öviden ismerteti Erdély történetét a honfoglalástól napjainkig, majd pár szóban cáfolja a románok híres dákoromán elméletét. A könyvben sorra veszi az író, hogy hogyan jutott el Magyarország, hogy Erdélyt kiszakítsák területéből. Elemzi a nyugati békediktátum szereplőit, a magyar delegációt. Külön fejezetben sorra veszi az erősödő magyarországi nemzetiségiek mozgalmát, amely hathatós nyugati támogatás mellett, sikerrel vívták meg harcukat Magyarország ellen. Beszél Sárándy György az 1920. június 4-i napról, annak hatásairól. Ezt követően elemzi az I. és a II. Bécsi döntést, amelyek értelmében az elcsatolt területek egy része visszatért az anyaországhoz. Végül 1945 utáni helyzetet elemezve kitér a cseh, a román, a jugoszláv vezetők magyarellenességére, a magyarok kollektív büntetésére. érdemes belelapozni, illetve elolvasni a könyvet, mely röviden, olvasmányosan elemzi a trianoni traumát.
Vécsey Aurél: Erdélyország aranykora- Transylvania keserű elvesztése
Erdélyhez, ehhez a kisebb
országnyi földrajzi-történelmi tájhoz minden magyar embernek van valamilyen
viszonya. Sokaknál nosztalgikus érzéseket vált ki, nevének elhangzásakor a régi
Nagy-Magyarország legfájóbb trianoni vesztesége jut eszükbe. Mások egzotikus
kirándulóhelyet látnak benne, gyönyörű tájakkal és magyarul beszélő emberekkel.
Erdély a történelem iránt kicsit is fogékony
magyar emberek számára mindig többet jelentett, mint a Kárpát-medence bármely
más – nemkülönben értékes – tájegysége. Erdélyország ugyanis máig élő és sajgó
seb a nemzettesten.
Erdély története, mint látni fogja a kedves
olvasó, tele van szerencsés és szerencsétlen eseményekkel, fényes és gyászos
lapokkal. Könyvünkben megismerkedünk Erdélyország fordulatos, izgalmakban
bővelkedő történelmével, különös tekintettel a fejedelemség időszakára, amikor
is egyedül ezen a tájon létezett önálló magyar államiság, melynek nem csekély
szerepe volt népünk, nyelvünk, kultúránk fennmaradásában.
A könyv érdekessége, hogy külön fejezetet szentel Erdély címerének, Székelyföld címerének, Erdély zászlajának, a székelyek zászlajának és a Székely himnusz történetének. A Székely himnusz 1921-ben született. Szerzői Erdélyből Magyarországra települt és itt tanuló fiatalemberek voltak: szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. Magyarországon 1941 és 1944 között az iskolákban kötelezővé tették a tanulását. 1946 után mind Magyarországon, mind Romániában a tiltott énekek listájára került. 1990 decemberében a romániai események figyelői a Hősök terén énekkarral, hangszeres kísérettel tömegesen kiáltották:”ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk”.
További Trianonnal kapcsolatos könyveink, VHS, CD és DVD lemezeink, térképeink
- Romsics Ignác: A nagy háború és az
1918-1919-es magyarországi forradalmak
- Romsics Ignác: Erdély elvesztése:
1918-1947. - Hajdú Tibor-Pollmann Ferenc: A régi
Magyarország utolsó háborúja, 1914-1918
- Magyarok : Közéleti folyóirat,
1990/6. szám – Trianon
- Beke György: Magyar áfium
- Palotás Zoltán: A trianoni határok
- Ormos Mária: Padovától Trianonig:
1918-1920 - Bajcsy-Zsilinszky Endre: Helyünk és sorsunk Európában
- Dékány István: Trianon árvái
- Batári Zsolt Botond: Trianon bosszúja 3.kötet
- Maderspach Viktor: Az oláhok
vérnyomában a Fekete-tengerig - Vásárhelyi Miklós: A lord és a korona
- Boia, Lucian: Vesztesek és győztesek
- Rubicon történelmi folyóirat,
2020/1-2. szám: Trianon - Rubicon történelmi folyóirat, 2020/
4.szám: Kérészállamok - A trianoni békekötés- térkép
- Trianoni megemlékezés, Lepsény, 2003.06.04. VHS kazetta (78.)
- Trianoni megemlékezés, Lepsény, 2004.06.04. VHS kazetta (34.)
- Trianoni megemlékezés, Lepsény, 2005.06.04. VHS kazetta (33.)
- Trianoni megemlékezés, Lepsény, 2012.06.02. DVD lemez (130.)
Trianoni zenék, versek
Dalok:
Ismerős Arcok: Nélküled https://www.youtube.com/watch?v=KmUMvShEq-E
Kárpátia: Vesszen Trianon! https://www.youtube.com/watch?v=GIh_2M-EQdk
Ossián: Trianon https://www.youtube.com/watch?v=YVSsqrtLcyg
Szép Ernő: Felhő, énekel Halász Judit https://www.youtube.com/watch?v=_jj2ZGD58ac
Amikor egy nemzet a szívét kéri vissza https://www.youtube.com/watch?v=KCdaQdHuPWY
Szkítia: Erdély majd egyszer hazatalál https://www.youtube.com/watch?v=Ouau4tY7bWU
Egészséges Fejbőr: Esküszünk! https://www.youtube.com/watch?v=HmG6jzWhWS4&t=60s
Szkítia: Trianon https://www.youtube.com/watch?v=Ge4wQ6OxxzM
Ágh Attila & L.sky Olivér: Felvidék himnusza https://www.youtube.com/watch?v=kE6Km6ZQs9E
Ossián- Wass Albert: Véren vett ország https://www.youtube.com/watch?v=2qXFVCzLs7U
Kiss Kata Zenekar: Magyar vagyok https://www.youtube.com/watch?v=Y9YL1p914Y8
Romer: Magyarok szép hazája https://www.youtube.com/watch?v=J18cpuuWGFg
Historica: Kis magyar historica https://www.youtube.com/watch?v=YF3zBsYsDWg
Vesztergám Miklós: Te bujdosó Székely https://www.youtube.com/watch?v=59QS_C3yUCQ
Beregszászi Olga: Turulmadár szállj https://www.youtube.com/watch?v=5aAabcfaPSs
Kárpátia: Turul https://www.youtube.com/watch?v=_Wj7kBHEc5M
Egészséges Fejbőr: Ó, Magyarország https://www.youtube.com/watch?v=Y1e0MRu9pPQ
Magozott Cseresznye: Van egy régi mániám https://www.youtube.com/watch?v=7z0r0b9oPX0
Versek:
József Attila: Nem, nem, soha! https://www.youtube.com/watch?v=845q9rxstQU
Wass Albert: A bujdosó imája https://www.youtube.com/watch?v=BxfXhTfoM7o
Wass Albert: Jönnek! Rékasi Károly https://www.youtube.com/watch?v=CRCE2eTKxgs
Juhász Gyula: Trianon , Csurka László https://www.youtube.com/watch?v=Z0Fa_vaLwUk
Sebestyén Rita: Útlevél csonkahonba https://www.youtube.com/watch?v=qu_AN9HXr8U
Trianon: Irredenta (zenés, verses gyűjtemény9 https://www.youtube.com/watch?v=CPtuFYwLLHM
Sebestyén Rita: Román földön igaz magyar lenni https://www.youtube.com/watch?v=BrLD5EErZOI
Selmeczi Roland-Wass Albert: Adjátok vissza hegyeimet https://www.youtube.com/watch?v=aDSZfCPsRlA
Wass Albert- Kormorán: Miatyánk https://www.youtube.com/watch?v=3P2jsJIMXRE
Hiszekegy https://www.youtube.com/watch?v=HbERm0L1sX0
Kárpáti Piroska: Üzenet Erdélyből https://www.youtube.com/watch?v=niKFSSQs6Mc
Remenyik Sándor: Eredj, ha tudsz https://www.youtube.com/watch?v=15dNHgfKzfg&list=PL18D8CD369D432783&index=4
Mese Trianonról gyerekeknek https://www.youtube.com/watch?v=eJHp8DjHQ6k
A trianoni béke parancsról https://www.youtube.com/watch?v=X1GZUY7gwnU
A magyar revizióniuzmus, irredentizmus https://www.youtube.com/watch?v=jGsUPqLadHI
Filmek, előadások
Mi a teendő Trianon 100. évfordulójára, https://www.youtube.com/watch?v=0-fGdxKdLCU&t=736s
Morvai Krisztina: Vesszen Trianon! https://www.youtube.com/watch?v=V0Pm7YZNPaY
Dr. Grespik László Trianonról szóló beszéde: https://www.youtube.com/watch?v=hbuv-ejaxH4
Toroczkai László: A trianoni szerződés hatályon kívül helyezését kérjük! https://www.youtube.com/watch?v=Cw9nts1qKNc
Digitális történetmesélés. Trianon https://www.youtube.com/watch?v=efg5kWzk4rw
Te mit szólnál ahhoz, ha visszacsatolnák Erdélyt Magyarországhoz https://www.youtube.com/watch?v=az9fhRZCnAo
Apponyi Albert gróf trianoni védőbeszéde https://www.youtube.com/watch?v=Myt3pAagkfc
Raffay Ernő előadása Trianonról https://www.youtube.com/watch?v=eXuj8y2m2n8